A kata-alanyokat és kifizetőiket terhelő adminisztratív kötelezettségek (III. rész)


Cikksorozatunkban igyekszünk átláthatóbbá tenni a katásokra és a nekik bevételt juttató vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív kötelezettségek rendszerét. Most az idei és a 2022-es adatszolgáltatási kötelezettségeket vizsgáljuk.

Adatszolgáltatás idén és jövőre

Adatszolgáltatási kötelezettséget már 2021 előtt is előírt a Katv. mind a kata-alanyok, mind a kifizetők részére az 1 millió forintot meghaladó tárgyévi kifizetések után. Az új 40%-os adóhoz is kapcsol adatszolgáltatást a jogszabály, azonban ez már csak a kisadózó vállalkozás oldalán jelentkezik, és más feltételekkel, mint az “1 milliós” adatszolgáltatás.

A 2020. adóévre: csak az 1 millió forint feletti kifizetésről

A katás vállalkozás adatszolgáltatása

A Katv. 11. § (5) bekezdése értelmében a kisadózó vállalkozásuknak az adóévi katás bevételeikről benyújtott nyilatkozatban vagy bevallásban adatot kell szolgáltatniuk az üzleti partnereik nevéről, címéről és a tőlük a naptári évben megszerzett bevételről, ha ez a bevétel meghaladja az 1 millió forintot.

A katásoknak nem minden üzleti partnerről és nem minden befolyt összegről kell azonban adatot szolgáltatniuk.

Az nem befolyásolja a jelentési kötelezettséget, hogy a partner belföldi vagy külföldi, tehát a külföldi partnertől kapott bevétel után is fennáll. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyektől (ideértve az adószámos magánszemélyeket is) kapott bevétel viszont értékhatártól függetlenül nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá.

Bevételnek csak a Katv. szerint a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegek számítanak, ezért az értékhatár szempontjából figyelmen kívül kell hagyni például a kisadózó által áthárított áfát, a kapott kölcsönt, hitelt, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást.

Az értékhatárba kizárólag a naptári évben megszerzett bevételek számítanak bele, függetlenül a számla kibocsátási dátumától és a teljesítés időpontjától. Ha tehát a katás vállalkozás 2020-ban számlázott ki egy értékesítést, de a partnere csak 2021-ben rendezte a számlát, akkor annak összegét nem a 2020., hanem a 2021. évben kell figyelembe venni. A 2020. évhez számítandó viszont az az összeg, amelyet a katás 2019-ben számlázott ki, de 2020-ban lett kifizetve.

Mivel az áfa főszabály szerint teljesítési, míg a kata pénzforgalmi szemléletű adónem, ha pl. egy áfa-körbe tartozó, éves áfa-bevalló katás vállalkozás 2020. december 20-ai teljesült értékesítéséről kiállított számláját a partner 2021. január 5-én fizette ki, a vállalkozásnak az ügylet áfáját a 2020. évi bevallásába kell beállítania, míg a nettó érték a 2021-es évben fog az 1 millió forintos katás értékhatárba beszámítani (és immár az új 3 millió forintos értékhatárba is).

A 2020-as adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kata-alany nem számlát állított ki – akár azért, mert a bevétel nem értékesítés ellenértéke volt (pl. elszámolási kötelezettség nélkül kapott vissza nem térítendő támogatás), akár azért, mert az adóalany mentesült a számlakibocsátás alól (pl. tárgyi mentes értékesítésnél számviteli bizonylat kibocsátása mellett).

A “nyilatkozat” és a “bevallás”, amelyben az adatszolgáltatást el kell végezni, ugyanazon nyomtatványt takarja: a ‘KATA jelű nyomtatványt, vagyis a 2020. adóév tekintetében a 20KATA jelűt. A kétféle megnevezésnek az az oka, hogy a kizárólag tételes adó megfizetésére kötelezett adóalanyok számára a jogalkotó csak nyilatkozattételi kötelezettséget írt elő, ami a nyomtatvány főlapján az (E) “NYILATKOZAT kisadózó vállalkozás által elért bevételről” rovat kitöltésével tehető meg; míg a 40%-os adó fizetésére is köteles katásoknak a nyilatkozaton kívül a százalékos adóról bevallást is be kell adniuk – 2020-ban ez még csak az általános értékhatár átlépésekor merült fel, és a nyomtatvány 01 lapja szolgál a bevallás megtételére.

