A hét kérdése: Reklámadó megállapítása kapcsolt vállalkozásoknál
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
„C” dán vállalkozás 100%-os leányvállalata „D” Kft. „C” dán vállalkozás világszerte üzemeltet honlapokat, melyekből származik hirdetési árbevétele. A magyar nyelvű internetes oldalából 500 millió forintnak megfelelő árbevétele keletkezett. „D” Kft. Magyarországon nyomtatott újságot ad ki, és az újságokban szereplő hirdetésekből származó árbevétele 60 millió forint. Mennyi reklámadót fizet „C” dán vállalkozás és „D” Kft?
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 6.§. (1) bekezdése szerint:
„A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.”
A két vállalkozás összesített adóalapja 560 millió forint, melyből 100 millió forint után az adó 0%, így 460 millió forint után az adó 5,3%-os adómértékkel számolva 2.968.000 Ft az összesített reklámadó.
Az összesített adóalapban a „C” dán vállalkozás 89,29%-ot, míg a „D” Kft. 10,71%-ot képvisel, így a fizetendő reklámadója „C” dán vállalkozásnak 2.650.127 Ft, míg „D” Kft-nek 317.873 Ft.
Válaszadó: Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő
