A kata-alanyiság megszűnése (III. rész)


Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunkban most a 40 százalékos különadó és a katás teljesítés kata után kiszámlázott bevétele problematikájával foglalkozunk.

A kilépés és a százalékos kata értékhatárai (folyt.)

Az új típusú 40 százalékos adó

Az idei év során szakmai berkekben vita alakult ki a tekintetben, hogy az új típusú 40 százalékos adó vonatkozik-e a katás időszakban kiszámlázott, de csak azt követően befolyt bevételre, más szóval: megúszható-e a 3 millió forint feletti kifizetéseket terhelő büntetőadó, ha a megrendelő csak akkor fizet, amikor a vállalkozás már nem alanya a katának?

A probléma a Katv. megfogalmazásában gyökerezett. Míg ugyanis a kisadózó vállalkozás bevétele szempontjából az adóalanyiság megszűnését megelőző bizonylatolást határozta meg perdöntőként a jogalkotó, következésképpen a kifizetés időpontjától függetlenül katás bevételnek minősül a katás időszakban kiállított számla alapján befolyt összeg, addig a Katv. 8. § (6c) pontja a “kisadózó vállalkozásnak juttatott bevétel”-ről szólt. A szakemberek egy része pedig úgy vélte, hogy mivel a kifizetéskor a vállalkozás már nem kata-alany, ezért a juttatás időpontjában már nem lehetett kisadózó vállalkozásnak kifizetett juttatásról beszélni, így ilyen esetben az új típusú 40 százalékos fizetési kötelezettség sem terheli a kifizetőt.

A kérdésben végül a Pénzügyminisztérium mondta ki a döntő szót. Álláspontjuk szerint a Katv. 8. § (6c) bekezdésének alkalmazása során különbséget kell tenni a szerint, hogy a kisadózó jogállása

  • december 31-én szűnt-e meg, vagy
  • január 1-je után, a Katv. 8. §-ában foglalt új szabályok hatálybalépését követően.

Ha a vállalkozás kata-alanyiságának utolsó napja 2020. december 31., akkor, ha 2020-ban még katásként kibocsátott számláját a partnere csak 2021-ben fizette ki, akkor a befolyt összeg 2020. december 31-én megszerzett kisadózói bevételnek minősül. Tekintettel arra, hogy a Katv. 8. § (6c) bekezdésének 40 százalékos mértékű kifizetői adókötelezettséget előíró új szabálya 2021. január 1-jétől hatályos, az ilyen esetben nem alkalmazható, hiszen a bevétel Katv. szerinti megszerzésének időpontjában még nem lépett hatályba a rendelkezés.

Ha azonban a kisadózói jogállás megszűnésére a Katv. 8. § (6c) bekezdésének hatályba lépését követően kerül sor, akkor a kifizetői adókötelezettséget megállapító szabályt is alkalmazni kell. A kata-alanyiság megszűnését követően a kifizető által megfizetett összeget ugyanis a Katv. 2. § 12. pontja és 13. pontjának e) alpontja szerint az adóalanyiság megszűnése napján megszerzett kisadózói bevételnek kell tekinteni. A Katv. 8. § (6c) bekezdésének új szabálya az adókötelezettség keletkezését a bevétel juttatásához köti, a kisadózói jogállás megszűnése utáni kifizetéskor pedig ténylegesen kisadózói bevétel juttatása valósul meg, így az értékhatár túllépése esetén a kifizetőnek 40 százalékos mértékű adókötelezettsége keletkezik a 3 millió forintot meghaladóan juttatott bevétel után. A normaszöveg nem a kisadózó vállalkozás létéhez, hanem a kisadózó vállalkozás számára történő bevétel juttatásához kapcsolja az adófizetési kötelezettséget, amely a Katv. szabályai alapján tényszerűen megvalósul.

Ha tehát a katás kibocsátotta a számláját, a partnere pedig könyveléskor észleli, hogy ezzel a tétellel átlépték a 3 millió forintos küszöböt, a kifizetőt már az sem fogja mentesíteni a 40 százalékos extraadó megállapítása, bevallása és megfizetése alól, ha a vállalkozás gyorsan kilép a kata alól, és csak az adóalanyiság megszűnését követően kerül sor a számla kifizetésére.

