A kisvállalkozásoknak kedvezne az új Munka Törvénykönyve


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elfogadott munkaügyi salátatörvény szerint rugalmasabb lehet a magyar munkapiac, a munkaerő-kölcsönzés viszont az EU-s jogharmonizáció miatt szigorodik. A kör azonban még nem zárult le, bőven marad az őszi ülésszakra is. Ezek közül a legfontosabb a Munka Törvénykönyvének kisvállalkozásokra kedvező differenciálása lehet, ami minden programban fontos elem. A tervek szóltak arról, hogy a kkv-knál egyszerűbb lenne a felmondás, megállapodás alapján eltérhetnének a Munka Törvénykönyvétől és auditor alkalmazásával megúszhatnák a munkaügyi ellenőrzéseket.

A munkáltatók és munkavállalók néhány fontos változásra már biztos felkészülhetnek. A június elején benyújtott és hétfőn elfogadott munkaügyi törvénycsomag számos szabályt változtat meg, amelyek a munkaerő felvételére, a munkaidőre, szabadságra, túlórára vonatkozik.

Fél évig próbaidőn

Az előzetes tervekben még úgy merült fel, hogy a próbaidő maximális hossza általánosan nyúlna 3 hónapról 6 hónapra. Az elfogadott törvény szerint azonban erre csak a kollektív szerződéssel rendelkezőknél lesz lehetőség. Viszont ha a kollektív szerződésben 6 hónap próbaidőt írnak elő, azt a munkaszerződésbe is bele kell foglalni.

A túlórafizetés intézménye kikopik

A másik már korábban bejelentett és most elfogadott változtatás, hogy a munkáltató eldöntheti, a túlóráért pénzt fizet vagy szabad időt ad. Ez már önmagában a költséghatékonyság felé terelheti a munkáltatókat, és egy másik szabállyal együtt idővel tulajdonképpen ki is kophat a túlórafizetés a bérelszámolásból.

Véglegesítette ugyanis a kormány azt a válság alatt meghozott változtatást, amely szerint a munkaidő átcsoportosítható, ezáltal „”csúsztatott”” munkaidő-keret valósítható meg. A „”csúsztatott”” munkaidő a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató például a gyengébb termelési periódusokban alacsonyabb óraszámban dolgoztat, majd később, a magasabb termelési periódusban a dolgozók ezt visszaadják. Eközben mind az alacsonyabb, mind az emelt óraszámért ugyanaz a bér jár. Kérdés viszont, hogy ez mennyire éri meg a munkáltatónak. A véglegesített szabály ugyanis szigorúbb a válság alatt bevezetettnél.

Szabály szerint a csúsztatott heti óraszám maximum 4 órahossza lehet. Vagyis a csökkentett óraszámban legalább 36 órát kell dolgozni hetente, a felemelt időszaknak a csökkentés utáni harmadik hónap első napján el kell kezdődnie, maximum egy évre nyúlhat, és heti 4 órákkal lehet ledolgozni a korábbi elengedést. A felemelt munkaidős szakaszban a munkáltató saját működése okán nem mondhat fel a dolgozónak, sem rendes felmondással sem csoportossal. Ha pedig túlcsúszik az egy éven a ledolgoztatás, akkor már túlórát kell fizetni, méghozzá az átlagbér háromszorosát – magyarázza Czeglédi Edina, a Noerr munkajogásza.

Úgy tűnik tehát, hogy a csúsztatott munkaidő igen szigorúan szabályozott, a rugalmasságot erős korlátok között szolgálja. Ennek ellenére a szakértő szerint a munkáltatók élni fognak vele. Czeglédi Edina munkajogász szerint 2009-ben, amikor ez a forma először életbe lépett, sokan azt mondták, hogy senki nem fogja kihasználni a lehetőséget, de a gyakorlatban kiderült, hogy mégis népszerű volt. A szakértő szerint a véglegesített verzióra is várhatóan ugyanez lesz érvényes.

További változásokról és az őszi ülésszakban tárgyalandó új Munka Törvénykönyvéről a portfolio.hu cikkében olvashat.

Forrás: portfolio.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.