Mi alapján határozható meg a transzferár?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az NGM rendelete pontosan meghatározza azokat a szűrőket, amelyek alapján a kapcsolt vállalkozások árait össze kell vetni a piaci árakkal – olvasható az RSM DT blogbejegyzésében.


Nyilvánossá tette a Nemzetgazdasági Minisztérium a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X.16.) PM rendelet módosítására vonatkozó tervezetét.

Korábbi bejegyzésemben többek között azt a témát tekintettük át, hogy milyen esetekben nem lesz kötelező transzferár-nyilvántartást készíteni. Most azt szeretnénk bemutatni, hogy mi módon változik a transzferár nyilvántartások készítése során felhasználható adatbázisok köre.

A transzferár-nyilvántartás elkészítésekor egy vállalkozás − és sokszor a tanácsadó − számára is a legnagyobb akadályt az szokta jelenteni, hogy adatokat találjon a kapcsolt féllel lebonyolított tranzakció során alkalmazott árak független felek áraival történő alátámasztására. A rendelet eddig is szabályozta, hogy milyen ismérvek mentén használhatóak fel a források. Tekintettel arra, hogy sokszor jelentett problémát összehasonlító adatokat találni, tipikus megoldás volt, hogy a vizsgált vállalkozás valamely eredménymutatóját hasonlították össze független vállalkozások ugyanazon adatával. Ekkor kerültek elő azok az adatbázisok, amelyek megfelelő szűrési beállítások után eredményt tudtak adni.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Korábban a szűrések során bizonyos határok mentén szabadon lehetett dönteni, hogy milyen ismérvek alapján állítják be az adatbázis szűrőjét (persze azért eddig is tekintettel kellett lenni az adóhatósági gyakorlatra). A jelenlegi tervezet azonban egyértelműen szűkítő szabályokat fogalmaz meg:

  1. a vizsgált évet megelőző három, indokolt esetben négy év adatait lehet csak felhasználni;
  2. ha nem újonnan alakult társaság, akkor ki kell zárni
  • a vizsgált évet megelőző két évben alapított társaságokat;
  • azokat a társaságokat, amelyek a vizsgált évet megelőző öt adóév során három egymást követő évben veszteségesek voltak;
  • azokat a társaságokat, amelyek a vizsgált évet megelőző öt adóévben legalább két adóévben nem rendelkeznek pénzügyi adattal; stb.

A rendelet a fenti szűrési beállításokon túl az úgynevezett kvalitatív, vagy manuális szűrésre vonatkozóan is meghatároz elveket. E folyamat során az adatbázis által eredményül adott vállalkozások egyedi kiértékelésére kell sort keríteni, melynek során azt kell tisztázni, hogy az illető társaságok összehasonlíthatóak-e a vizsgált társasággal. Amennyiben a kvalitatív szűrés végére huszonötnél több társaság marad, akkor interkvartilis tartomány (az első és harmadik kvartilis különbségének a fele) alkalmazásával további szűkítést kell végezni.

Szakmai oldalról sokat lehetne vitatkozni a tervezett szabályozás egyes pontjaival, azonban úgy tűnik, hogy az az adatbázis, amely a szűrés után csak egy eredményességi sávot határoz meg az érintett vállalkozások felsorolása nélkül a későbbiek során nem lesz használható. Így a transzferárak vizsgálata során nem elégedhetünk meg majd azzal ha − mint a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvben − a gépezet (itt adatbázis) kidobja az élet értelmére a választ: 42, hanem az ide vezető folyamatot is részletesen be kell tudnunk mutatni. Jelenleg a piacon alapvetően egy ilyen adatbázis elérhető. Talán nem kell a nevét megemlíteni …

A blogbejegyzés szerzője Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Négymilliárdos cigarettafogás a NAV-nál, adózatlan és hamis termékek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói négymilliárd forint értékben foglaltak le ukrán gyártmányú cigarettát. A szerda közlemény szerint az elmúlt évek legnagyobb illegális cigarettadepóját fedezték fel. Pécs közelében közúti ellenőrzés során bukott le egy magyar férfi, akinél több mint nyolcszáz doboz ukrán cigarettát és hét zacskó vágott dohányt találtak. Továbbá otthonában árult hamis termékek miatt emelt vádat az ügyészség egy böhönyei férfi ellen – tájékoztatta a Somogy Vármegyei Főügyészség szerdán.