A kata-alanyiság megszűnése (I. rész)


A kisadózó vállalkozások tételes adózása kapcsán a korábbi években leginkább az érdekelte az érintetteket, hogy milyen feltételekkel választhatják a katát, és mit kell tenniük, hogy ki ne essenek. A 2021-től bevezetett szigorítások következtében aztán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan is, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna ettől az adónemtől. A cikksorozat áttekinti a kata-alanyiság megszűnésének esetköreit, kitér arra, hogy milyen teendői vannak a kata alól kikerülő vállalkozásnak, és felhívja a figyelmet egyes, a gyakorlatban felmerülő kérdésekre.

A kata-alanyiság megszűnésének esetkörei

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 5. §-a sorolja fel, milyen esetekben szűnik meg a kata-alanyiság. Ezek két nagy kategóriába sorolhatóak:

  • kilépés a katából
  • kiesés akatából

Kilépés a katából

A kata-alanyiság megszűnésének a Katv. által nevesített első esetköre az, amikor az adózó maga dönt úgy, hogy a továbbiakban nem kíván a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lenni. A döntés hátterében állhat az, hogy a vállalkozás számításai szerint a jövőben egy másik adónem alkalmazásával optimalizálhatóak az adóterhei; de a választás fakadhat akár kényszerből is.

Tipikusan az utóbbi a helyzet azoknál a katás vállalkozásoknál, amelyekkel a 2021-től bevezetett új típusú 40 százalékos adó miatt közölte a partnerük, hogy vagy kilépnek a katából a 3 millió forintos értékhatár elérése előtt, vagy szerződést bontanak velük.

Fontos, hogy mielőtt kilépnénk a katából, mindig célszerű először kiszámolni, mennyi nettó jövedelmünk maradna másik adózási módok választása esetén. Ennek során számításba kell venni a kata által addig kiváltott közterheket (társasági adó, személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, a tbj és a szocho esetében a minimálisan megfizetendő összegekre is figyelemmel) éppúgy, mint azt, hogy például a helyi iparűzési adóban a vállalkozás immár nem lesz jogosult a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítás alkalmazására. Számolnunk kell azzal is, hogy az adminisztratív terheink megnőnek majd, mivel az eddiginél mindenképpen összetettebb nyilvántartás(oka)t kell vezetnünk, bevallásból pedig többet és több adattal kell majd kitöltenünk.

Ha kényszerből váltanánk, de a számításaink eredménye az, hogy ezzel rosszul járunk, érdemes lehet megpróbálni egyezségre jutni a partnerrel. Tudnunk kell ugyanis, hogy a kifizetőt nem csupán a 40 százalék megfizetése terheli, hanem adminisztratív pluszterhei is felmerülnek, ami kétszeresen indokolja számára, hogy megpróbálja elkerülni ezt a helyzetet. Elképzelhető viszont, hogy ha engedünk az árból, a partner nem ragaszkodik ahhoz, hogy adónemet váltsunk. Bármilyen fájdalmas a gondolat, hogy így kevesebbet keresünk az eredetileg kialkudottnál, ha kilépünk a kata alól, lehetséges, hogy nem járunk jobban anyagilag, viszont immár nálunk jelentkezik több adminisztrációs teher, a nyilvántartások vezetésétől a bevallási kötelezettségekig bezárólag.

Kiesés a katából

A katából az adózó kieshet azért, mert

  • maga a kata alkalmazására jogosult vállalkozás megszűnik létezni (vagy elindul a megszűnésének folyamata),
  • a vállalkozás fennmarad ugyan, de már nem a kata-alanyisághoz szükséges összetétellel,
  • a kata-alany a jogalkotó által szankcionálni kívánt magatartást tanúsított.

A kata választására jogosult vállalkozás megszűnése

A Katv. értelmében a kata-alanyiság megszűnik, ha

  • a kisadózó egyéni vállalkozói jogállása megszűnik;
  • a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda jogutód nélkül megszűnik;
  • a kisadózó vállalkozás végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás alá kerül.

A kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnése

A kata-alanyiság megszűnik

  • a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda bejelentett kisadózó tagjának halálakor, ha nem marad bejelentett kisadózó a cégben;
  • a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból, az ügyvédi irodából való kilépésekor, ha nem marad bejelentett kisadózó a cégben;
  • ha a katás betéti társaságnak vagy közkereseti társaságnak nem magánszemély tagja lesz;
  • ha átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek.

A jogalkotó által szankcionálni kívánt magatartás

A kata-alanyiság megszűnik

  • számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért kapott mulasztási bírság, jövedéki bírság esetén;
  • ha a kisadózó vállalkozás adószámát törlik;
  • 100 ezer forintot meghaladó adótartozás esetén;
  • a katával nem összeegyeztethető tevékenységből származó bevétel szerzésekor.

Jó tudni, hogy míg a személyi jövedelemadóban az átalányadózásra való jogosultság vagy az általános forgalmi adóban az alanyi adómentesség megszűnik a törvényben meghatározott értékhatár elérésével, a kata-alanyiságot a Katv.-ben meghatározott értékhatárok túllépése nem szünteti meg, csupán százalékos adófizetési kötelezettség keletkezik az értékhatár fölötti rész tekintetében. Természetesen az adóalany dönthet úgy, hogy számára így már nem kedvező ez az adónem, de az adóalanyiság megszűnéséhez neki kell kilépnie a kata hatálya alól.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

Mazars: szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hetük maradt csupán az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2020-as vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.