A hét kérdése: transzferárazás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adott két kapcsolt vállalkozás („A” és „B”), mindkét cég középvállalkozásnak minősül. „A” vállalkozás bérbe ad egy épületet „B” vállalkozásnak. Kérdésem az alábbi: csak „A” vállalkozásnak kell elkészíteni a transzferár-nyilvántartást, melyben alátámasztja, hogy mi alapján állapította meg a bérleti díjat, és ez megfelel-e a piaci árnak? Vagy „B” vállalkozásnak is el kell készítenie, mint bérbevevőnek, bizonyítván ezzel, hogy piaci áron bérli az épületet? Vagyis az a kérdésem, hogy ugyanarról az ügyletről mindkét félnek (a vevőnek, illetve a szállítónak) is el kell-e készíteni a nyilvántartást, vagy csak annak, akinél a bevétel megjelenik?


Tisztelt Kérdező!

 

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 18 §. (2) bekezdése tételesen felsorolja a szokásos piaci ár meghatározásának módszereit. Véleményem szerint e módszerek következetes és alapos alkalmazása csupán csak árajánlatok bekérésével nem helyettesíthető.

Emellett, amennyiben a független könyvelő cégek árait tekintjük a piaci összehasonlító áraknak, akkor az állapítható meg, hogy a kapcsolt vállalkozások egymás között nem piaci áron működtek együtt, hanem piaci ár alatt kb. 15%-os áron.

Ez alapján szükséges alkalmazni a társasági adóalap növelést a könyvelési szolgáltatást nyújtónál és – ha minden előírt feltételt betartanak a vállalkozások – lehetőség nyílik az igénybevevőknél az adóalap csökkentésére.

 

Tisztelettel:

Lakatos Zsuzsa

Transzferár- és adószakértő

A transzferár nyilvántartás készítéséhez a 22/2009. ((X. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről rendelkezései adnak támpontot.

A rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 18. § (5) bekezdésében felsorolt adóalanyt, ha kapcsolt vállalkozásával [Tao. 4. § 23. pont] kötött hatályos szerződése, megállapodása (a továbbiakban: szerződése) alapján az adóévben teljesítés történt.

Alapvetően tehát azt kell vizsgálni, hogy történt-e kapcsolt vállalkozással teljesítés, és amennyiben igen, a nyilvántartás készítési kötelezettség független attól, hogy az adott cég vevői / szállító pozícióban van, vagy pl. kölcsönt nyújtó vagy kölcsön felvevő, stb.

Ennek megfelelően mindkét érintett kapcsolt vállalkozásnak el kell készíteni a dokumentációt.

Ha együttműködnek, akkor hatékonyabban (mind időben, mind ellenértékben) el tudják készíteni az anyagokat közösen, meg tudják osztani a feladatokat és a költségeket egymás között.

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.