A hét kérdése: megszűnés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyéni vállalkozó megszüntette vállalkozását. A megszűnésekor megmaradt árukészlete 2 millió forint volt nettó értéken, amelyet jelen esetben a megszüntetés miatt értékesítendőnek kell tekinteni, így ezután az adót és az áfát befizette. Így átkerült a magánszemély tulajdonába.
Ugyanez a magánszemély működtett egy egyszemélyes kft-t, amelynek szeretné eladni ezt a már leadózott árukészletet, amely már a magánszemély tulajdona.
A kérdések a következők:
1, Hogyan tudja magánszemély értékesíteni az árut a kft részére, magánszemélynek szükséges-e számlát kiállítania vagy szerződésbe kell foglalni az ügyletet?
2, Magánszemély milyen értéken (Áfás vagy nem áfás)értékesítheti a készletét a kft részére?
3, A kft hogyan számolhatja el költségként a magánszemélytől megvásárolt árut (szintén áfás/nem áfás)?
4, Ez az ügylet magánszemély és a saját tulajdonában lévő Kkft között kapcsolt ügyletnek tekintendő?
A kérdésben szereplő probléma megoldására nincs általános érvényü megoldás. Az ilyen jellegü gazdasági eseményeket minden esetben egyedileg kell minősíteni és megítélni.. Ahhoz, hogy a kérdésre egyáltalán választ lehessen adni azt kell eldönteni, hogy a magánszemély által folytatott értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül-e vagy sem. Azt viszont, hogy a kérdésben szereplő tevékenység gazdasági tevékenységnek minősül-e vagy sem végső soron a magánszemélynek kell eldöntenie.
Az alábbiakban idézett a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 3. § 46. pontja és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 6. § (1) bekezdése azonos tartalommal határozza meg a gazdasági tevékenység fogalmát.
„Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.”
A fent hivatkozott Áfa törvény 6. § (2) bekezdése továbbá kiemeli, hogy gazdasági tevékenység körébe tartozik, többek között, különösen a kereskedelmi tevékenység is.
Arra a kérdésre, hogy mely tevékenység minősül üzletszerű tevékenységnek, és mely tevékenység minősül tartós vagy rendszeres jellegünek, sem az Szja törvény sem pedig az Áfa törvény nem ad eligazodást.
Az adóhatóság szerint üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha az a magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel. Az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni. Az adóhatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az értékesítések ismétlődése már adóalannyá teheti a magánszemélyt. A tevékenység áfa szempontból történő minősítését az sem befolyásolja, hogy azt a magánszemély fő-, melléktevékenységként, vagy esetleg hobbiként folytatja-e.
A fentiek alapján kell tehát a magánszemélynek eldöntenie azt, hogy az általa végzett tevékenység, jelen esetben értékesítés, gazdasági tevékenységnek minősül-e vagy sem.
Fontos azonban tudni, hogy amennyiben a magánszemély, úgy ítéli meg, hogy az általa folytatott értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül, úgy adószámot kell kérnie és számla kiállítására lesz köteles.
A fentiek valamint a kérdésben megfogalmazottak alapján annak az eldöntésében tehát nem lehet egyértelmüen állást foglalni, hogy a kérdéses esetben a magánszemély ezen tevékenysége üzletszerü-e vagy sem, tekintettel arra, hogy a kérdésből nem derül ki az értékesítést végezni kívánó magánszemély vagyoni, jövedelmezőségi viszonya, valamint az értékesítés minden körülménye.
Álláspontom szerint, amennyiben az értékesítésből befolyt összeg (két millió forint) az értékesítést végző magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten elhanyagolható mértéket képvisel, valamint az értékesítés csak is az egyéni vállalkozásból megmaradt árukészletre koncentrálódik, tehát a magánszemély egy bekövetkezett élethelyzetből adódóan (egyéni vállalkozásának megszünése miatt) jutott az értékesíteni kívánt áruk bírtokába és nem azért, hogy tartósan, rendszeresen, nyereség elérérsének a céljából vagy is üzleti tevékenység végzése céljából szerzte be azokat, valamint ezeket az árukat azért szeretné értékesíteni mert ezekre az árukra a mindennapi életvitele során nincs szüksége, így ezen tevékenység üzletszerüsége megkérdőjelezhető, és miután nem tartós és rendszeres jellegü tevékenységről van szó, valamint a kialakult élethelyzet szülte kényszer és gazdasági racionalitás (otthon csak helyet foglalnak, nem használhatóak az áruk semmire a magánéletében stb.) az, ami motiválta az értékesítést, van rá esély, hogy az adóhatóság nem minősíti ezt az értékesítést gazdasági tevékenységnek.