Az egy kifizetőtől az adóévben megszerzett, az 1 millió forintos értékhatárt meghaladó bevétel kapcsán felmerülő adatszolgáltatást a ’KATA bevallás 02 lapján tudjuk megtenni.

A határidő értelemszerűen a nyilatkozat, bevallás megtételére nyitvaálló határidő: az adóévet követő év február 25., vagy, ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, az adóalanyiság megszűnését követő 30 nap.

Kötelezően közlendő adatnak a partner neve, címe és a tőle kapott bevétel minősül. A bevétel kapcsán fontos, hogy míg a nyilatkozat és a bevallás adatait ezer forintban, addig az adatszolgáltatásban kifizetőnként összesítve közölt összegeket forintban kell megadni. A partner adószáma nem kötelező adat, de belföldi kifizető esetén az egyértelmű és könnyebb azonosíthatóságot szolgálja, ha feltüntetjük; az adatszolgáltatás azonban ennek hiányában is hibátlannak minősül.

Kifizetői adatszolgáltatás

A kata-alanyok adatszolgáltatásának párjaként a Katv. 13. § (1) bekezdése a kifizetők részére is adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő 2020-ra is a kata-alanyok részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összeg tekintetében, ha az meghaladta az 1 millió forintot.

Kifizetői adatszolgáltatásra kizárólag az Art. szerinti adózók kötelesek, ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát. Nem kell tehát jelentést tennie a kata-alanyok partnerei közül a külföldieknek, a belföldiek közül az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyeknek, valamint azoknak sem, akik maguk is katás vállalkozások.

A kifizetők által kötelezően jelentendő adatok: a kisadózó vállalkozás neve, címe, adószáma (itt ez nem opcionális elem), továbbá a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összeg, ha az meghaladja az 1 millió forintot.

A „naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összeg” kitétel azt jelenti, hogy a kifizetőnek is kizárólag a katás bevételek körébe tartozó juttatásokról kell adatot közölnie, és az értékhatárba itt is csak azok a tételek tartoznak bele, amelyek kifizetése megtörtént az adott naptári évben. Utóbbi miatt lényeges, hogy a katás partnerekkel kapcsolatos tranzakciók leválogatása a pénzügyi rendezés, ne pedig a számla kibocsátásának vagy teljesítésének dátuma alapján történjen.

A 2020-as adatszolgáltatás teljesítése során a partnernek sem kell figyelembe vennie a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.

Az adatszolgáltatás határideje változatlanul a tárgyévet követő év március 31. napja. A kötelezettség teljesítésére a ’K102 jelű nyomtatvány szolgál. A 2020. naptári évben kifizetett összegekről tehát a 20K102 jelű nyomtatványon kell információt adni az adóhatóság részére, 2021. március 31-ig. Ez ún. kötegelt nyomtatvány (a ’08-as és ’65-ös bevalláshoz hasonlóan), vagyis

  • a 20K102A jelű főlapból adatszolgáltatónként egyet kell kitölteni,
  • a 20K102M jelű résznyomtatványból viszont annyi lapot, ahány kisadózó vállalkozásról adatot szolgáltat a kötelezett.

A nyomtatványon a Társaság által az adott kisadózó vállalkozásnak esetlegesen különböző időpontokban juttatott összegeket egybeszámítva, egy összegben kell szerepeltetni, az általános forgalmi adó összege nélkül, forintban (nem ezer forintban).



Kapcsolódó cikkek

2021. február 9.

A kata-alanyokat és kifizetőiket terhelő adminisztratív kötelezettségek (I. rész)

Tapasztalataink szerint sokak számára nem egyértelmű, hogy a 3 millió forintos értékhatár mostantól az adatszolgáltatási kötelezettségre is vonatkozik-e.; az sem egyértelmű mindenki számára, kit terhel az adófizetési, illetve bevallási kötelezettség, és a feleknek milyen tájékoztatási kötelezettségeik vannak egymással szemben. Cikksorozatunkban igyekszünk átláthatóbbá tenni a katásokra és a nekik bevételt juttató vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív kötelezettségek rendszerét.