A kata-alanyokat és kifizetőiket terhelő adminisztratív kötelezettségek (III. rész)

Szerző: dr. Németh Szilvia
Dátum: 2021. február 17.
Címkék: , ,
Rovat:
Cikksorozatunkban igyekszünk átláthatóbbá tenni a katásokra és a nekik bevételt juttató vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív kötelezettségek rendszerét. Most az idei és a 2022-es adatszolgáltatási kötelezettségeket vizsgáljuk.

Adatszolgáltatás idén és jövőre

Adatszolgáltatási kötelezettséget már 2021 előtt is előírt a Katv. mind a kata-alanyok, mind a kifizetők részére az 1 millió forintot meghaladó tárgyévi kifizetések után. Az új 40%-os adóhoz is kapcsol adatszolgáltatást a jogszabály, azonban ez már csak a kisadózó vállalkozás oldalán jelentkezik, és más feltételekkel, mint az “1 milliós” adatszolgáltatás.

A 2020. adóévre: csak az 1 millió forint feletti kifizetésről

A katás vállalkozás adatszolgáltatása

A Katv. 11. § (5) bekezdése értelmében a kisadózó vállalkozásuknak az adóévi katás bevételeikről benyújtott nyilatkozatban vagy bevallásban adatot kell szolgáltatniuk az üzleti partnereik nevéről, címéről és a tőlük a naptári évben megszerzett bevételről, ha ez a bevétel meghaladja az 1 millió forintot.

A katásoknak nem minden üzleti partnerről és nem minden befolyt összegről kell azonban adatot szolgáltatniuk.

Az nem befolyásolja a jelentési kötelezettséget, hogy a partner belföldi vagy külföldi, tehát a külföldi partnertől kapott bevétel után is fennáll. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyektől (ideértve az adószámos magánszemélyeket is) kapott bevétel viszont értékhatártól függetlenül nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá.

Bevételnek csak a Katv. szerint a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegek számítanak, ezért az értékhatár szempontjából figyelmen kívül kell hagyni például a kisadózó által áthárított áfát, a kapott kölcsönt, hitelt, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást.

Az értékhatárba kizárólag a naptári évben megszerzett bevételek számítanak bele, függetlenül a számla kibocsátási dátumától és a teljesítés időpontjától. Ha tehát a katás vállalkozás 2020-ban számlázott ki egy értékesítést, de a partnere csak 2021-ben rendezte a számlát, akkor annak összegét nem a 2020., hanem a 2021. évben kell figyelembe venni. A 2020. évhez számítandó viszont az az összeg, amelyet a katás 2019-ben számlázott ki, de 2020-ban lett kifizetve.

Mivel az áfa főszabály szerint teljesítési, míg a kata pénzforgalmi szemléletű adónem, ha pl. egy áfa-körbe tartozó, éves áfa-bevalló katás vállalkozás 2020. december 20-ai teljesült értékesítéséről kiállított számláját a partner 2021. január 5-én fizette ki, a vállalkozásnak az ügylet áfáját a 2020. évi bevallásába kell beállítania, míg a nettó érték a 2021-es évben fog az 1 millió forintos katás értékhatárba beszámítani (és immár az új 3 millió forintos értékhatárba is).

A 2020-as adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kata-alany nem számlát állított ki – akár azért, mert a bevétel nem értékesítés ellenértéke volt (pl. elszámolási kötelezettség nélkül kapott vissza nem térítendő támogatás), akár azért, mert az adóalany mentesült a számlakibocsátás alól (pl. tárgyi mentes értékesítésnél számviteli bizonylat kibocsátása mellett).

A “nyilatkozat” és a “bevallás”, amelyben az adatszolgáltatást el kell végezni, ugyanazon nyomtatványt takarja: a ‘KATA jelű nyomtatványt, vagyis a 2020. adóév tekintetében a 20KATA jelűt. A kétféle megnevezésnek az az oka, hogy a kizárólag tételes adó megfizetésére kötelezett adóalanyok számára a jogalkotó csak nyilatkozattételi kötelezettséget írt elő, ami a nyomtatvány főlapján az (E) “NYILATKOZAT kisadózó vállalkozás által elért bevételről” rovat kitöltésével tehető meg; míg a 40%-os adó fizetésére is köteles katásoknak a nyilatkozaton kívül a százalékos adóról bevallást is be kell adniuk – 2020-ban ez még csak az általános értékhatár átlépésekor merült fel, és a nyomtatvány 01 lapja szolgál a bevallás megtételére.