Sajnos azonban a fenti körülmények megléte sem jelent száz százalékos biztonságot a tekintetben, hogy az adóhatóság egy esetleges ellenőrzés során ezt az értékesítést a fentiek ellenére ne minősítse gazdasági tevékenységnek, hiszen az értékesítés összes körülményeinek vizsgálata során a kérdésben meg nem fogalmazott egyéb körülmények az általam adott minősítés esetleges megváltoztatását eredményezhetik.
Itt kerül előtérbe a magánszemély, aki teljes mértékben tisztában van az értékesítés összes, legapróbb körülményeivel, és akinek a fent leírtak alapján magának kell végső soron eldöntenie, hogy ezen értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül-e vagy sem, annak a tudatában, hogy egy esetleges hibás döntésnek komoly anyagi következményei lehetnek.
Ami a konkrét kérdéseket illeti.
Ha a magánszemély úgy ítéli meg, hogy az értékesítése gazdasági tevékenységnek minősül.
1. kérdés: Adószámot kell kérnie, érdemes szerződést kötni, és számlát kell kiállítania.
2. kérdés: Miután a magánszemély és az egyszemélyes Kft-je kapcsolt vállalkozásnak minősül és az értékesítés egymástól nem független felek között zajlik a szokásos piaci áron kell az árut értékesítenie. Az értékesítés ebben az esetben az Áfa törvény hatálya alá tartozik. Mivel azonban az ügylet összértéke nem haladja meg a hatmillió forintot, alanyi adómentességet lehet kérni az adószám kiváltásakor, és így adómentesen értékesíthető az árukészlet.
3. kérdés: A Kft árubeszerzés címen számolhatja el költségként a számla összegét. Ha áfásan került értékesítésre és a Kft által megvételre az áru, akkor az áfa, amennyiben a törvényi feltételek fenn állnak, a Kft részéről levonásba helyezhető.
4. kérdés: Igen, az ügylet, a magánszemély és a saját tulajdonát képező egyszemélyes kft. között kapcsolt vállalkozási jogviszonyt keletkeztet. A kapcsolt vállalkozás fogalma nem zárja ki, hogy egy gazdasági társaság és egy magánszemély között is kapcsolt vállalkozási jogviszony jöhessen létre.
Ha a magánszemély úgy ítéli meg, hogy az értékesítése nem minősül gazdasági tevékenységnek.
1. kérdés: Szerződésbe kell foglalni az ügyletet, amely szerződés lesz az ügylet bizonylata. Fontos, hogy a szerződött partnerek és az ügylet adatai és körülményei teljes körüen szerepeljenek a szerződésben. (magán személynél például, adóazonosító szám)
2. kérdés: Miután az értékesítés egymástól nem független felek között zajlik, az árukat a szokásos piaci áron kell értékesíteni. Áfa külön nem kerül felszámításra, miután ha nem minősül gazdasági tevékenységnek az ügylet, akkor az nem tartozik az Áfa törvény hatálya alá.
3. kérdés: A szerződés alapján, a szerződéses összegben, árubeszerzésként. Áfa nincs ebben az esetben.
4. kérdés: Igen, az ügylet, a magánszemély és a saját tulajdonát képező egyszemélyes kft. között kapcsolt vállalkozási jogviszonyt keletkeztet. A kapcsolt vállalkozás fogalma nem zárja ki, hogy egy gazdasági társaság és egy magánszemély között is kapcsolt vállalkozási jogviszony jöhessen létre.
Válaszolt: Veres László.
