A kicsik megúszhatják a reklámadót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha bevezetik az adónemet, a nagy kereskedelmi tévéknek vélhetően mindenképp le kellene nyelniük a békát, míg a többi médiavállalkozásnak van némi mozgástere, így például a cégük darabolásával csúszhatnak az adósáv alá, de külföldre is költöztethetik a tevékenységüket. Kérdés azonban, hogy a kormánynak megéri-e az adóbevételek egészét tekintve elhanyagolható tétel beszedése – mondták el az Adó Online által megkérdezett adószakértők.


Különös, hogy az új törvény nem érinti a kapcsolt vállalkozásokat, amelyek egy érdekeltségi körbe tartoznak, mint ahogyan ezt a kiskaput más adónemeknél korábban nem hagyták nyitva – mondta el az Adó Online-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője. Amennyiben ez a különbségtétel tudatos, akkor a szándék az lehet e mögött, hogy az egy csoportba tartozó több vállalkozásból álló médiacsoportokat ne sújtsák a reklámadóval, vagy csak kisebb mértékben, szemben velük pedig a nagy reklámközzétevőket (pl. kereskedelmi tévécsatorna üzemeltető társaságok) hozzák igazán nehéz helyzetbe.

Az adószakértő felhívta a figyelmet az új adónem nagyon erős progresszivitására, amely úgy határozza meg az adósávokat, hogy az 1 milliárdos árbevétel határa alatt nem kell fizetni az új adót, az 1-5 milliárd forint között 1 százalékot, 5-10 milliárd forint között 10 százalékot, míg a legnagyobbakra a 10 milliárd forintos árbevétel után 20 százalékos adót vetnek ki. Ez a legmagasabb kulcs a jelenlegi szűkülő hirdetési piacon egyszerűen kigazdálkodhatatlan.

A vállalkozások számára menekülési útvonalat jelenthet, ha úgy tudják szétszabdalni a céget, hogy azzal az egyes üzletágak reklámárbevételét az alacsonyabb sávba sikerüljön leszorítani. Ugyancsak elképzelhető egy olyan válaszreakció a megszorításra, hogy a Google-höz hasonlóan a tevékenységet a vállalkozások külföldről folytatnák, így a hirdetések elszámolását is. Ezt egy-egy online médiavállalkozás könnyebben megteheti, mint egy tévétársaság, amely esetében a teljes jogszabályi környezet és a működési modell függvénye, hogy Magyarországon kívülről lehet-e a tevékenységét végezni.

Hegedüs Sándor szerint mindemellett érdemes elgondolkozni a gazdasági tárcának az új adónem hatékonyságán is. A kormány ugyanis megközelítőleg mindössze 10 milliárd forintra számít az adónemből, amely ha az összes terhet vesszük, akkor kisadónak számít. Ezzel pedig tovább bonyolítják azoknak az adóknak a körét, amellyel az adóhatóságnak foglalkoznia kell. További terheket rónak a revizorokra, amely végül az eredményezi, hogy gyengítheti az adótörvények betarthatóságát.  

 

A TV2 és az RTL nem tud darabolni

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője szerint az egyes médiavállalkozásoknak túl sok lehetőségük nincs, vagy beleépítik az reklámadót a hirdetéseik árába, vagy elfogadják, hogy csökken a nyereségük. Úgy véli, a vállalkozások szétszabdalásának költsége nem áll arányba a reklámadó elkerüléséből nyert összeggel. Emellett a szétszabdalás jogszerűsége is kérdéses, hiszen az adóhivatal kimondhatja, hogy a lépés a rendeltetésszerű joggyakorlással ellentétes és adóelkerülési célzatú, mert a többfelé szabdalt cégcsoport végén egy társaság látható.

Mindemellett nem valószínű, hogy a leginkább érintett kereskedelmi televízióknak sikerülhet egyáltalán úgy szétbontani a céget, hogy a reklámbevételük zömét hozó fő csatornájukat felszeleteljék. Az ugyanis nem lenne megoldható, hogy délelőtt az egyik cégé, míg délután a másiké, este pedig a harmadiké lenne a sugárzás. Az sem lehet megoldás, hogy a műsorokra bontanák a cégeket, mert a reklám közvetítője akkor is a csatorna lenne. Végül az adó bevezetése esetén a legvalószínűbb tehát az marad, hogy vagy beszedik az adót a hirdetőktől vagy lenyelik a veszteséget.

