A kilenc százalékos járulék megfizetése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, április elsejétől köteles havonta, a minimálbér 9 százalékának megfelelő egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Csak negatív módon határozható meg azonban, hogy konkrétan kik is tartoznak ebbe a körbe.

Biztosított:

  • munkaviszonyban álló (országgyűlési, európai parlamenti képviselő is),
  • közalkalmazotti, közszolgálati, ügyészségi szolgálati, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban álló,
  • hivatásos nevelőszülő,
  • a Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, illetve a Honvédség, Határőrség szerződéses állományú tagja, valamint a szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • az ösztöndíjas foglalkoztatott,
  • a szövetkezet tagja – kivéve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, ha munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
  • a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató,
  • az álláskeresési támogatásban részesülő,
  • az ellátások igénybevételének időtartamára az, akinek az álláskeresési járadék, munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék folyósítását tgyás, gyed vagy gyes miatt szüneteltetik,
  • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó,
  • a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, vállalkozási szerződés alapján, segítő családtagként) személyesen munkát végző – a közérdekű önkéntes tevékenységet végzők kivételével –, ha a járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári napokra annak harmincad részét,
  • a szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
  • mezőgazdasági őstermelő, kivéve a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorút és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző – biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast, az özvegyi nyugdíjban részesülőt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Egyéb jogcímen jogosult:

  • táppénzben, baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesülő,
  • saját jogú nyugdíjas, vagy hozzátartozói nyugellátásban részesülő,
  • öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban részesülő (növelt összegű is),
  • átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban részesülő,
  • nemzeti gondozási díjat (pótlékot), hadigondozotti ellátást kap,
  • bányászati kereset-kiegészítésben részesülő,
  • tgyás-t, gyedet, gyest kap,
  • gyermeknevelési támogatást (főállású anya) vagy ápolási díjat kap,
  • egyházi, felekezeti nyugdíjas,
  • rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, munkanélküliek jövedelempótló, mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásában részesülő,
  • középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló magyar állampolgár,
  • külföldi állampolgár, ha nemzetközi szerződés vagy az oktatási miniszter ösztöndíja alapján tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
  • legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű, ha rendelkezik az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával,
  • aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát,
  • a belföldi lakóhellyel rendelkező kiskorú,
  • bentlakásos szociális intézményben elhelyezett (kivéve a külföldi állampolgárt),
  • a gyermekvédelmi utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt,
  • ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú,
  • fogvatartott,
  • a hatósági bizonyítvánnyal rendelkező szociálisan rászorult személy,
  • aki az egészségügyi szolgáltatásokra külön megállapodást kötött,
  • a nevelőszülő, ha a járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét,
  • hajléktalan.

Az illetékes polgármester a szociális rászorultságát annak a személynek állapítja meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében pedig a 150 százalékát nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal. A bizonyítvány érvényességi ideje legfeljebb 1 év.

Dr. Kovács Ferenc cikke részletesen ismerteti a fenti felsorolásban nem szereplő személyek kilenc százalékos járulékkötelezettségének, illetve az ezzel kapcsolatos bejelentésnek a szabályait.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.

2022. június 30.

Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata

A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.