A kata-alanyokat és kifizetőiket terhelő adminisztratív kötelezettségek (I. rész)

Tapasztalataink szerint sokak számára nem egyértelmű, hogy a 3 millió forintos értékhatár mostantól az adatszolgáltatási kötelezettségre is vonatkozik-e.; az sem egyértelmű mindenki számára, kit terhel az adófizetési, illetve bevallási kötelezettség, és a feleknek milyen tájékoztatási kötelezettségeik vannak egymással szemben. Cikksorozatunkban igyekszünk átláthatóbbá tenni a katásokra és a nekik bevételt juttató vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív kötelezettségek rendszerét. 

Tavaly év elején megjelent cikkünkben volt már szó arról, hogy a katásoknak február 25-éig, a kifizetőknek március 31-ig kell adatot szolgáltatniuk, ha az előző naptári évben a kifizető 1 millió forint feletti összegben juttatott bevételt a kata-alany részére. 

2021-től az adott kifizető által a tárgyévben 3 millió forintot meghaladó összegben juttatott bevételhez is kapcsolódnak adminisztratív kötelezettségek.

Tapasztalataink szerint sokak számára nem egyértelmű, hogy a 3 millió forintos értékhatár mostantól az adatszolgáltatási kötelezettségre is vonatkozik-e. Mind a kifizetők, mind a katások között vannak továbbá, akik számára nem világos, hogy melyiküket terheli adófizetési illetve bevallási kötelezettség. A felek közötti tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatosan is felmerültek kérdések.

Cikksorozatunkban igyekszünk átláthatóbbá tenni a katásokra és a nekik bevételt juttató vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív kötelezettségek rendszerét.

A jogszabályi háttér

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben (a továbbiakban: Katv.) 8. § (6a)-(6d) bekezdései 2021. január 1-jétől 40%-os adókötelezettséget vezettek be az alábbi esetkörökre vonatkozóan:

  • A kisadózó vállalkozások tételes adójának (a továbbiakban: kata) alanya
  • belföldi vagy
  • külföldi

kapcsolt vállalkozástól szerez bevételt.

  • A kata alanya a tárgyévben ugyanazon, vele kapcsolt vállalkozási jogviszonyban nem álló
  • az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti kifizetőtől (a továbbiakban: belföldi kifizető) vagy
  • külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető)

szerez az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt.

Kapcsolt vállalkozásnak a Katv. 2. § 9. pontja értelmében a Tao. tv. 4. § 23. pontja szerinti vállalkozást kell tekinteni.

Az Art. 7. § 31. pontjának a) alpontja értelmében kifizető az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti.

A 3 millió forintot meghaladó bevételt terhelő 40%-os adó alól kizárólag a következő esetek jelentenek kivételt:

  • a felek közötti kapcsoltság miatt értékhatárra tekintet nélkül 40%-os adó alá eső tételek;
  • az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak juttatott összeg;
  • az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttatott összeg;
  • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető által a kisadózó vállalkozásnak juttatott összeg.

Honnan tudhatjuk meg, hogy katás-e a partnerünk?

Ha a bevétel juttatója belföldi kifizető, a Katv. előírásai értelmében a kifizető köteles az új 40%-os adó megfizetésére, valamint a bevallására is, akár kapcsolt vállalkozásban áll a kata-alannyal, akár nem. Ahhoz azonban, hogy a kifizető tudja, mely partnerei esetében merül fel bevallási és adófizetési kötelezettsége, tisztában kell lennie azzal, hogy partnerei közül kik alanyai a katának, és kik nem.

A Katv. 3. §-a alapján kata-alany

a) az egyéni vállalkozó,

b) az egyéni cég,

c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,

d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,

e) az ügyvédi iroda

lehet.

Ha tehát a partnerünk a fenti körök egyikébe sem tartozik bele, nem is kell tovább vizsgálódnunk. Ha viszont például egyéni vállalkozótól vagy betéti társaságtól fogadunk be számlát, már elképzelhető, hogy terhelni fognak bennünket a 40%-os katával kapcsolatos kifizetői kötelezettségek.

Na de honnan tudhatjuk meg, hogy a partnerünk katás-e?

Először is küszöböljünk ki néhány közkeletű tévhitet!

  1. A katások mind alanyi mentesek” 

Hibát követünk el, ha azokat a partnereket, akiknek az adószámában az áfa-kód “2”, vagyis áfa-körösök, eleve kirostáljuk. A kata-alanyiság ugyanis nem jelenti automatikusan alanyi áfamentesség választását, ezért az áfás számlát kibocsátó partnereink között is lehetnek kata-alanyok.

  1. Megnézem a korábbi számlákat, és abból megállapítom” 

A partner által kibocsátott számla valóban támpontot jelenthet, mivel azon a Katv. értelmében kötelező feltüntetni azt, hogy “Kisadózó”, de ezen jelzés hiánya még nem jelenti minden esetben azt, hogy a partnerünk nem katás.

Míg ugyanis az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 196/B. § (4) bekezdése kimondja, hogy a pénzforgalmi elszámolás nem alkalmazható arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely teljesítését tanúsító számlán az adóalany a “pénzforgalmi elszámolás” kifejezést nem tüntette fel, hasonló rendelkezést a Katv. nem tartalmaz. Ezért ha katás partnerünk elfelejtette a “Kisadózó” jelzést feltüntetni a számlán, ez nem változtat azon a tényen, hogy kata-alany részére teljesítettünk kifizetést.

E mellett a kata-alanyiságra év közben is át lehet térni, és kilépni is lehet év közben. Ha tehát 2021. januárjában Megbízható Ubul egyéni vállalkozó “Kisadózó” jelzéssel állít ki felénk számlát, ez nem jelenti azt, hogy az év végéig katás lesz. Másrészről attól, hogy a Számíthat Ránk Bt. januárban még nem katásként számlázott nekünk, év közben még áttérhet a Katv. hatálya alá, és onnantól figyelnünk kell a 3 milliós értékhatárt, ha pedig kapcsolt vállalkozások vagyunk, már az első hónaptól 40%-os kata alá fognak esni a részére teljesített kifizetéseink.

  1. Megnézem a NAV oldalán” 

A kata-alanyokról nincs külön lekérdezhető nyilvántartás sem a NAV honlapján, sem más felületen, ezért a kifizetők kizárólag a partnereiktől kapott információk alapján tudják megállapítani, hogy kata-alany részére juttatnak-e bevételt.

A Katv. a fentiek miatt 2021-től kötelezően előírja, hogy a kisadózó vállalkozások tájékoztassák a kifizetőket a katás státuszukról.

Ezzel pedig el is jutottunk az első adminisztratív kötelezettséghez: a tájékoztatáshoz. Cikksorozatunkat ezzel folytatjuk.


Kapcsolódó cikkek:


Az iszlám gazdasági alapelvei (2. rész)
2021. február 26.

A Korán szúráiból az iszlám hittudósok olyan alapelveket vezettek le, amelyek a gazdasági tevékenységre, az állami működés gazdasági oldalára, illetve a muszlim ember pénzzel, gazdálkodással való helyes viselkedésére vonatkoznak. Ezeknek az alapelveknek a betartása a hívő muszlim számára kötelező előírás.

NAV: online minden egyszerűbb
2021. február 25.

NAV: online minden egyszerűbb

A NAV saját fejlesztésű online nyomtatványkitöltőjére hívta fel a figyelmet a honlapján közzétett közleményében.