A könyvelők nem kérnek az iparkamarából
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete 2016 márciusában felmérést készített tagjai körében arról, hogy mennyire találják hasznosnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltatásait. Az egyesület ugyanis már évek óta harcol a kötelező gazdasági kamarai nyilvántartási hozzájárulás eltörléséért. A most kapott eredmények alátámasztják eddigi véleményüket: a tagok többségének nincs szüksége munkája végzéséhez az MKIK által kínált támogatásra, és a kamarai nyilvántartási díjat adónak tekintik.
Az iparkamarai nyilvántartásra a tagok 84%-a szerint nincs szükség, és azzal, hogy a vállalkozásoknak nyilvántartási hozzájárulást kell fizetniük csak a tagok 4%-a ért egyet. Ez az eredmény egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy a megkérdezettek milyen arányban veszik igénybe a kamara által nyújtott szolgáltatásokat.
A legtöbben a Széchenyi hitellel kapcsolatos segítséget vették igénybe: a tagok 6%-a legalább évente egyszer élt ezzel a lehetőséggel, de 79%-uk ezt a szolgáltatást sem használta még soha. Pénzügyi, gazdasági tanácsot a megkérdezettek 2%-a kért legalább egyszer egy évben, amely így a második legnépszerűbb szolgáltatásnak számít. A legkevesebben üzleti partner keresésére használták az MKIK-t: a tagok 95%-a még soha nem próbálkozott meg ezzel.
Az Adótanácsadók Egyesülete vizsgálta azt a kérdést is, hogy magát az iparkamarai nyilvántartást milyen gyakran használják, és mennyire tartják hitelesnek a tagok. Az adatok értékelésének érdekében ugyanezeket a szempontokat más adatbázisokkal kapcsolatban is vizsgálták (NAV, e-beszámoló, e-cégjegyzék, fizetős üzleti szolgáltatások). Minden adatbázist egy ötfokú skálán értékeltek a válaszolók.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
- díjmentes cikk és szaklap értesítő
- kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
- egyedi szaklap ajánlatok
|
 |
Ha szinte mindennap igénybe veszik a szolgáltatást, és ha teljesen hitelesnek érzik, akkor az ötöst, ha soha nem használják, és teljesen bizalmatlanok, akkor az egyest kellett megjelölniük. Mivel a kérdőívet 606-en töltötték ki, ha mindenki napi rendszerességgel használná, a maximális pontszám 3030 lenne.
A használati skálán a NAV adatbázisai lettek az elsők 2690 ponttal, a válaszadók 68%-a mindennap használja ezeket. Miközben csak a megkérdezettek 2% használja rendszeresen az iparkamara nyilvántartását, mely 756 ponttal végzett az 5. helyen. Ennél még a fizetős adatbázisokat is egy nagyságrenddel többen használják: a tagok 20%-a napi rendszerességgel veszi igénybe ezeket, és 1315 ponttal kerültek a 4. helyre. Ezzel teljesen egybevág, hogy nem is bíznak a könyvelők és az adótanácsadók az MKIK nyilvántartásainak hitelességében: 1099 ponttal ebben a kérdésben is az utolsó helyen végzett, a tagok 58%-a tehát egyáltalán nem bízik benne. Az első a NAV lett 2786 ponttal, utána az E-beszámoló következik 2700, majd az E-cégjegyzék 2623 ponttal. Az utolsó előtti helyen e kérdésben is a fizetős szolgáltatások végeztek 2061 ponttal.
A többi kérdésből kiderült, hogy csak a válaszolók 2%-a szerint végez az MKIK társadalmilag hasznos tevékenységet, ugyanennyien gondolják úgy, hogy a vállalkozók érdekeit védi a kamara. Ezzel szemben a tagok 81%-a a nyilvántartási díjat pusztán adónak tekinti, amelyért cserébe nem kapnak semmilyen értékelhető viszonzást.
Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a törvény előírása miatt március 31-ig a 2016. évi hozzájárulást most is fizetni kell, mert egyébként azt az adóhatóság külön felhívás nélkül –a behajtás költségét is felszámítva– adók módjára behajtja, amely alátámasztja a tagjaik véleményét, hogy ez valóban egy sajátos adó.
