A hét kérdése: kapcsolt cégek megállapítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cégvezetőként segítségre lenne szükségem kapcsolt vállalkozások meglétének megállapítása céljából, valamint, ha ezek fennállnak, akkor mit tegyek: célszerű-e bejelenteni utólag, akkor kapunk-e mulasztási bírságot? A meglévő „cégháló”: 1. cég: apa – 25%, anya – 25%, testvér1 – 25%, testvér2 – 25%. 2. cég: apa 100%-os egyéni vállalkozása. 3. cég: testvér1 – 30%, testvér2 – 30%, független magánszemély – 40. Értelmezésem szerint fennáll 1-2 és 1-3 között a kapcsolt vállalkozási viszony, de ebben nem vagyok biztos, ezért kérem a segítségét.


Válasz:

 

A kérdés megválaszolásához a társasági adó törvény (1996. évi LXXXI. törvény – Tao. tv.) 4§. 23. pontjában szereplő, kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó fogalmat szükséges megvizsgálni.

 

Az 1. cégben a tulajdonosok egymás közeli hozzátartozói, így szavazataikat össze kell számítani, tehát az 1. cég a család (közeli hozzátartozók csoportja) tulajdonában áll, a család többségi befolyással rendelkezik.
A 2. cégben apa rendelkezik többségi befolyással, tehát az egyéni vállalkozás is a család tulajdonában áll.
A 3. cégben a két testvér szavazatai összesen 60%, tehát itt is a család rendelkezik többségi befolyással (50% feletti tulajdon).

Függetlenül tehát az ügyvezetéstől, mindhárom „cég” egymás kapcsolt vállalkozásának minősül, ennek megfelelően az Art. (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről) 23.§. (4) b. pont szerinti bejelentés kötelezettség érinti őket.

Tehát ha a kapcsolt vállalkozások tekintetében egymás között szerződés / számlamozgás / pénzmozgás történt, akkor az első tranzakciót követő 15 napon belül be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát. A bejelentés hiánya esetén fennáll az Art. szerinti 500.000 Ft-os mulasztási bírság veszélye, mely cégenként értendő és mindkét érintett félnél meg kell tenni.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Érdemes a pótlólagos bejelentést megtenni visszamenőleges hatállyal, bár a bírság kiszabása alól nem mentesít, de az adózó jóhiszemű magatartását bizonyíthatja az elmaradt bejelentés pótlása.

Válaszdó: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.

2024. február 23.

E-kereskedelem: a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (1. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.