A home office a helyi adózásba is bekavar Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kellő körültekintés nélkül megtervezett home office folyamatok jelentős adókockázatot rejthetnek, amit most érdemes áttekinteni, mert a hibák utólag már nem javíthatók – derül ki az EY közleményéből.

Előfordul, hogy egy cég több önkormányzat illetékességi területén végez tevékenységet. Ilyenkor a helyi iparűzési adót meg kell osztani a telephelyek és a székhely önkormányzatai között. A cél, hogy minden fél olyan mértékben részesüljön egy adott cég adóforintjaiból, amilyen mértékben az adott vállalat az önkormányzat területén gazdasági tevékenységet folytat magukban – emelték ki az EY adóperes szakértői.

A Kúria szerint telephely keletkezett az ügyvezető otthonából

„A mostani helyzetben sokan nem számolnak azzal, hogy az otthonról végzett munka bizonyos esetekben telephelyet keletkeztet” – hívta fel a figyelmet dr. Séra Gergely, az EY adóperes szakértője.

Egy konkrét ügyben a Kúria megállapította, hogy az ügyvezető otthonából végzett banki műveletek és a postai levelezés már olyan tevékenységnek minősülnek, amelyek megalapozzák a telephellyé válást. Egy másik esetben kimondta, hogy a külső helyszínen foglalkoztatott egyetlen adminisztrátor munkavégzése is tartós üzleti tevékenységnek minősül, és ezzel adókötelezettséget is jelent.

„Tegyük fel, hogy egy budapesti cég pénzügyi vezetője vidéken lakik és a koronavírus miatt onnan is dolgozik. Elektronikus úton írja alá a szerződéseket, kezeli a cég bankszámláját és minden céges ügyet otthonról intéz. Ebben az esetben már felmerülhet, hogy a vidéki településen vajon van-e telephelye a fővárosi vállalatnak” – mutatott rá dr. Bajusz Dániel, az EY adóperes jogásza.

Ennek azért van jelentősége, mert a telephely árbevétele után a társaságnak HIPA fizetési kötelezettsége van az illetékes önkormányzatnál. Ez azt jelenti, hogy a távmunkában végzett tevékenység után származó árbevételt nem a szokásos helyen kell majd bevallani és befizetni, hanem a home office szerinti önkormányzatnál. Ennek elmaradása esetén az ellenőrzést végző önkormányzat adóhiányt, bírságot és késedelmi pótlékot állapíthat meg.

„Ilyen esetben lényegtelen, hogy a vállalkozás Budapesten a teljes bevétele után befizetett-e helyi iparűzési adót, mert a hiányt, a bírságot és a késedelmi pótlékot ettől függetlenül megállapíthatja az adóhatóság” – emelte ki dr. Séra Gergely.

Nincs még áthidaló megoldás

A nemzetközi adózásban már van rá példa, hogy az otthoni munkavégzés anomáliáit felismerve speciális megállapodások születtek a járvány idejére. Franciaország, Németország, Belgium és Svájc például kötött már olyan megállapodást, amelyben a fentihez hasonló problémát nemzetközi szinten rendezik.

Magyarországon egyelőre nem született olyan, áthidaló megoldás a helyzet kezelésére, ami csökkentheti a vállalatok adminisztrációs terheit. A társaságoknak így mindenképpen figyelmet kell fordítaniuk a megváltozott körülményekre. Az otthoni munkavégzést alkalmazó cégeknek érdemes lehet szakemberrel egyeztetni, hogy elkerüljék az esetleges adóellenőrzés során megállapítható adóhiányt, késedelmi pótlékot és bírságot.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2023. június 1.

Áfa a digitális korban – az Európai Bizottság új adócsomagja

Új javaslatcsomagot tett közzé 2022 decemberében az Európai Bizottság az általános forgalmi adóztatást illetően, amely nem csak az uniós tagállamok fő bevételi forrása, de egyben az EU költségvetésének legfontosabb finanszírozási forrását is jelenti. A hatásvizsgálatokon pozitív véleményt kapott javaslatok az áfarendszerben több olyan módosítást tartalmaznak, amelyeket nemcsak ismerni kell, de amelyek komoly szakmai-gyakorlati felkészülést, és informatikai fejlesztéseket is igényelnek mind adózói, mind adóhatósági oldalon. Az Áfa-kalauz cikkének célja a módosítási javaslatok indokainak és célkitűzéseinek bemutatása, valamint a tervezet lényegi rendelkezéseinek összefoglalása.

2023. május 31.

Végelszámolással megszűnő cég tulajdonát képező ingatlan értékesítése

Egy belföldi áfaalany társaság végelszámolással kíván megszűnni. A tulajdonát képezi egy olyan ingatlan, amelyet 1997-ben áfával terhelten szerzett be, a beszerzést terhelő áfát levonásba helyezte. Az ingatlant a beszerzés időpontjában még raktárként tartották nyilván, azonban 2013-ban lakásként jegyezték be és jelenleg is lakásként tartják nyilván. A társaság az ingatlant a beszerzése óta megszakítás nélkül gazdasági tevékenysége érdekében hasznosította, viszont az ingatlan értékesítésére vonatkozóan nem választott adókötelezettséget. A társaságnak milyen módon merülhet fel áfakötelezettsége abban az esetben, ha az ingatlant a végelszámolást megelőzően az egyik tulajdonosa és egyben ügyvezetője részére értékesíti, vagy ha az ingatlan tulajdonjogát a végelszámolási eljárás végén a társaság magánszemély tulajdonosai szerzik meg?