A kata-alanyiság megszűnése (IV. rész)


A cikksorozat ezen része a katából való kilépéssel kapcsolatos adminisztratív teendőket és az áttérési szabályokat taglalja.

Változásbejelentési kötelezettség

 A kata alóli kilépést az adózónak a megfelelő változásbejelentő lapon kell bejelentenie a NAV felé.

Az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyzett egyéni vállalkozó esetén ez a ‘T101E jelű nyomtatvány. 2021-ben a 21T101E jelű bejelentő- és változásbejelentő lap A02 lapjának 14. rovatában jelölhető, hogy a vállalkozó a bejelentés hónapjának utolsó napját követően már nem kíván katás lenni. Az egyéni vállalkozó a kata hatálya alól automatikusan a személyi jövedelemadó hatálya alá kerül át. Főszabály szerint vállalkozói jövedelem szerinti adózás fog rá vonatkozni, de ha megfelel a törvényi feltételeknek, átalányadózást is választhat. Az átalányadózás választásáról szintén az említett 14. rovatban nyilatkozhat.

Az egyéb egyéni vállalkozónak minősülő adózók (egyéni közjegyző, az egyéni önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az egyéni ügyvéd és az egyéni állatorvos) esetén a ‘T101 jelű nyomtatvány szolgál a változásbejelentésre. 2021-ben a 21T101 jelű nyomtatvány A03 lapján, a 20. rovatban jelölheti az adózó, hogy kilép a kata alól. Ezen személyi kör esetében is igaz, hogy a vállalkozó a kata hatálya alól automatikusan a személyi jövedelemadó hatálya alá kerül át, főszabály szerint vállalkozói jövedelem szerinti adózással. A törvényi feltételek teljesülése esetén azonban az e körbe tartozó adózók is választhatnak átalányadózást, amit szintén a 20. rovatban jelölhetnek.

Az egyéni cég, a betéti társaság és a közkereseti társaság esetén a ‘T201T jelű nyomtatványon tehető meg a bejelentés. 2021-ben a 21T201T jelű bejelentő- és változásbejelentő lap A05 lapján a 17. rovat megfelelő sorában elhelyezett X-szel jelölhető a kata alóli kilépés. Az e körbe tartozó adózók főszabály szerint a társasági adó alanyai lesznek, azonban, ha megfelelnek a Katv. vonatkozó kritériumainak, akkor a kisvállalati adózást (kiva) is választhatják. Amennyiben élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, akkor a nyomtatvány A04 lapjának 16. rovatának “Bejelentkezés” sorában is X-et kell feltüntetniük.

Az ügyvédi iroda esetén a ‘T201 jelű bejelentő- és változásbejelentő lap szolgál a változás bejelentésére. 2021-ben a 21T201 jelű nyomtatvány A07 lapján a 29. rovatban jelölhető a kata-alanyiság alóli kilépés, és ugyanezen lap 28. rovatában van lehetőség a kiva alá történő bejelentkezésre. Ha az ügyvédi iroda nem jelentkezik be a kiva alá, akkor a kata alól a társasági adó hatálya alá kerül át.

Figyelni kell arra is, hogy bármelyik kategóriába tartozott a kata-alany, a kata alóli kilépéskor az addig kisadózóként biztosítottnak minősülő személyről be kell nyújtani a ‘T1041 (2021-ben 21T1041) jelű nyomtatványt is, mivel innentől már a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) alapján lesz biztosított.

Bevallási kötelezettség

 A Katv. 11. §-a értelmében a katás vállalkozásnak főszabály szerint az adóévet követő év február 25-ig kell nyilatkoznia az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Ha a vállalkozásnak százalékosadó-fizetési kötelezettsége is keletkezett, azt szintén az adóévet követő év február 25. napjáig kell bevallania. Mind a nyilatkozat, mind a bevallás megtételére a ‘KATA (2021-ben a 21KATA) jelű nyomtatvány szolgál.

Abban az esetben, ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot és a bevallást is a megszűnést követő 30 napon belül kell benyújtani.

Tájékoztatási kötelezettség

A Katv. 13. § (2) bekezdése a kata-alanyok számára kötelezően előírja, hogy ha a kisadózói jogállásuk megszűnik vagy újrakeletkezik, erről a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – tájékoztatniuk kell a velük szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt. Ha tehát a katás vállalkozás kilép a tételes adó hatálya alól, akkor erről még az adóalanyiság megszűnését megelőzően tájékoztatnia kell a kifizetőnek minősülő partnereit.

