A hét kérdése: Kapcsolódó vállalkozások meghatározása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy magyar Kft. („X”) tulajdonosa egy magánszemély („A”) 100%-ban. Egy másik magyar Kft. („Y”) tulajdonosi köre a következő „A” magánszemély 40%-ban, „K” magánszemély 21%-ban, „L” magánszemély 39%-ban. A vizsgált Kft-knél a tulajdonosi arányok megegyeznek a szavazati arányokkal. A magánszemélyek egymásnak nem közeli hozzátartozói. „X” Kft. alapanyagot értékesít „Y” Kft-nek (számára az „X” Kft. a fő beszállító), az „Y” Kft. az általa előállított készterméket 80%-ban az „X” Kft. részére értékesíti. „X” Kft. és „Y” Kft. egymással partnervállalkozói viszonyban állnak-e? „X” Kft. és „Y” Kft. egymással kapcsolódó vállalkozási viszonyban állnak-e? A KKV tv. 4.§. (3) és (4) bekezdésében előírt esetek nem állnak fenn.


Az első kérdésére válaszolva „X” Kft. és „Y” Kft. nem állnak egymással partnervállalkozói viszonyban, mert a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 4.§. (2) bekezdése szerint:

Partnervállalkozás az,

a) amely a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és

b) amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése – jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján – legalább 25%.

Mivel egyik Kft-nek sincs részesedése a másik Kft-ben, így partnervállalkozásokról nem beszélhetünk.

A második kérdése tekintetében, ha a Kkv. tv. 4.§. (3) és (4) bekezdésében előírt esetek nem állnak fenn, akkor még fennállhat a 4.§. (5) bekezdésében foglalt eset, mely szerint:

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

Szomszédos piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el.

Mivel a szóban forgó vállalkozások egymással olyan üzleti kapcsolatban állnak, ahol fennállhat a szomszédos piacokon történő tevékenykedés, és a tulajdonos magánszemélyek között van átfedés („A” magánszemély), így ez alapján fennállhat a kapcsolódó vállalkozási viszony. Az eset további körülményeit szükséges megvizsgálni a vállalkozásokon belül a pontos válasz kialakításához.

 

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.