A kisvállalati adóalany és a gyakorlati szakképzés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben a kisvállalati adóalany folytat gyakorlati képzést együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján, akkor nem tarthat igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével összefüggő normatív csökkentő tételre, illetve visszaigénylésre. A nem létező szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel szemben kisvállalati adóalanyként nem keletkezhet jogosultsága a gyakorlati képzéshez kapcsolódó normatíva visszaigénylésre sem.


A szociális hozzájárulási adó alapja után 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást kötelesek fizetni a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény hatálya alá tartozó
a) gazdasági társaságok, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot,
b) szövetkezetek, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet,
c) állami vállalatok, trösztök, tröszti vállalatok, közös vállalatok, erdő-birtokossági társulatok, vízgazdálkodási társulatok – kivéve a víziközmű-társulatot – egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
d) ügyvédi irodák, végrehajtó irodák és szabadalmi ügyvivő irodák,
e) a közjegyzői irodák,
f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozók,
g) és az egyéni cégek.

Ezt a 1,5 százalékos hozzájárulást hívjuk ún. bruttó kötelezettségnek. A szakképzési hozzájárulási kötelezettséget azonban más módon is lehet teljesíteni, nemcsak a kiszámított összeg befizetésével. Az adózó a törvény 5. § a) pontja értelmében, a szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével is teljesítheti.

Gyakorlati képzésnek nevezzük:

  • a szakképzésről szóló törvényben meghatározott gyakorlati oktatási tevékenységet, valamint
  • a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés részeként szervezett minden olyan oktatási formát, amely a hallgatókat valamely munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül, a munkavégzéshez hasonló feltételek között, a szükséges eszközökön sajátítanak el. (A szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák, és a képzés az ehhez szükséges képzési programok alapján folyik.)

A szakképzési hozzájárulást az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett adóalany a bruttó kötelezettségét csökkentheti 2013-tól a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alap-normatíva alapján, az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel. (2012-ben az alap-normatíva 440.000 Ft/fő/év volt.)

Amennyiben az adóalany bruttó kötelezettségének összege kisebb, mint az az összeg, amely a gyakorlati képzés miatt őt megilletné, akkor a negatív különbözet az állami adóhatóságtól visszaigényelhető.

Ezzel kívánják a munkáltatókat a gyakorlati képzésben való szerepvállalásra ösztönözni.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a kisvállalati adó alanya az
a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdő-birtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy,
amely megfelel a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti, hogy adókötelezettségeit a kisvállalati adó szabályai szerint kívánja teljesíteni.

A kisvállalati adó tehát a feltételek megléte esetén választható.

A törvény 21. §-a szerint a kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.
A kisvállalati adó adóalanya mentesül:
a) a társasági adó,
b) a szociális hozzájárulási adó, és
c) a szakképzési hozzájárulás
bevallása és megfizetése alól.

Logikus, hiszen ha a kisvállalati adó alkalmazása esetén nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, akkor
egyrészt az ezzel kapcsolatos foglalkoztatási kedvezményeket sem tudják igénybe venni,
másrészt a szakképzési hozzájárulásnak sincs alapja, tehát bruttó kötelezettség sincs.

Egy mondat erejéig azonban jó lenne, ha a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben is kitérnének erre, hiszen e kötelezettség tekintetében mégis az tekinthető az anyagi jogszabálynak.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Az előbbiekből következik, hogy mivel a kisvállalati adóalanyok esetében szakképzési hozzájárulási kötelezettség nincs, ezért a kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítése sem értelmezhető.

Tehát amennyiben a kisvállalati adóalany mégis folytat gyakorlati képzést együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján, akkor nem tarthat igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével összefüggő normatív csökkentő tételre, illetve visszaigénylésre. A nem létező szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel szemben kisvállalati adóalanyként nem keletkezhet jogosultsága a gyakorlati képzéshez kapcsolódó normatíva visszaigénylésre sem.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).