Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az állandóan változó jogszabályi környezet követéséről, stresszről, időbeosztásról és az ügyfelekkel való bizalmi kapcsolat előnyeiről beszélgettünk Farkasné Kádár Ildikóval, a Könyvelők klubja facebook-csoport egyik meghatározó tagjával. Elmondta: manapság az egyik legnagyobb nehézséget a hivatali és banki ügyintézők jelentik számára, ezért igyekszik ügyfelei számviteli szolgáltatással kapcsolatos ügyeit maga intézni. Farkasné Kádár Ildikó szerint a Könyvelők klubja kiváló terep a szakmai fejlődésre.
Mi a legnagyobb kihívás a munkájában?
A legnagyobb kihívásnak azt tartom, hogy naprakész tudjak maradni a szakmai ismeretek terén… Sokszor úgy érzem, hogy ez lehetetlen küldetés ebben a folyamatosan változó jogszabályi környezetben, annak ellenére, hogy folyamatosan képzem magam szakmailag. Olyan gazdasági eseményekkel kell szembesülnünk szinte napi szinten, amelyek 10 évvel ezelőtt még csak elvétve fordultak elő. Éppen ezért döntöttem úgy tavaly, hogy megszerzem az adótanácsadói képesítést is, hogy komplexebb tudással rendelkezzek az adózás terén is.
Tudatosan készültem erre a pályára, de nem gondoltam, hogy egy önállóan dolgozó könyvelőnek ennyi kihívásnak kell megfelelnie, mind szakmailag, mind emberileg. Szakmailag minden egyes vállalkozással külön-külön képben kell lennünk, és egyik pillanatról a másikra kell gondolatban váltanunk a vállalkozások problémái között. A másik, ami hatalmas kihívás sokunknak: az ügyfelek kezelése. Folyamatos tanulási folyamat számunkra, hogy a különböző embertípusokat miként kezeljük, hogyan tudjuk ugyanazt az információt közölni velük, hogy az célba is érjen. Nem elég, hogy mi megértünk egy adott jogszabályt, de azok alkalmazását az ügyfeleinkben is tudatosítanunk kell, azaz a jogszabályi nyelvezetet le kell fordítanunk a vállalkozóink nyelvére, és ez sokszor komoly kihívás elé állít minket. Ezért tartom nagyon fontosnak a személyes kapcsolatot, hiszen már a reakciókból és a kérdésekből le tudjuk szűrni azt, hogy mennyire sikerült az általunk közvetített információnak célba érnie.
Milyen tanácsot adna a vállalkozóknak, hogyan érdemes könyvelőt választani?
Sajnos az a tapasztalatom, hogy kezd olyan tendencia elharapózni a vállalkozók körében, hogy nem számít, mennyi a könyvelő tudása, csak minél olcsóbb legyen. Egy dolgot azonban figyelembe kellene venniük: az ár és a szakmai tudás egyenes arányban változik. A könyvelésnél is hadd éljek egy hasonlattal: ahogy egy Audi adta teljes kényelmet nem fog megkapni egy Trabanttól, így egy komplex szolgáltatást sem fog megkapni a vállalkozó, a sokszor feketén dolgozó, minden szakmaiságot nélkülöző és ezért ár alatt dolgozó könyvelőtől.
A könyvelés nem adatrögzítés, az adatrögzítés csak a munkánk elenyésző része. Minden gazdasági eseményt egyedileg kell értékelnünk, mind számviteli, mind adózási szempontból és ehhez naprakész tudással kell rendelkeznünk. A folyamatosan változó adójogszabályokat egy-egy adott vállalkozásra és adott gazdasági eseményre kell értelmeznünk. A könyvelői szakmát egy létra lépcsőfokaihoz tudnám hasonlítani, ahol feljebb lépni csak folyamatos továbbképzéssel lehet. Nem minden könyvelő rendelkezik azonos tudással és képesítéssel, ám ez sajnos nem tudatosult így a vállalkozók körében. A velük való beszélgetések kapcsán döbbentem rá én is, hogy azt gondolják, a „könyvelő” kifejezés mögött ugyanaz a szakmai tudás áll, és ezért könyvelő váltáskor az egyetlen figyelembe veendő szempont részükről az ár.
