A hét kérdése: kapcsolt cégek megállapítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cégvezetőként segítségre lenne szükségem kapcsolt vállalkozások meglétének megállapítása céljából, valamint, ha ezek fennállnak, akkor mit tegyek: célszerű-e bejelenteni utólag, akkor kapunk-e mulasztási bírságot? A meglévő „cégháló”: 1. cég: apa – 25%, anya – 25%, testvér1 – 25%, testvér2 – 25%. 2. cég: apa 100%-os egyéni vállalkozása. 3. cég: testvér1 – 30%, testvér2 – 30%, független magánszemély – 40. Értelmezésem szerint fennáll 1-2 és 1-3 között a kapcsolt vállalkozási viszony, de ebben nem vagyok biztos, ezért kérem a segítségét.


Válasz:

 

A kérdés megválaszolásához a társasági adó törvény (1996. évi LXXXI. törvény – Tao. tv.) 4§. 23. pontjában szereplő, kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó fogalmat szükséges megvizsgálni.

 

Az 1. cégben a tulajdonosok egymás közeli hozzátartozói, így szavazataikat össze kell számítani, tehát az 1. cég a család (közeli hozzátartozók csoportja) tulajdonában áll, a család többségi befolyással rendelkezik.
A 2. cégben apa rendelkezik többségi befolyással, tehát az egyéni vállalkozás is a család tulajdonában áll.
A 3. cégben a két testvér szavazatai összesen 60%, tehát itt is a család rendelkezik többségi befolyással (50% feletti tulajdon).

Függetlenül tehát az ügyvezetéstől, mindhárom „cég” egymás kapcsolt vállalkozásának minősül, ennek megfelelően az Art. (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről) 23.§. (4) b. pont szerinti bejelentés kötelezettség érinti őket.

Tehát ha a kapcsolt vállalkozások tekintetében egymás között szerződés / számlamozgás / pénzmozgás történt, akkor az első tranzakciót követő 15 napon belül be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát. A bejelentés hiánya esetén fennáll az Art. szerinti 500.000 Ft-os mulasztási bírság veszélye, mely cégenként értendő és mindkét érintett félnél meg kell tenni.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Érdemes a pótlólagos bejelentést megtenni visszamenőleges hatállyal, bár a bírság kiszabása alól nem mentesít, de az adózó jóhiszemű magatartását bizonyíthatja az elmaradt bejelentés pótlása.

Válaszdó: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 13.

A társaságiadó-előleg módosítása

Társaságunk negyedéves gyakorisággal fizeti a társasági adó előlegét. A 2024-es adóév első két negyedévére, a 2229 jelű bevallásban bevallott adóelőleg összege lényegesen meghaladta a 2024-re várható adatok alapján kalkulált adó összegét. Éppen emiatt kértük az adóhatóságtól a 2024 április és július hónapokban fizetendő adóelőleg mérséklését. Egy új megbízatásnak köszönhetően viszont a társaságunk 2024-es várható eredménye nagyságrendekkel magasabb lesz, mint azt korábban gondoltuk. Mindez azonban csak most, az év vége felé közeledve vált egyértelművé. A kérdésünk arra irányul, hogy szükséges-e ilyen esetben a 2024. IV. negyedévi előleg „felfelé” történő módosítását kérni. Számíthatunk-e valamilyen bírságra?

2024. december 13.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (4. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.