A katát ajánlja az NGM


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közleményben, példával illusztrálva ajánlja a „végtelenül egyszerű és rugalmas”, valamint jelentős adómegtakarítást eredményező adónemet a nemzetgazdasági tárca. Figyelmeztetnek: az alanyi áfamentességet 2014-re még idén kell bejelenteni.


Eddig alig 74 ezer mikrovállalkozó választotta a katát – derül ki nemzetgazdasági tárca közleményéből, amely a kormányzati portálon jelent meg.

Éves 6 milliós bevétellel számolva például egy evás mérnök majd másfél millió forintot, egy átalányadózó fodrász több mint 720 ezer forintot spórolt volna idén, ha a katát választotta volna – illusztrálja példával az adómegtakarítás lehetőségét a minisztérium.

„A katás vállalkozó a könyvelésre kifizetett költséget is megtakaríthatja, mivel adóügyeit, önállóan, saját maga is el tudja intézni. A kisadózóknak évente egyetlenegy – pár soros – bevallást kell beadniuk. A katát választóknak érdemes megfontolni az alanyi mentességet az áfában, hiszen így lesz ténylegesen minimális az adminisztráció: mindössze egyetlen bevallás február 25-én. Az a vállalkozó, aki jövőre alanyi mentességet szeretne az áfában, vagyis nem szeretne áfa bevallást készíteni, annak az adóhivatalnál december 31-ig kell ezt jeleznie„ – olvasható a közleményben.

Nem gond az sem, ha a kisadózó bevétele végül meghaladja a 6 millió forintot: a 6 millió forint feletti részre 40 százalékos adót kell fizetni. A KATÁ-s vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a nem főállású után pedig havi 25 ezer forint tételes adót fizet. Mindezzel kiváltja a vállalkozás és a vállalkozó társasági adóját, személyi jövedelemadóját, járulékait és szociális hozzájárulási adóját, sőt a szakképzési hozzájárulást is. – emlékeztet a kata szabályaira a minisztérium.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)