A nem kifizető partnerek felé ilyen kötelezettsége nem áll fenn, így a magánszemély megrendelőit nem kell külön tájékoztatnia. Nem szükséges külön informálnia a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő megrendelőit sem. A mezőgazdasági őstermelő ugyanis az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 31. pontja értelmében foglalkoztatóként minősülhet kifizetőnek, kifizetői minősége a foglalkoztató-alkalmazott jogviszonyban értelmezhető. A katás vállalkozástól igénybe vett szolgáltatás tekintetében az őstermelő nem felel meg az Art. kifizető-fogalmában meghatározott egyik esetkörnek sem, e jogviszonyban tehát nem minősül kifizetőnek.

Áttérési szabályok

A vonatkozó jogszabályok speciális előírásokat tartalmaznak a kata hatálya alól más adónem illetve nyilvántartási rendszer hatálya alá átkerülő vállalkozásokra vonatkozóan.

Áttérés a személyi jövedelemadó alá

Ha az egyéni vállalkozó a kata alól az szja hatálya alá lép át, választása szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózás vagy az átalányadózás szabályai fognak rá vonatkozni.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás

Ha az egyéni vállalkozó a kata-alanyiság megszüntetésére vonatkozó bejelentésében nem nyilatkozik egyidejűleg az átalányadózás választásáról, akkor a kata-alanyiságának megszűnését követően a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait kell alkalmaznia.

A Katv. speciális szabályokat határoz meg az áttérésre.

Az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára vonatkozóan – az Szja tv.-nek a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával – részletes vagyonleltárt köteles készíteni minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.

A kata-alanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre, mint beruházási költségre vetítve állapítja meg.

A személyi jövedelemadó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni:

  • a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként az Szja tv. alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);
  • a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésekor a vagyonleltárban kimutatott nem anyagi javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket) beruházási költségének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév utolsó napjára az Szja tv. szerinti nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét;
  • a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyként lezárt adóévre az Szja tv. szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától).

A kata-alanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. A kata-alanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az említett adóalanyiság időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.

A kata-alanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó az Szja tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

Az Szja tv. költségelszámolásra vonatkozó szabályai rögzítik, hogy a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe  a kisadózó vállalkozások tételes adója és a 40 százalékos mértékű adó.

Átalányadózás

Az átalányadózás lényege az, hogy az egyéni vállalkozó bevételének törvényben meghatározott hányada minősül költségnek, tételes költségelszámolásra tehát nincs lehetőség.

Az átalányadózás feltételei közül az egyik a megelőző adóévi és a tárgy adóévi vállalkozói bevételre vonatkozóan határoz meg összeghatárt. Ennek általános összege 2021-ben 15 millió forint, kizárólag kiskereskedelmi tevékenység folytatása esetén 100 millió forint. 2022-től ezeket az értékhatárokat az éves minimálbérhez igazítja a jogalkotó: az általános korlát az éves minimálbér tízszerese, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozókra vonatkozó korlát az éves minimálbér ötvenszerese lesz.

Mivel az év közben adónemet váltó egyéni vállalkozók esetén gondot okozhatna a vállalkozói bevétel meghatározása, az Szja tv. úgy rendelkezik, hogy az átalányadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben az Szja tv. rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül. A katás időszak bevételét tehát nem kell beleszámítani az értékhatárba.

Az átalányadózás választásának másik feltétele azokra vonatkozóan határoz meg korlátot, akik korábban már átalányadózó egyéni vállalkozóként folytattak tevékenységet. Az az egyéni vállalkozó ugyanis, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 27.

A kata-alanyiság megszűnése (III. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunkban most a 40 százalékos különadó és a katás teljesítés kata után kiszámlázott bevétele problematikájával foglalkozunk.
2021. szeptember 20.

A kata-alanyiság megszűnése (II. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunk következő részei a katából való kilépéssel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkoznak.
2021. szeptember 13.

A kata-alanyiság megszűnése (I. rész)

A kisadózó vállalkozások tételes adózása kapcsán a korábbi években leginkább az érdekelte az érintetteket, hogy milyen feltételekkel választhatják a katát, és mit kell tenniük, hogy ki ne essenek. A 2021-től bevezetett szigorítások következtében aztán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan is, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna ettől az adónemtől. A cikksorozat áttekinti a kata-alanyiság megszűnésének esetköreit, kitér arra, hogy milyen teendői vannak a kata alól kikerülő vállalkozásnak, és felhívja a figyelmet egyes, a gyakorlatban felmerülő kérdésekre.