A kicsiket csak elvétve látogatja meg az adórevizor


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha fizeted az adót rendesen, de véletlenül hibázol, ugyanúgy tekint rád az adóhatóság, mint ha szándékos adócsaló lennél. Nyugaton ez is másként van, mondja Oszkó Péter, a Deloitte vezérigazgatója.

A jelenlegi szabályozási rendszer és a hatósági gyakorlat sem olyan, hogy tudatosan megkülönböztetné a szándékosan adót csaló cégeket, magánszemélyeket azoktól, amelyek/akik csak tévedésből rónak le kevesebb közterhet. Az adószakértő véleménye szerint félő, hogy ha az adóhatóságnak eredményt kell felmutatnia a feketegazdaság elleni harcban, annak a levét a könnyen megtalálható, de nem szándékoltan hibát elkövetők isszák meg.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrég jelentette be, hogy a koalíciós szerződés kiegészítésében foglaltak értelmében szigorúbban kívánnak fellépni az évi mintegy 1000 milliárd forintnyi adót és járulékot elcsaló fekete- és szürkegazdaság ellen. Oszkó Péter, a Deloitte vezérigazgatója örvendetesnek tartja, hogy a bevételi oldalon az adófizetés alól kibújók bevonásában látja a kabinet a hiánylefaragást eszközét, és nem abban, hogy esetleg még nagyobb terhet rak a közterheket rendesen fizetők vállára.

Azt azonban mindenképpen el kell kerülni szerinte, hogy ez boszorkányüldözéshez vezessen a korrekt adózók körében. Azért aktuális a kérdés, mert nem esnek más megítélés alá az adók, járulékok befizetését tudatosan elmulasztók és a bonyolult adótörvények miatt nem szándékosan hibázók. Ugyan ma már van pozitív és negatív adózói listája az APEH-nek, de ennek egyelőre csak szimbolikus a jelentősége. A jó adózók dicsőséglistájának becézett, másfél évvel ezelőtt létrehozott minősített adózók listája jó példa, hiszen hiába kerül fel egy vállalkozás a listára, annak semmiféle hatása nincs arra, hogy a céget milyen gyakorisággal választják ki ellenőrzésre. S ha esetleg hibát követ el, akkor a szankciót nem, vagy csak esetlegesen befolyásolja, hogy a társaság a dicsőséglistán van.

A fejlett nyugat-európai államokban külön minősítési rendszert vezet az adóhivatal, az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz ezt pedig felhasználják. Nálunk a vállalatmérettől függ a kontroll gyakorisága, esélye, így a kisebb vállalkozásokat csak elvétve látogathatja meg a revizor, akár ügyeskednek, akár nem.

A szakember szerint a szabályozási rendszeren is van mit javítani ahhoz, hogy a szándékos adócsalóval ne essen egy kalap alá a véletlenül hibázó. A mostani szankciórendszer inkább a pénzbeszedésre sarkallja az adóhatóságot, és nem arra, hogy megkülönböztesse a mulasztókat. Volt rá példa, hogy bár a visszaigényelt adó ténylegesen visszajárt az adott cégnek, rossz időpontban adta be a kérelmét, ezért adóbírság kiszabásával csaknem megfelezték a visszajáró összeget.

Forrás: Index


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Niveus: milliókat nyerhetnek bizonyos cégek még néhány hétig

A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak a társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó (TAO) megfizetése alól, akik korábban nem jelentették be a NAV felé a más társaságokban szerzett tulajdonrészüket és azt most pótolják. Az utólagos bejelentésre május 31-ig van lehetőség-foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. április 12.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (7. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.