Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kiemelten vizsgálja a kapcsolt vállalkozások finanszírozási megállapodásait az idei transzferár-ellenőrzések során a NAV, hívja fel a figyelmet a Mazars. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint azok a – különösen külföldi kapcsolt vállalkozással rendelkező – cégek számíthatnak szigorú ellenőrzésre, amelyek gazdálkodásával kapcsolatban felmerül, hogy kölcsönszerződésnek álcázva juttatnak ki adózás előtti jövedelmet Magyarországról.
A könyvvizsgáló közleményében emlékeztet: a NAV az elmúlt hónapban tette közzé 2013-as vizsgálati irányelveit, amelyek között – a korábbi évekhez hasonlóan – ismét szerepel a transzferárak ellenőrzése.
A Mazars szerint a magyarországi transzferárazási gyakorlatban már egyértelműen érezhető a NAV kiemelt érdeklődésének hatása, de bizonyos speciális területeken, így például a kapcsolat vállalkozások kölcsönszerződéseivel kapcsolatban, csak ettől az évtől kezd el intenzíven vizsgálódni az adóhatóság.
„A vállalatcsoportok fő tevékenységük árkialakításánál már általában konzervatív megközelítést alkalmaznak, és egyre ritkábban fordul elő életszerűtlen, túlzó árazás” – jelezte Nagy Gabriella, a Mazars transzferárazási szenior menedzsere. Az adóhatóság azonban már nem csak főtevékenység transzferárazására kíváncsi, hanem arra is, hogy honnan és milyen feltételekkel finanszírozza a kapcsolt vállalat a tevékenységét – tette hozzá.
A tanácsadó cég szerint ha csoporton belüli, külföldi finanszírozó központ által nyújtott hitelből történik a finanszírozás, akkor a NAV a kamat mértékét vizsgálja majd, illetve arra is kíváncsi lesz, hogy ezt ki tudja-e termelni a vállalkozás. Az adóhatóság azt is ellenőrzi majd, hogy – szokásos piaci körülmények között – kapott volna kölcsönt a magyar vállalkozás vagy csak saját tőkéből tudná finanszírozni a tevékenységét.
„Ezek azért fontos kérdések a NAV számára, mert ha kölcsönön keresztül történik az üzletszerű működés finanszírozása, akkor a kamatokon keresztül a megtermelt jövedelem nagy része adózás előtt külföldre távozhat. A társaság üzemi eredménye pedig hiába mutat szép képet, ha a pénzügyi eredmény elviszi a teljes adózás előtti profitot” – mondta Nagy Gabriella.
A saját tőkéhez viszonyítva túlzó kölcsönarányt az alultőkésítési szabállyal már hosszú ideje büntetik, a saját tőke háromszorosát meghaladó hitelállományra eső kamat ugyanis nem vonható le a társasági adóalapból.
A Mazars szakértői szerint a hitelezési ügyletek vizsgálatakor a NAV a kamat szokásos piaci mértékét is egyre kifinomultabb módszerekkel ellenőrzi. A központi bankok által közölt piaci kamatra vonatkozó adatok ugyanis az ilyen típusú ügyletek esetén nem feltétlenül helytállóak, hiszen nem veszik figyelembe az ügylet esetleges egyedi jellemzőit. Például, ha egy magyar leányvállalat eurós kölcsönt vett fel egy kapcsolt vállalkozásától 2012-ben, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett nyilvánosan elérhető adatok alapján a kölcsön kamatának mértéke maximum 4,7 százalék lehetett. De a kölcsön számos speciális kondíciója miatt – például kockázatos adós vagy iparág, rendkívül hosszú futamidő, garancia vagy biztosíték nélküli kölcsön, különleges visszafizetési feltételek, hátrasoroltság esetén – sokkal magasabb, akár 10 százalék feletti kamat is indokolt lehet.
(Forrás: MTI)
