A kormány hajlandó tárgyalni az adótörvényekről

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövő évi adótörvényekre vonatkozó több javaslatról a kormány kész egyeztetni a parlamenti vitával párhuzamosan – közölte Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén.

Ezek közé tartozik, hogy ne vonják össze a kisadókat, növeljék az adómentes étkezési hozzájárulást, az iskolakezdési támogatást, illetve bizonyos bevételi határig és foglalkoztatási kötelezettség vállalásával csökkenjen a társasági adó.

Nem tartotta lehetségesnek a szakállamtitkár viszont, hogy a társadalmi szervezetek tulajdonában lévő üdülőket kivonják a luxusadó hatálya alól, illetve azt sem, hogy a fizetések bankszámlára utalása miatt a többletköltségekre a munkáltatók évente 4.000 forintot adhassanak adómentesen. Azt is kategorikusan elutasította, hogy a lakossági javító szolgáltatásoknál csökkenjen az áfa.

A fórum elkezdte a vitát a jövő évi országos bérajánlásról. Konkrét javaslatot csak a kormányzati oldal fogalmazott meg, ez 4,5 százalékos bruttó mértékre szólt.

Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője az adótörvényekkel kapcsolatos válaszokra reagálva határozott tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a kormány nem kíván különbséget tenni a szakszervezeti üdülők és a magánlétesítmények céljai között. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vidéki településeken még ma is komoly gondot jelent a bankszámlára átutalt fizetés.

A Pénzügyminisztérium szakállamtitkára a kisadók összevonásának elutasításánál ugyanúgy lehetségesnek tartotta a további egyeztetést, mint annál a javaslatnál, hogy a társadalombiztosítási járulékokat ne egy számlára kelljen befizetni. Pataky Péter szerint ez nem egyszerűsítést, hanem még nagyobb zavart okozna. A szakszervezeti vezető kifogásolta azt is, hogy a kisadók összevonásánál rengeteg felesleges munkával sok törvényjavaslatot kellett átdolgozni, mindezt elkerülhették volna, ha időben egyeztetnek erről a kérdésről a szociális partnerekkel. A kisadók összevonásának elutasításában, valamint abban, hogy a társadalombiztosítási járulékokat ne egy számlára kelljen befizetni, a munkavállalói és a munkáltatói oldal egyetértett.

A szakállamtitkár arról is késznek mutatkozott a további tárgyalásra, hogy a hidegétkeztetésnél 6.000 forintra, melegétkeztetésnél 12.000 forintra emeljék az adómentes juttatást, az iskolakezdési támogatást pedig a minimálbér 35 százalékában határozzák meg, vagy emeljék 24.000 forintra. Ezt a javaslatot a munkavállalói oldal tette.

Nem tartozott a kategorikusan elutasított témák közé a munkáltatói javaslat sem, hogy 50 millió forintos bevételig bizonyos foglalkoztatási kötelezettségek vállalásával 10 százalékra csökkenjen a társasági adó. Rolek Ferenc munkáltatói szóvivő azon állítását viszont pontosította a szakállamtitkár, hogy a természetbeni adómentes juttatásoknál az iskolarendszerű képzések támogatásán kívül valamennyinél létezik az igénybevételi felső korlát, ezért csak plusz adminisztráció a 400.000 forintos együttes korlát nyilvántartása.

A szakállamtitkár elmondta: az iskolarendszerű képzéshez adható támogatáson kívül nincs felső korlátja az internethasználathoz, illetve a számítógéphez adott támogatásnak sem. Rolek Ferenc erre reagálva elmondta: a külön felső korláttal rendelkező juttatásokat összeszámolva még 100.000 forint sem marad a három nem felső korlátos juttatásra. Feleslegesnek tartotta, hogy például a képzési támogatásokat korlátozzák, miközben a képzés fontos társadalmi cél.

Karácsony Imréné késznek mutatkozott arra is, hogy figyelembe vegyék a szándékos adócsalás és az adórendszer bonyolultságából adódóan mindig is előálló eltérések, hibák megkülönböztetését bírságolásnál. Olyan szövegváltozatot keresnek, amely értelmezi ezt a problémát. Egyeztetésre volt kész a szakállamtitkár arról is, hogy az üzletpolitikai célokból adott ingyenes szolgáltatásoknál miként valósítható meg a munkáltatók által kért adómentesség.

A jövő évi országos keresetemelési ajánlásról megkezdett tárgyaláson Pataky Péter elmondta: a kormányzati ajánlatban szereplő bruttó 4,5 százalékos mérték teljesen elfogadhatatlan számukra. Ez még a reálbérek szinten tartását sem eredményezi, és leginkább azokban a fizetési kategóriákban, akik leginkább rászorulnának a reálbér emelésére.

Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára felhívta a figyelmet arra az összefüggésre, hogy ha a GDP-javulás 3 százalék körüli lesz jövőre, akkor ezt egyrészt 0,5-1 százalékos mértékben a reálkeresetek javulására, hasonlóan 1 százalékos mértékben a foglalkoztatás javítására lehet használni, s további 1 százalékból a szociális rendszer többletkiadásait kell finanszírozni.

A munkáltatói oldal nevében Dávid Ferenc szóvivő emlékeztetett arra, hogy a cégek lehetőségeit erősen korlátozzák a korábban bevezetett és jelenleg is érvényesülő gazdasági szigorító intézkedések. A munkáltatói oldal konkrét mértéket nem fogalmazott meg a jövő évi keresetemelési ajánlásról.

A vita az OÉT keretei között a jövő évi keresetemelési ajánlásról folytatódik.

Forrás: PrivátBankár

---