A hét kérdése: felmondás gyes után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hatályos Mt. és a vonatkozó jogszabályok szerint amennyiben a kismama bejelenti munkába történő visszatérését, a felgyülemlett szabadsága időtartama alatt a munkáltató átadhatja-e neki a rendes felmondást? Mikor adható át a legkorábban a rendes felmondás? A felmondási idő alatt az igénybe nem vett szabadság kiadását elrendelheti-e a munkáltató, vagy meg kell váltania?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §, 130. §) tartama alatt [Mt. 65. § (3) bekezdés c) pont]. Ebből eredően, a legkorábbi időpont, amikor a felmondás közölhető, a fizetés nélküli szabadság lejárta utáni első nap.

Annak nincs jelentősége, hogy a felmondás közlésekor a munkavállaló a távollét alatt felgyűlt szabadságát veszi igénybe. A szabadság egyébként kiadható a felmondási idő alatt is, ide nem értve a felmentési időt, hiszen a szabadság nem adható ki olyan időszakra, amikor a munkavállaló egyébként is mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A természetben ki nem adott szabadságot a munkaviszony végén pénzben kell megváltani (Mt. 125. §).

Felhívom továbbá a figyelmet, hogy az anya gyermeke hároméves koráig akkor is felmondási védelem alatt áll, ha szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe. Ez azonban nem teljes tilalmat, hanem annál gyengébb védelmet, felmondási korlátozást jelent [Mt. 66. § (6) bekezdés].

A kérdést dr. Kártyás Gábor szkértőnk válszolta meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)