A hét kérdése: kata többes jogviszonyban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Katás egyéni vállalkozónak van egy egyszemélyes kft-je is, ahol tagi jogviszonyban látja el a teendőit. Ha a katában megfizeti az 50.000 forint adót akkor a kft-ben meg kell-e fizetni a minimálbér után a járulékokat? Vagy ha a kft-ben megfizeti a járulékokat, akkor elegendő-e a katában a 25.000 Ft-ot megfizetni? Ha a kft-ben nem veszi fel a jövedelmét csak a járulékokat fizeti, akkor hogyan kell adózni a katában? Változik-e bármi az adózási módban ha a kft-ben munkaviszony keretében látja el a teendőit?


1. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Kata tv.) 9. § (1) bekezdés szerint a kata-t választó kisadózó mentesül az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól, például a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

Ebből következően külön kell kezelni az egyéni vállalkozásra választott kata adózási módot és a kft-ben a tagsági jogviszonyra tekintettel fizetendő járulékokat.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 27. § értelmében a biztosított társas vállalkozó (ide tartozik a kft. tagi jogviszonyban álló tagja) a járulékokat a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (járulékfizetési alsó határ).

Tehát az adózó kata-s egyéni vállalkozóként köteles megfizetni az 50.000 forint tételes adót, a kft-ben fennálló társas vállalkozói jogviszonya után pedig legalább a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat.

2. 25.000 forint tételes adót abban az esetben lehet fizetni, ha a kisadózó nem minősül főállású adózónak, például heti 36 órás munkaviszonyban áll. Mivel a kérdést feltevő adózó főállású kisadózó, ezért a tételes adót is ennek megfelelően kell megfizetnie.

3. Amennyiben a tag akft-ből nem vesz fel jövedelmet, járulékfizetési kötelezettsége akkor is fennáll, legalább a járulékfizetési alsó határ után meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. Ezen felül mint katás egyéni vállalkozónak meg kell fizetnie az 50.000 forint tételes adót.

4. Amennyiben a tag a kft-ben legalább heti 36 órás munkaviszonyban tevékenykedik, abban az esetben katás egyéni vállalkozóként már nem minősül főállású kisadózónak, 25.000 forint tételes adó fizetésére kötelezett.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyszemélyes Kft. ügyvezetője a vezető tisztségviselést csak megbízás alapján láthatja el, és ekkor a tag a Tbj. alkalmazásában társas vállalkozónak minősül. Egyszemélyes Kft.-nél munkaviszony keretében a vezető tisztségviselés csak akkor látható el, ha a társasági szerződés erről kifejezetten rendelkezik.

A kérdést Pintérné dr. Molnár Ilona szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.