A hét kérdése: kapcsolt vállalkozás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adott egy „A” és egy „B” Kft. A kft tulajdonosa „X” és „Y” mindkét cégben 50-50%-ban tulajdonosok. „X” és „Y” nem házastársak csak egy háztartásban élnek, közös a lakcímük. Élettársi szerződést nem kötöttek. A két céget kapcsolt vállalkozásnak kell-e tekinteni?

A kapcsolt vállalkozás definíciója a Tao. törvényben (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) a 4.§. 23. pontban található meg.

A hivatkozott rész c. pontja szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.

Adózó a vizsgált magyar Társaság, melynek a fentiek alapján kapcsolt vállalkozása a német és a lengyel cég is, mivel mindhárom vállalkozásban közvetlen vagy közvetett módon (a magyar cég esetében a holland anyavállalaton keresztül közvetett módon) az amerikai illetőségű társaság rendelkezik többségi befolyással, azaz a szavazatok többségével.

Megjegyezzük, hogy a magyar Társaságnak természetesen kapcsolt vállalkozása a holland anyavállalat, és annak az amerikai anyavállalata is.

 

Válaszadó:

Lakatos Zsuzsa

Transzferár- és adószakértő

Válasz:

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 4. § 23. pontja 2015. január 1-jei hatállyal kiegészült egy új f) alpont szerinti tényállással. Ennek megfelelően 2015-től kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel megvalósul a döntő befolyásgyakorlás az üzleti és pénzügyi politikára.

Ha két vagy több társaságnak ugyanaz az ügyvezetője, úgy önmagában a személyében azonos ügyvezetés megalapozza az üzleti, pénzügyi politikára gyakorolt döntő befolyást, ezáltal pedig a kapcsolt vállalkozási viszony létrejöttét (ha egyéb szempontok alapján a társaságok nem minősülnek kapcsolt vállalkozásoknak). Az ügyvezetés egyezősége minden olyan esetben fennáll, amikor két vagy több társaságot ugyanaz a személy önállóan képvisel vezető tisztségviselőként.

Nem beszélhetünk tehát kapcsolt vállalkozási viszonyról, ha egy olyan ügyvezető rendelkezik önálló cégjegyzési jogosultsággal egy társaságban, aki egy másik társaságban csak együttes cégjegyzési jogosultsággal bír egy vagy több személlyel egyetemben. Megvalósulhat viszont az ügyvezetés egyezősége, ha két társaság képviseletére ugyanaz a két személy jogosult együttes aláírási joggal.

 

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

Kérdés:

Kapcsolt vállalkozások megállapításával kapcsolatban merült fel egy kérdés. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§. 23. pontjának „f” része alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül-e egymással „A” Kft. és „B” Kft.?

„A” Kft-ben „X” magánszemély önálló aláírási joggal rendelkező egyedüli ügyvezető, és egyben egyedüli tulajdonos is.

„B” Kft-ben négy ügyvezető van, ahol az aláírási jogok a következőképpen alakulnak:

• „X” és „Y” együttes aláírási joggal rendelkeznek,
• „Z” önálló aláírási joggal rendelkezik,
• „Zs” önálló aláírási joggal rendelkezik.

A „B” Kft-ben „X” magánszemély nem rendelkezik tulajdonrésszel.

Válasz:

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 4. § 23. pontja 2015. január 1-jei hatállyal kiegészült egy új f) alpont szerinti tényállással. Ennek megfelelően 2015-től kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel megvalósul a döntő befolyásgyakorlás az üzleti és pénzügyi politikára.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Ha két vagy több társaságnak ugyanaz az ügyvezetője, úgy önmagában a személyében azonos ügyvezetés megalapozza az üzleti, pénzügyi politikára gyakorolt döntő befolyást, ezáltal pedig a kapcsolt vállalkozási viszony létrejöttét (ha egyéb szempontok alapján a társaságok nem minősülnek kapcsolt vállalkozásoknak). Az ügyvezetés egyezősége minden olyan esetben fennáll, amikor két vagy több társaságot ugyanaz a személy önállóan képvisel vezető tisztségviselőként.

Nem beszélhetünk tehát kapcsolt vállalkozási viszonyról, ha egy olyan ügyvezető rendelkezik önálló cégjegyzési jogosultsággal egy társaságban, aki egy másik társaságban csak együttes cégjegyzési jogosultsággal bír egy vagy több személlyel egyetemben. Megvalósulhat viszont az ügyvezetés egyezősége, ha két társaság képviseletére ugyanaz a két személy jogosult együttes aláírási joggal.

