A kommunális adó és a HIPA a legnépszerűbb


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 3178 települési önkormányzat közül összesen 3135 helyhatóságnál van valamilyen helyi adó, a leggyakrabban megállapított helyi adónem a magánszemélyek kommunális adója és a helyi iparűzési adó – erről Belányi Márta, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára beszélt a témában rendezett, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában tartott szerdai konferencián, Budapesten.


A hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár a törvényességi felügyeleti informatikai rendszer adatai alapján bemutatta: építményadót 892, telekadót 503, magánszemély kommunális adóját 2250, idegenforgalmi adót 784, helyi iparűzési adót 2767 település vezetett be.

A helyi önkormányzatok felett gyakorolt törvényességi felügyeleti tevékenységről elmondta: azt a jogalkotó a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe utalta. A döntések jogszerűségi vizsgálata során a kormányhivatalok azt ellenőrzik, hogy megfelelő eljárásrendben történt-e a rendeletek elfogadása, de felléphetnek mulasztások esetén is, amire korábban nem volt lehetőség.

Belányi Márta a törvényességi felügyelet kiemelt részének nevezte a helyi adórendeleteket, amelyeknél mind a döntéshozatali eljárást, mind a norma tartalmát vizsgálhatják a kormányhivatalok.

A helyi adórendeletek megállapításának szabályairól szólva azt mondta: eljárási szempontból a kormányhivatalok azt vizsgálják, hogy a jogalkotási törvénynek, illetve a helyi szabályozásnak – a szervezeti és működési szabályzatnak – megfelel-e a rendelet.

Kitért arra, hogy a jogalkotási törvény hatásvizsgálatot ír elő a rendeletalkotónak, annak a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásokra, a környezeti és egészségügyi következményekre, az adminisztratív terhekre és a döntés szükségességére is ki kell terjednie. A törvény az elfogadott helyi normák utólagos vizsgálatát is előírja, ami szintén jegyzői hatáskör. Az eddigi tapasztalatok alapján jellemző formai szabálysértésnek nevezte a helyettes államtitkár az előzetes hatásvizsgálat hiányát.

A tartalmi vizsgálatokról szólva kiemelte, hogy azt ellenőrzik: a rendelet megfelel-e az alaptörvényben foglalt elveknek, valamint a keretet adó helyi adótörvénynek.

Helyi adó bevezetésekor az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz kell igazítani – hangsúlyozta a Belányi Márta.     

Kitért a települési adóra is, amelyet a helyi adóktól eltérő felhatalmazás alapján rendelhet el a helyi önkormányzat olyan adótárgyra, amelyre nem terjed ki törvényi közteher hatálya, de nem lehet az adó alanya állam, önkormányzat és vállalkozó.

Beszámolt arról is, hogy a törvényességi felügyelet szakmai irányításáért felelős tárca erre az évre is betervezett kormányhivatali célellenőrzést, amelynek során a helyi önkormányzatoknak az üdülőingatlanokkal összefüggő szabályait kívánják áttekinteni.

Székely László, az alapvető jogok biztosa köszöntőjében azt mondta, állandó, folyamatos panaszok tárgyát képezik a helyi adórendeletek, és előrevetítette: ez várhatóan így lesz a települési adók esetében is, ahogyan már érkezett panasz a települési adó kivethetőségéről is.  

Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntőjében azt mondta: bár a jogtudósok évtizedek óta foglalkoznak az adórendszer működési sajátosságaival, ez a fajta figyelem nem irányult eddig a helyi adókra. Hozzátette: a konferencia felhívhatja a figyelmet arra, hogy a legális és illegális adóelkerülési technikák a helyi adók világában is tetten érhetők.

Az elnök a Kúria elmúlt három évének gyakorlatát ismertetve azt mondta: a bírói fórum önkormányzati tanácsa elé kerülő ügyek egy jelentős része a helyi adókat érinti. Felidézte: 2012-ben az elsőként felmerült kérdés az volt, hogy mennyiben kell a közteherviselés kötelezettségének igazodnia az adózó teherbíró képességéhez. A Kúria akkor egy eseti döntésében kimondta, hogy az az adómérték, amely évente a vagyonérték 60-70 százalékát teszi ki, súlyosan aránytalan, mert belátható időn belül felemészti az adótárgyat. A másik fontos elv, amelyet a Kúria rögzített, hogy a teherviselési képesség arányában való hozzájárulás funkcióját nem teljesíti a helyi adó abban az esetben, ha egy jól körülhatárolható adóalanyt céloz, tehát nem általános jellegű.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

A 2013-ban a Kúria elé került normakontrollügyekről szólva azt mondta: szintén az adó elkobzó jellege került előtérbe, de emellett megjelent egy újabb nézőpont, a hátrányos megkülönböztetésé is. Hangsúlyozta annak az elvnek a kimondását, hogy az adózó akkor teljesítőképes, ha a vagyonadó mértéke nem „oldódik el” az adótárgy értékétől.

A Kúria az adóterhelés mértékének abszolút voltát is vizsgálta, ennek során kimondta, hogy a tételes adó évi mértéke a négyzetméterenkénti 10 forint esetében nem tekinthető eltúlzottnak.

A múlt év döntései közül kiemelte a telekadó koncepcionális kérdéseit érintőeket, illetve a helybenlakást mint mentességi vagy kedvezményi jogcímet érintőt. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: a Kúria különbséget tett a telekadó és építményadó között és kimondta: a telekadó esetében nem lehet legitim módon alkalmazni ezt a mentességi okot, de az építményadó esetében erre jogszerű lehetőség van, de csak életvitelszerű tartózkodás esetén.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Négymilliárdos cigarettafogás a NAV-nál, adózatlan és hamis termékek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói négymilliárd forint értékben foglaltak le ukrán gyártmányú cigarettát. A szerda közlemény szerint az elmúlt évek legnagyobb illegális cigarettadepóját fedezték fel. Pécs közelében közúti ellenőrzés során bukott le egy magyar férfi, akinél több mint nyolcszáz doboz ukrán cigarettát és hét zacskó vágott dohányt találtak. Továbbá otthonában árult hamis termékek miatt emelt vádat az ügyészség egy böhönyei férfi ellen – tájékoztatta a Somogy Vármegyei Főügyészség szerdán.