Az egy kifizetőtől az adóévben megszerzett, az 1 millió forintos értékhatárt meghaladó bevétel kapcsán felmerülő adatszolgáltatást a ’KATA bevallás 02 lapján tudjuk megtenni.

A határidő értelemszerűen a nyilatkozat, bevallás megtételére nyitvaálló határidő: az adóévet követő év február 25., vagy, ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, az adóalanyiság megszűnését követő 30 nap.

Kötelezően közlendő adatnak a partner neve, címe és a tőle kapott bevétel minősül. A bevétel kapcsán fontos, hogy míg a nyilatkozat és a bevallás adatait ezer forintban, addig az adatszolgáltatásban kifizetőnként összesítve közölt összegeket forintban kell megadni. A partner adószáma nem kötelező adat, de belföldi kifizető esetén az egyértelmű és könnyebb azonosíthatóságot szolgálja, ha feltüntetjük; az adatszolgáltatás azonban ennek hiányában is hibátlannak minősül.

Kifizetői adatszolgáltatás

A kata-alanyok adatszolgáltatásának párjaként a Katv. 13. § (1) bekezdése a kifizetők részére is adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő 2020-ra is a kata-alanyok részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összeg tekintetében, ha az meghaladta az 1 millió forintot.

Kifizetői adatszolgáltatásra kizárólag az Art. szerinti adózók kötelesek, ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát. Nem kell tehát jelentést tennie a kata-alanyok partnerei közül a külföldieknek, a belföldiek közül az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyeknek, valamint azoknak sem, akik maguk is katás vállalkozások.

A kifizetők által kötelezően jelentendő adatok: a kisadózó vállalkozás neve, címe, adószáma (itt ez nem opcionális elem), továbbá a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összeg, ha az meghaladja az 1 millió forintot.

A „naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összeg” kitétel azt jelenti, hogy a kifizetőnek is kizárólag a katás bevételek körébe tartozó juttatásokról kell adatot közölnie, és az értékhatárba itt is csak azok a tételek tartoznak bele, amelyek kifizetése megtörtént az adott naptári évben. Utóbbi miatt lényeges, hogy a katás partnerekkel kapcsolatos tranzakciók leválogatása a pénzügyi rendezés, ne pedig a számla kibocsátásának vagy teljesítésének dátuma alapján történjen.

A 2020-as adatszolgáltatás teljesítése során a partnernek sem kell figyelembe vennie a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.

Az adatszolgáltatás határideje változatlanul a tárgyévet követő év március 31. napja. A kötelezettség teljesítésére a ’K102 jelű nyomtatvány szolgál. A 2020. naptári évben kifizetett összegekről tehát a 20K102 jelű nyomtatványon kell információt adni az adóhatóság részére, 2021. március 31-ig. Ez ún. kötegelt nyomtatvány (a ’08-as és ’65-ös bevalláshoz hasonlóan), vagyis

  • a 20K102A jelű főlapból adatszolgáltatónként egyet kell kitölteni,
  • a 20K102M jelű résznyomtatványból viszont annyi lapot, ahány kisadózó vállalkozásról adatot szolgáltat a kötelezett.

A nyomtatványon a Társaság által az adott kisadózó vállalkozásnak esetlegesen különböző időpontokban juttatott összegeket egybeszámítva, egy összegben kell szerepeltetni, az általános forgalmi adó összege nélkül, forintban (nem ezer forintban).


Kapcsolódó cikkek:


A kata-alanyokat és kifizetőiket terhelő adminisztratív kötelezettségek (I. rész)
2021. február 9.

Tapasztalataink szerint sokak számára nem egyértelmű, hogy a 3 millió forintos értékhatár mostantól az adatszolgáltatási kötelezettségre is vonatkozik-e.; az sem egyértelmű mindenki számára, kit terhel az adófizetési, illetve bevallási kötelezettség, és a feleknek milyen tájékoztatási kötelezettségeik vannak egymással szemben. Cikksorozatunkban igyekszünk átláthatóbbá tenni a katásokra és a nekik bevételt juttató vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív kötelezettségek rendszerét.