A többieknek azonban érdemes lehet osztódni, ha a reklámbevételük 1 milliárd fölé fut. Azoknál a médiacégeknél, ahol nem csak egy reklámfelületen jelenik meg a hirdetés, és egy kézben több lap összpontosul, mint amilyen a reklámbevételek szempontjából az élbolyban szereplő Sanoma, ott már van lehetőség a szétbontásra. Itt viszont az irányítás és a költségek szempontjából is meg kell vizsgálni, hogy megéri-e egy ilyen lépés, és persze egy részvénytársaság esetében azt is meg kell vizsgálni, hogy a részvényesek mit szólnak ahhoz, ha „kiszalad” alóluk a résztulajdon.

Az adószakértő szerint szemmel követhető, hogy a kormány folyamatosan árakat terhelő adókat vezet be. Ezt adótechnikai értelemben ügyes húzásnak tartja, mert kevés lehetőség van az elkerülésre, így a feketegazdaság nem jut szerephez.

Az eddigi különadóktól eltérően, ahol eddig nyereséges iparágak úgymond extraprofitjára tettek terhet, most egy szűkülő piac szereplőit sarcolnák meg. Ha a többi hasonló adót megnézzük, akkor persze ott nagyobb bevételt is várnak. Van ahol 140 milliárdot, máshol 80 milliárdot. Ez a reklámadó Vámosi szerint viszont nem tétel.

Míg a kereskedelmi tévék számára érvágást jelenthet az intézkedés, a lakosságnak nem jelent semmiféle terhet. A banki tranzakciós adót például a pénzintézetek teljes mértékben áthárították az ügyfeleikre. A telefontársaságok pedig az őket sújtó adót részben áthárították, részben pedig visszafogták a fejlesztéseiket, de az adók mind megjelenhettek az árakban. A reklámadóknak viszont nincs hatása az árakra, így a lakosságot közvetlenül nem is terheli. Ha viszont a reklámpiac visszaesik, akkor nyilván elbocsátások lesznek az iparágban.

A túlzottdeficit-eljárástól függ a bevezetés

A reklámadót egyelőre a kormány még csak bevethető „titkos fegyvernek” tartja arra az esetre, ha az Európai Bizottságot a költségvetési zárolások és a beruházások felfüggesztése nem győzné meg és Magyarországgal szemben továbbra sem szüntetné meg a túlzottdeficit-eljárást – ahogy hétfői nyilatkozatában Varga Mihály gazdasági miniszter fogalmazott a Hír TV-nek.

Döntés tehát egyelőre nincs, de addig is a Nemzetgazdasági Minisztérium reklámadó tervezete komoly felzúdulást keltett a kereskedelmi tévék körében. A magyar RTL Csoport megdöbbenéssel értesült az Európában példa nélküli új adófajta, a reklámadó tervéről. A kereskedelmi televízió szerint az adó egy teljes iparágat tesz tönkre, amely az elmúlt öt évben már így is bevételei felét elvesztette. A TV2 szerint a reklámadó bevezetésével több száz ember munkahelye kerülne veszélybe, alapvető, a nézőket 15 éve szórakoztató és tájékoztató műsorok szűnhetnek meg, emellett nem lenne pénz tömegtájékoztatásra, közszolgálati feladatok teljesítésére sem.

A munkapéldány szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja a reklám-közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel. Adóköteles lenne a külföldi illetőségű szervezetek belföldi fióktelep útján végzett reklám-közzétételi tevékenysége is. Az adó mértéke sávosan emelkedik, az 1 milliárd forint alatti részre 0 százalék, 1-5 milliárd forint között részre 1 százalék, 5-10 milliárd forint közötti részre 10 százalék, az ezt meghaladó részre 20 százalék.

Reklámnak minősül a reklámtörvény szerinti gazdasági reklám, illetve a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti támogatás, valamint televíziós vásárlás. Nem minősül reklámnak a politikai reklám, illetve a társadalmi célú reklám.

A reklámközlők – a tervezet szerint – az idén július 20-áig kötelesek megállapítani és bevallani a reklámadót, továbbá két egyenlő részletben, 2013. augusztus 20-áig, illetve 2013. november 20-ig kötelesek azt megfizetni. A későbbiekben a reklámközlőknek május végéig kell az adót bevallaniuk, és július, illetve október 20-ig két részben kell megfizetniük az adóelőleget.

A tárca közlése szerint a kabinet a törvényjavaslat végleges szövegéről a soron következő, szerdai kormányülésen dönt. Ezután nyújtják be az előterjesztést az Országgyűlésnek. Az NGM hangsúlyozta: a közzétett összegző javaslat csak az intézkedés lényegi elemeit tartalmazza.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.