A kiváról részletesen – a kiva választása (2)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az őszi adócsomag részeként jelentősen megemelték a KIVA belépési korlátai közül a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó határokat. Ezzel, valamint a már elfogadott adókulcs-csökkentéssel együtt sok cégnek érdemes átgondolnia a KIVA-ra történő áttérést 2021. január 1-jével. Négyrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a KIVA előnyeit, a KIVA választásának feltételeit, illetve azt, hogy mire kell figyelni a belépéskor. Ezt követően a KIVA-alanyiság megszűnését és az ezzel kapcsolatos teendőket, végül azokat a kedvezményeket és technikai szabályokat szedjük össze, amiket a KIVA szerint adózóknak érdemes észben tartaniuk.

1. A KIVA belépési korlátai

Ha egy cég arra jut, hogy megfontolandó a KIVA-ra való áttérés, akkor jön a következő kérdés: választhatja-e egyáltalán a KIVA szerinti adózást. A KIVA ugyanis, ahogy a neve is mutatja, a kisvállalkozásoknak szól, ezért olyan belépési (illetve kilépési) korlátokat írt elő a jogalkotó, amely csak a valóban kisvállalkozások részére teszi lehetővé az adó választását.

2021. január 1-jétől azok a cégek választhatják a KIVA szerinti adózást, amelyek az alábbi feltételeket teljesítik.

1. az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
2. az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét;
3. az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte;
4. üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
5. az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot;
6. ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik;
7. az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot;
8. a bejelentés napján nincs nettó 1 millió forintot meghaladó adótartozása a cégnek;
9. nem választhatja a KIVA alanyiságot 24 hónapig az a cég, amelynek KIVA alanyisága korábban megszűnt.

A c)-i) pontok önmagukért beszélnek, ezek olyan formális feltételek, amelyeket ’ki kell pipálni’ a KIVA-t választó cégeknek.

Foglalkozni kell azonban a feltételek közül az állományi létszámra és a bevételre vonatkozó feltételekkel. Ezek esetében ugyanis nem csak a KIVA-t választani kívánó cég, hanem a kapcsolt vállalkozások értékeit is figyelembe kell venni (a mérlegfőösszeg esetében viszont nincs összeszámítási kötelezettség!). Fontos, hogy az értékhatár vizsgálata során

• a KIVA-t választani kíván cég esetében a KIVA-ra áttérést megelőző üzleti év;
• míg a kapcsolt vállalkozások esetében az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év

adatait kell figyelembe venni.

Mivel a KIVA-ra való áttéréskor új üzleti év kezdődik, ezért a KIVA-ra való áttérést megelőző üzleti év a legutóbbi mérlegfordulónaptól a KIVA alanyiság kezdetét megelőző napig tart. A KIVA-t választó cég vizsgálandó üzleti éve tehát nagy valószínűséggel el fog térni a kapcsolt vállalkozások esetében vizsgálandó üzleti évtől. Egy példával szemléltetve: egy magánszemélynek két vállalkozása van, mind a kettőben egyetlen tulajdonos, az egyszerűség kedvéért legyen mind a két cég üzleti éve a naptári év. A tulajdonos úgy dönt, hogy az egyik cég, nevezzük ’A’ cégnek, 2020. december 1-jével át akar térni a KIVA hatálya alá. Ebben az esetben az ’A’ cég vonatkozásában az értékhatárokat 2020. január 1. és 2020. november 30. közötti üzleti évre kell vizsgálni, hiszen ez lesz a KIVA alanyiság előtti utolsó üzleti év. A kapcsolt vállalkozásnál, nevezzük ’B’ cégnek, viszont a bevételi és létszámadatokat a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év, 2019. január 1. és 2019. december 31. között kell figyelembe venni.

Ezért alaposan meg kell fontolni, hogy melyik időpillanatban választja egy cég a KIVA-alanyiságot, mert az összeszámítási szabály eltérése bővítheti és szűkítheti is a választásra nyitva álló mozgásteret.

Fontos, hogy a kapcsolt vállalkozások definíciójában a KIVA tv. a Tao tv.-re utal vissza, tehát például a többségi tulajdonos közeli hozzátartozóinak cégeit is számításba kell venni az értékhatár szempontjából. A váltás előtt fel kell tehát térképezni valamennyi kapcsolt vállalkozás létszám- és bevételi adatait.

2. A KIVA választása

A KIVA-t újonnan alapított cégként is választhatjuk, illetve arra évközben is tulajdonképpen bármikor át lehet térni. A KIVA alanyiság a választást követő hónap első napján indul, amely akár év közben is lehet. A választást a bejelentéstől számított 30 napon belül vissza lehet vonni.

Abban az esetben, ha a KIVA alany korábban a társasági adó alanya volt, az alábbi átmeneti rendelkezések kezelik az átállásból adódó problémákat:

• A KIVA alanyiságot megelőző időszakban keletkezett adózott eredmény és eredménytartalék terhére fizetett osztalék összege nem képez KIVA alapot akkor sem, ha azt a KIVA alanyiság idején fizetik ki.
• A KIVA alanyiság első napjával új üzleti év kezdődik, tehát január 1-je (mivel a KIVA választás feltétele a december 31-i mérlegfordulónap) és a KIVA alanyiságot megelőző hónap utolsó napja közötti időszakra beszámolót kell készíteni, azt adott esetben könyvvizsgálni kell és közzé kell tenni.
• Ugyanerre az időszakra a jogutód nélküli megszűnésre irányadó záró társasági adóbevallást el kell készíteni az áttérést követő ötödik hónap utolsó napjáig.
• Nem kell azonban alkalmazni a fejlesztési tartalékra, KKV-k esetében a beruházási adókedvezmény, mikrovállalkozások esetében pedig a létszám-emelkedés miatti adókedvezmény tekintetében alkalmazandó adóalap-növelő tételeket, ha egyébként a KIVA alanyiság időszakát is figyelembe véve teljesülnek a Tao tv. által támasztott feltételek.
• A KIVA adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értéke a KIVA adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott számított nyilvántartási érték, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában elszámolt számviteli értékcsökkenés összegével.

A következő részben a KIVA adóalapjával foglalkozunk.

A cikk szerzője, dr. Fischer Ádám a Niveus Legal Services partnere. A Niveus Consulting Group aaz Adó Online szakmai partnere.