A kilenc százalékos járulék megfizetése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, április elsejétől köteles havonta, a minimálbér 9 százalékának megfelelő egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Csak negatív módon határozható meg azonban, hogy konkrétan kik is tartoznak ebbe a körbe.

Biztosított:

• munkaviszonyban álló (országgyűlési, európai parlamenti képviselő is),
• közalkalmazotti, közszolgálati, ügyészségi szolgálati, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban álló,
• hivatásos nevelőszülő,
• a Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, illetve a Honvédség, Határőrség szerződéses állományú tagja, valamint a szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• az ösztöndíjas foglalkoztatott,
• a szövetkezet tagja – kivéve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, ha munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
• a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató,
• az álláskeresési támogatásban részesülő,
• az ellátások igénybevételének időtartamára az, akinek az álláskeresési járadék, munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék folyósítását tgyás, gyed vagy gyes miatt szüneteltetik,
• a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó,
• a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, vállalkozási szerződés alapján, segítő családtagként) személyesen munkát végző – a közérdekű önkéntes tevékenységet végzők kivételével –, ha a járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári napokra annak harmincad részét,
• a szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
• mezőgazdasági őstermelő, kivéve a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorút és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző – biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast, az özvegyi nyugdíjban részesülőt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Egyéb jogcímen jogosult:

• táppénzben, baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesülő,
• saját jogú nyugdíjas, vagy hozzátartozói nyugellátásban részesülő,
• öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban részesülő (növelt összegű is),
• átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban részesülő,
• nemzeti gondozási díjat (pótlékot), hadigondozotti ellátást kap,
• bányászati kereset-kiegészítésben részesülő,
• tgyás-t, gyedet, gyest kap,
• gyermeknevelési támogatást (főállású anya) vagy ápolási díjat kap,
• egyházi, felekezeti nyugdíjas,
• rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, munkanélküliek jövedelempótló, mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásában részesülő,
• középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló magyar állampolgár,
• külföldi állampolgár, ha nemzetközi szerződés vagy az oktatási miniszter ösztöndíja alapján tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
• legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű, ha rendelkezik az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával,
• aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát,
• a belföldi lakóhellyel rendelkező kiskorú,
• bentlakásos szociális intézményben elhelyezett (kivéve a külföldi állampolgárt),
• a gyermekvédelmi utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt,
• ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú,
• fogvatartott,
• a hatósági bizonyítvánnyal rendelkező szociálisan rászorult személy,
• aki az egészségügyi szolgáltatásokra külön megállapodást kötött,
• a nevelőszülő, ha a járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét,
• hajléktalan.

Az illetékes polgármester a szociális rászorultságát annak a személynek állapítja meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében pedig a 150 százalékát nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal. A bizonyítvány érvényességi ideje legfeljebb 1 év.

Dr. Kovács Ferenc cikke részletesen ismerteti a fenti felsorolásban nem szereplő személyek kilenc százalékos járulékkötelezettségének, illetve az ezzel kapcsolatos bejelentésnek a szabályait.

---