A kata-alanyiság megszűnése (VI. rész)


A cikksorozat folytatásában azokról az esetekről lesz szó, amikor a kata-alanyiság a törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése miatt szűnik meg.

Kiesés a katából

Áttekintés

A kilépéssel ellentétben a katából való kieséskor nem az adózó döntése következtében, hanem a törvény erejénél fogva kerül ki az adózó a kata hatálya alól.

Míg kilépés esetén a kata-alanyiság minden esetben a hónap utolsó napjával szűnik meg, kiesésnél hóközi megszűnés is lehetséges. További eltérés a két megszűnési kategória között, hogy míg kilépésnél az egyéni cégek, kkt-k, bt-k és ügyvédi irodák akár a kiva hatálya alá is átléphetnek, kiesésnél erre nincs lehetőségük.

A megszűnést az adóhatóság a legtöbb esetben határozattal állapítja meg, a törvényi indokolás szerint azért, hogy az eljárás során az adózónak lehetősége legyen a mulasztások pótlására (habár, ahogy látni fogjuk, ez nem jelenti azt, hogy bármilyen típusú mulasztás korlátlanul pótolható volna). Ez alól csak a kilépés (ahol az adóalanyiság az adózó döntése alapján szűnik meg), valamint a kiesés esetkörei közül az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése és a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése (ahol a kata-alanyiság a tételes adó választására jogosult vállalkozás megszűnésével egyidejűleg szűnik meg) jelent kivételt. A többi esetben a tételes adó szerinti adóalanyiság megszűnéséről az adóhatóság határozatot hoz, ami ellen az adózó a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésére van lehetőség. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően 15 napon belül (szubjektív határidő), de legfeljebb a határidő utolsó napjától számított 45 napon belül (objektív határidő) lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemmel egyidejűleg a fellebbezést is be kell nyújtani.

A kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének esetkörei

A kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése

Katv. 5. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a kata-alanyiság megszűnik a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával. Na de mikor is szűnik meg a kisadózó egyéni vállalkozói jogállása? A kérdés megválaszolásához az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) rendelkezései nyújtanak támpontot.

Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyes esetekben a törvény erejénél fogva szűnik meg valamely feltétel beállásához kapcsolódóan, míg más esetekben az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának megtiltása eredményezi a jogosultság megszűnését.

Megszűnés a törvény erejénél fogva

Az Evectv. 19. § (1) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság az alábbi esetekben a törvény erejénél fogva megszűnik:

a, Az egyéni vállalkozó bejelenti a tevékenysége megszüntetését

Idén június 30-áig nem sok mozgástere volt az egyéni vállalkozóknak a megszűnés dátumát illetően, mivel az a bejelentés napjával volt azonos. Július 1. óta viszont a bejelentésben meg lehet jelölni, milyen dátummal kívánjuk megszüntetni a vállalkozást, és már csak annyi korlátozás van, hogy a megjelölt nap nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál, továbbá a bejelentést követően nem módosítható.

b, Az egyéni vállalkozó egyéni céget vagyaz Evectv. 19/C. § szerinti korlátolt felelősségű társaságot alapított, illetve az egyéni cég tagjának halála esetén az egyéni cég tagjává vált

A megszűnés napja ekkor a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző nap, ha pedig az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napja.

c, Az egyéni vállalkozó meghal

A megszűnés dátuma ekkor az egyéni vállalkozó halálának napja.

d, Az egyéni vállalkozót gondnokság alá helyezik

Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság ez esetben a gondnokság alá helyezésről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napja.

e, Az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát

A jogosultság ilyenkor a törlést kimondó határozat véglegessé válásának napján szűnik meg.

Ehhez kapcsolódóan megjegyzendő, hogy a Katv. 5. § (1) bekezdés i) pontja külön is tartalmaz az adószám törléséhez kapcsolódó megszűnési okot a kata-alanyiság vonatkozásában. E szerint a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik az adószám alkalmazását törlő határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt véglegessé vált döntéssel törli.

Ha tehát egyéni vállalkozó adószámát törli az adóhatóság, amennyiben a Katv. 5. § (1) bekezdésének c) pontját vesszük alapul, akkor a kata-alanyiság a törlést kimondó határozat véglegessé válásának napján szűnik meg, ha viszont az i) pontot, akkor az adószám alkalmazását törlő határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával.

2017. június 19-éig nem volt ellentmondás a két rendelkezés között, mivel a Katv. 5. § (1) bekezdés i) pontja – mely ekkor az adószám törlése mellett annak felfüggesztését is a megszüntető okok között szabályozta – ezen időpontig maga is az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napjával rendelte megszűnni a kata-alanyiságot. (Az adóhatósági határozatoknál a jogerőre emelkedés fogalmát 2018-tól váltotta fel a véglegessé válás.) 2017. június 20-ától a “jogerőre emelkedésének napjával” kifejezést az i) pontban a “jogerőre emelkedésének hónapja utolsó napjával” kifejezés váltotta fel. A törvényjavaslathoz fűzött részletes indokolás értelmében ezáltal a jogalkotó mentesíteni kívánta a kisadózót a kétféle adó (tételes adó és a kata-alanyiság megszűnését követő általános szabályok szerint fizetendő adó) együttes megfizetésétől.

Ez szervezetek esetében még az adószám törlése esetén is érthető, hiszen például egy betéti társaság mint jogalany az adószám törlését követően is létezik mindaddig, amíg a cégnyilvántartásból nem törlik.

Ami az egyéni vállalkozókat illeti, habár az adószám törlésével az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnik, ami a c) pont értelmében önmagában is a kata-alanyiság megszűnését eredményezi, az i) pont 2017. június 20. után is értelmezhető maradt ezen személyi kör esetében is, hiszen az adószám felfüggesztéséhez az Evectv. nem kapcsolt megszűnési szabályt, a Katv. viszont igen.

A 2018. január 1-jétől hatályos adóeljárási törvény, az Art. ugyanakkor már kizárólag az adószám törlésének jogintézményét tartalmazza, az adószám alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket már nem, ezért 2018. július 26-ától – kissé megkésve – a jogalkotó a Katv. szövegéből is kivette a felfüggesztésre utaló szövegrészeket. Ezen időponttól kezdődően az i) pont az egyéni vállalkozók tekintetében véleményem szerint jelentőségét vesztette, hiszen az adóalanyiság megszűnésére e pontban meghatározott dátum vagy megegyezik a c) pontbelivel, vagy későbbre esik annál, tehát az egyéni vállalkozó minden esetben kikerül a kata hatálya alól (és megszűnik vállalkozóként létezni) az adószám törlését kimondó határozat véglegessé válásának napján.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 27.

A kata-alanyiság megszűnése (III. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunkban most a 40 százalékos különadó és a katás teljesítés kata után kiszámlázott bevétele problematikájával foglalkozunk.
2021. szeptember 20.

A kata-alanyiság megszűnése (II. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunk következő részei a katából való kilépéssel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkoznak.
2021. szeptember 13.

A kata-alanyiság megszűnése (I. rész)

A kisadózó vállalkozások tételes adózása kapcsán a korábbi években leginkább az érdekelte az érintetteket, hogy milyen feltételekkel választhatják a katát, és mit kell tenniük, hogy ki ne essenek. A 2021-től bevezetett szigorítások következtében aztán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan is, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna ettől az adónemtől. A cikksorozat áttekinti a kata-alanyiság megszűnésének esetköreit, kitér arra, hogy milyen teendői vannak a kata alól kikerülő vállalkozásnak, és felhívja a figyelmet egyes, a gyakorlatban felmerülő kérdésekre.