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

Az Art. (2003. évi XCII. törvény) 17.§. (9) bekezdése szerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást, b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást. 1. Ha egy vállalkozás („A” Kft.) 1,5 millió Ft kölcsönt nyújt készpénzben a kapcsolt vállalkozásának („B” Kft.), keletkezik-e a fentiek szerint bejelentési kötelezettsége valamelyik vállalkozásnak? 2. Ha egy magánszemély 4 millió Ft tagi kölcsönt nyújt készpénzben kapcsolt vállalkozásának („C” Kft.), keletkezik-e a fentiek szerinti bejelentési kötelezettség a kölcsön nyújtásakor, illetve annak 1,5 millió Ft-os törlesztésekor?

 

Tisztelt Kérdező!

Tekintettel arra, hogy a rendelkezés „vevő”-t, illetve „szolgáltatást igénybe vevő”-t nevesít bejelentésre kötelezettnek, így a kérdésében vázolt esetekben (kölcsön nyújtása és kölcsön visszafizetése esetében) esetében nem kell alkalmazni a hivatkozott rendelkezést, hiszen sem vevő, sem szolgáltatást igénybevevő nem szerepel az ügyletben.

 

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő

A kapcsolt vállalkozás fogalmát a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4.§. 23. pontja, illetve azonos tartalommal az Art. 178.§. 17. pontja tartalmazza. A Tao. tv. 4.§. 23. pont f) alpontja alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

Az ügyvezetés fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:21.§. határozza meg, míg a cégvezetőre vonatkozó előírásokat a Ptk. 3:113.§. tartalmazza. Ezek alapján – bár a cégvezetőre a vezető tisztségviselőre vonatkozó egyes szabályokat alkalmazni kell – a cégvezető a Ptk. rendelkezései alapján nem tekinthető vezető tisztségviselőnek, így a cégvezető és ügyvezető személyének egyezősége miatt a kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn.

 

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa, Transzferár- és adószakértő

Kérdés: 

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178.§. 17. pontjában szereplő kapcsolt vállalkozási viszonyt megalapozza-e, ha:

• a) két Kft-ben ugyanaz a két ügyvezető rendelkezik együttes aláírási joggal?
• b) két Kft-ben ugyanaz a két magánszemély (munkavállaló) rendelkezik együttes aláírási joggal?

Válasz:

Az Art. 178. § 17. pont f) alpontja értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

A kérdése szerinti a) eset kapcsán, ha a két társaság képviseletére ugyanaz a két személy jogosult együttes aláírási joggal, úgy a két ügyvezető – együttes képviseleti jogosultságukkal – személyükben megalapozza az üzleti, pénzügyi politikára gyakorolt együttes döntő befolyást, ezáltal pedig a kapcsolt vállalkozási viszony létrejöttét.

Az ügyvezetés egyezősége minden olyan esetben fennáll, amikor két vagy több társaságot ugyanazok a személyek együttes aláírási jogosultsággal képviselnek vezető tisztségviselőként.

ADÓ-kódex 2017 csomagok
ADÓ-TB-SZÁMVITEL 2017 csomag >> ADÓ-TB-SZÁMVITEL 2017 + ÁHT >> Adótörvények 2017 csomag >> Adótörvények 2017 + ÁHT >>

A kérdésében említett b) esetben nem közöl arra vonatkozó információt, hogy a magánszemélyek milyen minőségükben rendelkeznek együttes aláírási jogosultsággal, például vezető tisztségviselőként, vagy cégvezetőként, vagy a vezető tisztségviselőként megjelölt társaság által kijelölt vezető tisztségviselői feladatokat ellátó magánszemélyként.

Általánosságban elmondható, amennyiben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:113. §-a alapján a két magánszemély cégvezetői minőségükben – munkaviszony keretében – látják el teendőiket, úgy a cégvezetők a Ptk. rendelkezései alapján nem tekinthető vezető tisztségviselőknek, ennélfogva a cégvezetők személyének egyezőségére tekintettel a kapcsolt vállalkozási viszony sem állhat fenn.

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő. További kérdéseket és válaszokat itt talál. 

Példa: első szerződéskötés 2013.04.01-én történt, a bejelentés 2015.01.12-én történt meg 2015.01.01-i hatállyal (ez utóbbi szerepel a változásbejelentő nyomtatványon, mint hatályba lépés időpontja).

