A jövedelem-(nyereség-) minimum nem újkeletű a társasági adó rendszerében, cikkünk nem is a jogszabályi háttér ismertetésével kíván foglalkozni, hanem azt vizsgálja meg, hogy miként befolyásolja bizonyos más társasági adó jogintézmények alkalmazhatóságát az, ha az adózó az adóalapját a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 6. § (5) bekezdés b) pontja alapján állapítja meg.
| Releváns jogszabály:
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról |
Kiindulópontunk tehát az, hogy az adózó adózás előtti eredménye vagy adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, és az adózó úgy dönt, hogy a bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtása helyett a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.
A jövedelem-(nyereség-) minimum és az adókedvezmények kapcsolata
Jelen pont alatt azt vizsgáljuk, hogy ha az adózó a társaságiadó-kötelezettségét a jövedelemminimum alapján állapítja meg, lehet-e az így megállapított adót csökkenteni társaságiadó-kedvezményekkel.
A Tao tv. 6. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott adóalapnak tekintendő jövedelem-(nyereség-) minimummal kapcsolatban a törvény csak a bevételt csökkentő és növelő jogcímekkel kapcsolatban tartalmaz korlátozást, azokat a (8)-(9) bekezdésekben tételesen felsorolja, hogy mi vehető ezeken a jogcímeken figyelembe.
A Tao. v. nem tartalmaz azzal kapcsolatban külön korlátozást, hogy a jövedelem-(nyereség-) minimum alkalmazása esetén hogyan lehet az adókedvezményeket érvényesíteni. Emiatt ezen jogintézménynél is a Tao tv. 22-23. § az irányadó azok igénybevételéhez.
Jövedelem-(nyereség-)minimum és a veszteségelhatárolás kapcsolata
Tegyük fel, hogy az adózó a 2024. adóévben veszteséges, a társaságiadó-alapja is negatív. A gazdasági társaság a jövedelemminimum szerinti társasági adófizetési kötelezettséget választja. Vizsgáljuk meg, hogy mindez, hogy érinti az adóévben keletkezett negatív adóalap következő évekre való elhatárolásának lehetőségét.
Adózási kérdés is foglalkozott a kérdéskörrel, és hangsúlyozta, hogy amennyiben valamelyik adóévben a társaság a jövedelemminimum szerinti adózást alkalmazza, nincs törvényi akadálya annak, hogy az ugyanebben az adóévben keletkezett veszteséget elhatárolja és a későbbi adóévekben figyelembe vegye adóalap-csökkentő tételként. Ennek oka, hogy a Tao. tv. nem tartalmaz arra vonatkozó tiltást, hogy amennyiben a vállalkozás a jövedelem-minimum szerinti adózást választja, nem élhet a veszteségelhatárolás lehetőségével.
Ennek kapcsán azonban fel kell még hívni a figyelmet arra is, hogy a korábbi években elhatárolt veszteség leírása (azaz adóalap-csökkentő tételként való figyelembevétele) csak azokban az években lehetséges, amikor adóalapnak nem a nyereség-(jövedelem)minimumot tekintik. Arra tehát nincs lehetőség, hogy a vállalkozás a nyereségminimum alapján állapítsa meg a társasági adót, és egyúttal az adóalapnál figyelembe vegye valamelyik korábbi időszak elhatárolt veszteségét.
A jövedelem-(nyereség-)minimum és az elhatárolt veszteség közötti kapcsolat tehát röviden úgy foglalható össze, hogy a jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti adózás nem zárja ki az adóévben keletkezett negatív adóalap elhatárolását, és a későbbi adóévekben való felhasználását, ugyanakkor a jövedelem-(nyereség-) minimum meghatározásakor a korábbi évekből származó elhatárolt veszteség nem vehető figyelembe bevételt csökkentő tételként.
Átalakulás, egyesülés, szétválás és a jövedelem-(nyereség-)minimum kapcsolata
Vegyük azt az esetet, amikor egy betéti társaság társasági formaváltással korlátolt felelősségű társasággá alakul át. Kérdés, hogy a jogutódnak figyelembe kell-e vennie már az első adóévében a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy kezdő vállalkozás révén nem köteles azokat alkalmazni.
A Tao. tv. 6. § (6) bekezdés a) pontja szerint nem kell az adózónak alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-) minimumra vonatkozó rendelkezést többek között az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett.
Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése kimondja, hogy az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejövő jogi személy előtársaságként nem működhet.
Ez azt jelenti, hogy az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdasági társaságnak alkalmaznia kell a Tao. tv. jövedelem-(nyereség-) minimumra vonatkozó rendelkezéseit, esetében a Tao. tv. 6. § (6) bekezdés a) pontjában nevesített mentesítő szabály nem alkalmazható.