Ma bárkiből lehet vállalkozó, minden gazdasági előképzettség, a gazdasági összefüggések és a felelősségek ismerete nélkül, viszont egy vállalkozás működtetéséhez nem elég a szakértelem önmagában. Ezért lenne nagyon fontos az ő érdekükben, hogy olyan könyvelővel dolgozzanak együtt, aki magas szakmai színvonalon űzik ezt a szakmát, és az ő munkájukat is folyamatosan tudja támogatni szakmai hozzáértésével. Támogatásról van szó, nem arról az irreális elvárásról, ami sokszor megjelenik manapság a vállalkozó-könyvelő kapcsolatban. A vállalkozóval szembeni követelményeket nem lehet a könyvelőtől elvárni, sokszor személyi összeférhetetlenség miatt sem.
Nagyon fontos a kölcsönös szimpátia, a bizalom, egymás tisztelete a vállalkozó-könyvelő szakmai kapcsolatban, hiszen egy könyvelő mindent lát, vagy legalábbis következtetni tud a dolgokra…
Fontos lenne, hogy már a terv szintjén konzultáljanak a könyvelőjükkel, mert egy jó könyvelő a tanácsaival nagyon sokat tudna spórolni a vállalkozásnak. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy könyvelő csak akkor tud segíteni, ha az ügyfél ezt igényli, ha nyitott az együttgondolkodásra. Ahhoz pedig, hogy együtt tudjunk gondolkodni, egy nyelvet kellene beszélnünk. Hogy ez megvalósítható legyen, nagyon fontos lenne a vállalkozóknak alapszintű gazdálkodási ismeretekkel rendelkezniük ahhoz, hogy minimálisan meg tudják tervezni, mit és hogyan szeretnének elérni egy éven belül, öt éven belül… Ha élne ez a kép bennük, akkor nekünk is könnyebb dolgunk lenne a tanácsadás terén, az adózási mód, illetve a gazdálkodási forma kiválasztása terén.
Könyvelő-választáskor nagyon fontosnak tartom a személyes megbeszélést több könyvelővel is. Ennek során kölcsönösen fel tudjuk mérni, milyen elvárásaink lehetnek egymás felé, meg tudunk-e, illetve meg kívánunk-e felelni mindketten ezeknek az elvárásoknak. A későbbi konfliktushelyzetek elkerülése végett célszerű ezeket a normákat az elején lefektetni….
Ha könyvelőt keresnék, a tájékozódó beszélgetés során biztosan megkérdezném a szakmai útjáról, végzettségeiről, arról, hogy szokott-e szakmai továbbképzésekre járni, illetve milyen formában igyekszik tudását naprakészen tartani…
Mivel egy könyvelő sem tévedhetetlen, nem utolsó sorban fontos, hogy szakmai felelősségbiztosítással rendelkezzen, mert ez mind az ügyfél mind a könyvelő részére biztonságot nyújt.
Három Navigátor adózási, számviteli témában,15% kedvezménnyel |
|---|
|
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! |
Mi az alapja a jó könyvelő-ügyfél viszonynak?
