A hét kérdése: transzferár


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy önkormányzati társaság szerződést kötött az önkormányzattal közművelődési feladatok ellátására. Az önkormányzat e tevékenység ellátásához vissza nem fizetendő támogatást juttat a társaság részére, mely 2016-ban meghaladta az 50 millió forintot. Szükséges-e transzferár nyilvántartást készíteni az ügylethez?


A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 18. §-ban foglaltak alkalmazásához (kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetében a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazása esetén társasági adóalap módosítási kötelezettség) az alábbi feltételek kell, hogy teljesüljenek:

  1. A felek kapcsolt vállalkozások legyenek.

  2. Ellenérték fejében megvalósuló ügylet menjen végbe közöttük.

  3. Az ellenérték térjen el a szokásos piaci ártól.

A Tao. tv. 18.§. (5) bekezdése kimondja, hogy az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

A Tao. tv. 18.§. (5) bekezdésében meghatározott nyilvántartást a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet rendelkezései szerint kell elkészíteni. A PM rendelet 1.§. (3) bekezdés e) pontja értelmében nem érinti a transzferár nyilvántartási kötelezettség az ingyenes pénzeszközátadást és átvételt.

Tekintettel arra, hogy kérdése szerint a kapott támogatás intézményfinanszírozás jellegű, azaz nem minősül sem közvetlenül ellenértéknek, sem az árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak (következésképpen nem képez áfa alapot sem), nem tekinthető a szerződés alapján történő teljesítés ellenértékének sem. Véleményem szerint ezért nem vonatkozik rá a transzferár nyilvántartási kötelezettség. Viszont ez csak abban az esetben igaz, ha a támogatás nem minősül ellenértéknek.

 

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.