Válasz:

Abban az esetben, ha egy kapcsolt vállalkozási jogviszonyt nem a megfelelő dátummal, hanem egy későbbi hatálydátummal jelentettek be, az eredeti bejelentést töröltetni szükséges a megfelelő tárgyévi változás-bejelentő nyomtatványon, majd a helyes adatokkal be kell nyújtani egy újabb nyomtatványt. Pl. a 15T201T nyomtatványon téves hatálybalépési dátummal megtett bejelentést a 17T201T nyomtatványon tudnak töröltetni, a változás hatálybalépéseként az eredeti bejelentés szerinti dátumot (2015.01.01) megjelölve, a B02 lap 7. rovatában a „T” (Régi törlése) jelölést választva. Ezt követően egy újabb 17T201T nyomtatványt kell kitölteni a helyes adatokkal, és ezt is be kell nyújtani.

 

A válaszadó Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő.

Kérdés:

Kapcsolt vállalkozásnak számít-e az alábbi két cég?

1. BT: 50%-os tulajdonosa Feleség, 50%-os tulajdonosa Anyós/a Férj édesanyja/, a vezető tisztségviselő a Feleség.

2. Kft: egyszemélyes Kft, a tulajdonos és a vezető tisztségviselő a Férj.

Nincs más olyan tényállás, mely meghatározó befolyást alapozna meg. A tulajdonosi arányok megegyeznek a szavazati arányokkal.

Véleményem szerint a BT-ben a két tulajdonos szavazati arányait nem kell összeszámítani, mert egymással nem közeli hozzátartozók, ez által a BT-ben nincs olyan személy, mely többségi befolyással bírna, mely alapján nem kapcsolt vállalkozása a Kft. Másik viszonylatból nézve azonban a Férj mindkettőjük közeli hozzátartozója, tehát mégis a Férj összeköti őket. A kapcsolt vállalkozási viszony fennállásában nem egyértelmű a helyzet.

Válasz:

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont c) alpontja kimondja, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (1) bekezdése szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

 

Két vállalkozás kapcsolt viszonyát a következőképpen kell a fenti rendelkezések alkalmazásában megítélni. Először az egyik vállalkozásban kell vizsgálni, hogy valamely tagja rendelkezik-e benne többségi befolyással. Ennek során a társaságban szintén részesedéssel bíró közeli hozzátartozók szavazati jogát össze kell számítani. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy ugyanezek a körülmények a másik vállalkozásban is fennállnak-e. Amennyiben mindkét vállalkozásban van többségi tulajdonos, meg kell nézni, hogy a többségi tulajdonosok egymásnak közeli hozzátartozói-e a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja alapján. Amennyiben igen, akkor a két vállalkozás egymással kapcsolt vállalkozás.

A Kft.-ben a férj többségi befolyással rendelkezik, hiszen ő a 100%-os tulajdonos. Ugyanakkor a Bt.-ben sem a feleség, sem az anyós nem bír szavazati többséggel, részesedéseiket ugyanis nem kell összeszámítani (mivel nem minősülnek közeli hozzátartozónak). Ezért a kérdéses esetben a két társaság között kapcsolt vállalkozási viszony nem jön létre.

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

Nem kell kapcsolt vállalkozásnak tekinteni a két céget csak abban az esetben ha „X” és „Y” élettársi viszonya a PTK-ban rögzített bejegyzett élettársi viszonynak felel meg, ellenkező esetben „X” és „Y” nem közeli hozzátartozók a Ptk. 685. § b) pontja szerint és így a tulajdoni részesedéseket, vagy szavazati jogokat nem kell egybe számítani.

A közeli hozzátartozók fogalmát a Ptk 685. § b) pontja az alábbiak szerint határozza meg:

„E törvény alkalmazásában

b) közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, ….”

A két vállalkozás tejintetében pedig, amennyiben „X” és „Y” egyike sem tekinthető mindkét társaság vonatkozásában többségi befolyással rendelkezőnek a két társaság szintén nem tekinthető kapcsolt vállalkozásnak.

A kapcsolt vállalkozási jogviszony vizsgálatakor e tekintetben figyelembe kell venni azt, hogy a töbségi befolyás és a meghatározó befolyás fogalmát a Ptk. 685/B. §-a miként definiálja:

„Ptk.685/B. §

(1) Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy

b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.

(3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

(4) A 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.”

Amennyiben a kérdésben szereplő „X” és „Y” ezen fenti feltételek alapján nem tekinthetőek „A” és „B” társaságok vonatkozásában többségi befolyással rendelkezőknek akkor az „A” és „B” társaságok ez alapján sem tekinthetőek kapcsolt vállalkozásnak.

A kérdést Veres László szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.

---