Már az előző kérdésnél is próbáltam rávilágítani arra, hogy a jó könyvelő-ügyfél viszony alapja a kölcsönös tisztelet és bizalom. A tisztelet alatt értem azt, hogy tiszteljük egymásban az embert is és nemcsak a szakembert; vegyük tudomásul, hogy mindenkinek van magánszférája, akkor is, ha vállalkozóként éli a mindennapjait. A könyvelő is ember, nekünk is szükségünk van a kikapcsolódásra, a feltöltődésre és ezért nem elvárható tőlünk a 24 órás rendelkezésre állás. Mi sokszor olyankor is dolgozunk, amikor éppen nem az irodában vagyunk, vagy nem vagyunk telefonon elérhetőek. Folyamatos határidők szorításában éljük a mindennapjainkat, ami önmagában is elég nagy stresszhelyzet, éppen ezért fontos lenne, hogy magunk tudjuk a munkaidőnket beosztani. Ezt csak úgy tudjuk kivitelezni, ha megtisztelnek bennünket az ügyfeleink azzal, hogy időben rendelkezésünkre bocsátják a könyvelendő anyagot… A könyvelés is egy szolgáltatás és így, mint vállalkozók, mi is a szolgáltatásunk ellenértékéből élünk. Így a jó kapcsolat egyik alapja éppen ezért a korrekt elszámolás, fizetés, és a felelősségi kérdések tisztázása.
Mit lát, melyek visszatérő kérdések, melyik az a terület, amivel személy szerint a legtöbbet „küzd”?
Azt tapasztalom, hogy manapság az egyes hivatalok és bankok ügyintézői, tisztelet a kivételnek, a szakmai hiányosságukat leplezendő, az ügyfeleket azzal küldik el, hogy „ezt a könyvelőnek tudnia kellett volna”. Ebben az a legfelháborítóbb, hogy a mi szakmai presztízsünket rombolják olyan dolgok kapcsán, amire semmi ráhatásunk sincs. Mivel személyesen megtapasztaltam ezt a helyzetet, így egy vállalkozót se engedek olyan ügyet intézni, ami a számviteli szolgáltatással van összefüggésben, hiszen én sokkal jobban tudom az ő érdekeiket képviselni, mint ők maguk, egy-egy ilyen helyzetben.
A másik ilyen irreális elvárás, amit tapasztalunk mind az ügyfél, mind a bankok részéről, a hitelkérelmek azonnali kitöltése. Ha naprakész a számviteli nyilvántartás, még akkor is vannak olyan tételek, amik az éves eredményt befolyásolják, így év elején különösen. A legjobb szándékunk ellenére sem tudunk végleges mérlegadatokat szolgáltatni…
A harmadik, de nagyon nagy probléma, hogy manapság már szinte mindenki úgy érzi, ért a könyveléshez, így sokszor minden szakmaiságot mellőző anyagokkal kell szembesülnünk a könyvelőváltások során… Éppen ezért, az ügyfél és a könyvelő érdekében is fontos lenne, ha csak olyanok rendelkeznének önálló könyvelői jogosultsággal, akik a megfelelő szakképzettséggel is rendelkeznek hozzá. Ehhez pedig egy folyamatba épített ellenőrzési rendszerre lenne szükség a bevallások benyújtása során.
Mikor érdemes könyvelőként önálló vállalkozásba kezdeni?
Mindenképpen akkor, amikor úgy érezzük, hogy ha leül velünk szembe egy ügyfél, akkor az általa feltett kérdések megválaszolásához biztos tudással rendelkezünk. Ezt csak úgy tudjuk kivitelezni, ha folyamatosan képezzük magunkat, ha tudatosan készülünk arra, hogy könyvelőirodát működtető könyvelők szeretnénk lenni. Nagyon eltérő szakmai felkészültséget igényel egy nagyvállalati könyvelői feladatkör ellátása és a kisvállalati könyvelői feladatkör. Míg az előbbi esetben egyetlen céggel kell képben lennünk, kisvállalati könyvelőként egyik percről a másikra kell tudnunk mentálisan váltani az ügyfeleink vállalkozásai között . Ez jogos elvárás a részükről, mert csak így érezhetik nálunk biztonságban a cégük dolgait.