Természetesen, ha a felek időben észlelik, hogy a következő számlával már átlépnék a 3 milliós határt, arra lehetőségük van, hogy a vállalkozás kilépjen a katából, és csak az adóalanyiság megszűnését követően számlázza ki a teljesítését. Ekkor a kiszámlázott összeg már nem tartozik a Katv. 2. § 12. pontja és 13. pontjának e) alpontjának hatálya alá, nem lesz katás bevétel, és a kifizetőre sem fog vonatkozni a 40 százalékos extraadó.

(A kérdésre vonatkozóan részletes számpéldák találhatóak “A kata-alanyokat és kifizetőiket terhelő adminisztratív kötelezettségek” című cikksorozat VII. részében.)

Katás teljesítés kata után kiszámlázott bevétele

Ha az adózó kata-adóalanyisága időszakában nem bocsátott ki bizonylatot, a megszerzett bevétel nem minősül a kisadózó vállalkozás bevételének, akkor sem, ha magát a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást a vállalkozás még katás időszakában teljesítette. A kata ugyanis pénzforgalmi szemléletű adónem, mely szemléletet az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódóan ugyan áttör a törvény, de csak a még katás időszakban kiállított bizonylatokban foglalt összeg tekintetében.

Ha tehát például egy katás vállalkozás 2021. szeptember 30-ával kilép a kata hatálya alól, és a szeptemberi időszakban teljesített ügyleteiről októberben állítja ki a számlát, a számla alapján befolyt ellenérték már nem lesz katás bevétel. Kérdés, hogy akkor hogyan adózik.

Ha egyéni vállalkozóról van szó, aki a kata alól a személyi jövedelemadó hatálya alá lép át, a kérdés megválaszolása nem jelent problémát. A személyi jövedelemadó ugyanis szintén pénzforgalmi szemléletű, a befolyt összeg tehát immár szja-s bevételként fog adózni, mégpedig attól függően, hogy átalányadózást vagy vállalkozói jövedelem szerinti adózást választott az egyéni vállalkozó, az adott adózási módra irányadó szabályok szerint.

Más a helyzet akkor, ha olyan vállalkozás lép ki a kata hatálya alól, amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá kerül. Az Szt. 15. § (7) bekezdésében megfogalmazott alapelv, az összemérés elve értelmében az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. A számvitel rendszerében tehát a tényleges teljesítés időszakában kell figyelembe venni a bevételeket. Ez azt jelenti, hogy ha a tényleges teljesítés időszaka még a kata-alanyiság időszakára esett, akkor a számvitelben nem számolható el az áttérést követő időszak bevételeként, következésképpen társaságiadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik utána.

Habár a jogalkotó szándéka feltehetőleg nem ez volt, a hatályos jogszabályi előírások szó szerinti értelmezése alapján a katás időszakban teljesített, de azt követően kiszámlázott tételek se a kata, se a társasági adó rendszerében nem minősülnek bevételnek. Mindazonáltal, ha egy cég korábban az érintett időszak vége előtt szokta kiállítani a számlát, míg a kilépéskor utólag bizonylatol, számítania kell arra, hogy az adóhatóság ezt a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközőnek fogja találni.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 20.

A kata-alanyiság megszűnése (II. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunk következő részei a katából való kilépéssel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkoznak.
2021. szeptember 13.

A kata-alanyiság megszűnése (I. rész)

A kisadózó vállalkozások tételes adózása kapcsán a korábbi években leginkább az érdekelte az érintetteket, hogy milyen feltételekkel választhatják a katát, és mit kell tenniük, hogy ki ne essenek. A 2021-től bevezetett szigorítások következtében aztán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan is, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna ettől az adónemtől. A cikksorozat áttekinti a kata-alanyiság megszűnésének esetköreit, kitér arra, hogy milyen teendői vannak a kata alól kikerülő vállalkozásnak, és felhívja a figyelmet egyes, a gyakorlatban felmerülő kérdésekre.