Éppen ezért én azt tanácsolnám azoknak, akik ebben gondolkodnak, hogy érdemes lenne pár évet egy gyakorlott könyvelő szárnyai alatt eltölteniük, ahol megtanulhatják, hogy az egyes gazdálkodási formáknak milyen bevallási kötelezettségük van, és gyakorlatot szereznek beszámoló készítésben és a gazdasági folyamatok összefüggéseinek átlátásában.
A munka sokrétűsége és a nagy felelősség miatt csak azoknak ajánlanám, hogy könyvelőiroda működtetésében gondolkodjanak, akik ezt a szakmát hivatásuknak tekintik, és nem csak pénzkereseti forrást látnak benne, hiszen nagyon sok buktatója van és mindezek ellenére nagyon kevés jelen pillanatban a megbecsültsége.
Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex |
|---|
|
– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex |
Mióta tagja a Könyvelők klubjának, mennyiben segíti munkáját a facebook-csoport?
2015. tavaszán csatlakoztam a Könyvelők klubjához, egy kolléga ajánlása alapján. Másik szakmai fórumon már évek óta igyekeztem segíteni a kérdezőknek, amennyiben biztos voltam a kérdésre adandó válaszban. Szerencsére nem mindennel kell szembesülnünk a szakmai munkánk során, egy ember annyi kihívásnak, amennyit ez a szakma támaszt, nem is tudna megfelelni. De szakmailag fejlődni egymás kérdéseitől és az azokra adandó válaszoktól is tudunk. Az évek során a sok feltett kérdés által fejlődtem én is szakmailag. A kérdésekre, ha magam se tudtam a választ, igyekeztem azt kikeresni a törvényekből, szakmai folyóiratokból és a szakmai portálokról.
A Könyvelők klubjában inkább segíteni igyekszem a kérdezőket, amennyiben tudom a választ, kérdezni eddig nem sokszor kérdeztem. Szeretek magam utánajárni a dolgoknak, mert amire mi magunk jövünk rá, az a tudás maradandó is. Ha már van egy kialakult képem az adott helyzetről, azután inkább konzultációként teszem fel a kérdést, amolyan véleményütköztetésként.
Ha segítek, inkább az összefüggésekre igyekszem rávilágítani, vagy kérdésekkel rávezetni a megoldásra a kérdezőt. Ha valaki a módszert megtanulja, hogy hogyan közelítsen egy komplexebb szakmai kihíváshoz, akkor azt bármelyik felmerülő problémánál alkalmazni tudja. Ebben a szakmában a törvények olvasását, a szaklapok, cikkek napi szintű olvasását nem lehet megkerülni. Ehhez nyújt nekem segítséget a Könyvelők klubja: mindig van valaki, aki egy-egy feltett kérdéshez betesz egy hasznos szakmai cikket, vagy éppen egy törvénymódosítás-tervezetet. A folyamatosan változó adójogszabályokat képtelenség folyamatos nyomon követni, de így, egymást segítve sokkal könnyebb helyzetben vagyunk.
Amikor csatlakoztam a klubhoz, először csak csendes szemlélő voltam, felmértem a tagok egymáshoz való hozzáállását és szakmai tudását. Ma már tudom, ha kérdezek, ki az, aki szakmailag megbízható választ ad. Az újonnan csatlakozóknak is csak tanácsolni tudom ezt a szemléletmódot, mert ha az ember nincs biztos szakmai tudás birtokában, akkor a sok kapott válaszból nagyon nehéz kiszűrni, hogy kinek a válaszára alapozhat, sőt nem is tanácsos csak a kapott válaszra alapozni, hanem célszerű a törvényt is elolvasni hozzá. Éppen ezért én a válaszaimhoz sokszor a törvényi hivatkozásokat is beírom, vagy bemásolom a törvény szövegét.
Aki akar szakmailag fejlődni és időt is szán rá, nagyon sokat profitálhat a tagok tudásbázisából és a sok feltöltött szakmai anyagból.
