A környezetvédelmi termékdíjas rendszer átalakítása


A környezetvédelmi termékdíjas rendszer átalakítását mutatjuk be. Az írás az Adó-kódex legfrissebb lapszámában jelent meg.

A Ktdt. módosítása

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer fent ismertetett, 2023. július 1. napján hatályba lépett részletszabályaira tekintettel szükségessé vált a környezetvédelmi termékdíjas rendszer átalakítása. A Ktdt. hatályban maradt, azonban a 2022. évi LXXVI. törvény jelentősen módosította.

Az átalakítás előtt, 2023. június 30. napjáig a Ktdt. kettős funkciót látott el. Egyrészt az akkumulátorok, a csomagolószerek, az elektromos és elektronikus berendezések, valamint a gumiabroncsok esetében hulladékgazdálkodási forrásteremtő funkcióval is bírt. E termékáramok esetén, a termékekből keletkezett hulladékok kezeléséről kollektív teljesítés esetén az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet, vagy egyéni teljesítés során a gyártó gondoskodott. Valamennyi termékdíjas termék esetén keresletbefolyásoló funkciót is betöltött a szabályozás. Ide tartozik az előzőeken túl az egyéb kőolajtermék, a reklámhordozó papír, az irodai papír, az egyéb vegyipari termék, illetve az egyéb műanyagtermék (fontos kiemelni, hogy ez nem azonos a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer egyes egyszer használatos és egyébműanyag termékeivel).

2023. július 1-jétől a termékkörök nem változtak, azonban a hatályos szabályozás szerint a környezetvédelmi termékdíj már csak a keresletbefolyásoló funkciót tölti be, gazdasági szabályozóeszközként célja a fogyasztói szokások megváltoztatása. A forrásteremtő funkciót a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer vette át. A módosítás eredményeként a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályokat és az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetre vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezték, valamint a fizetendő termékdíj meghatározása is változott; aKtdt. vonatkozásában azonban továbbra is az állami adóhatóság látja el az adóztatási, ellenőrzési feladatokat.

A hulladékgazdálkodási hatóság és az állami adóhatóság között olyan adatcsere valósul meg, amely lehetővé teszi mindkét rendszer esetén az érintettek hatékony ellenőrzését. A módosítás ugyanis megteremtette a lehetőséget arra, hogy az országos hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrizni tudja azt, hogy az érintett gazdálkodók maradéktalanul eleget tettek-e hulladékgazdálkodási kötelezettségeiknek.

A csomagolás termékáramon kívüli termékáramoknál lényegében azonos gazdálkodói kört takar a termékdíj-kötelezettség állami adóhatóság felé történő teljesítése és a kiterjesztett gyártói felelősségből adódó kötelezettségek teljesítése. Az állami adóhatóság birtokában lévő termékdíjköteles termékek kibocsátási adatai az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére átadásra kerülnek, a kontroll megteremtése és a jogkövetés erősítése érdekében. A jogkövető gazdálkodók esetében ez a megoldás az indokolatlan ellenőrzések mellőzéséhez járulhat hozzá, míg a kötelezettségeket elkerülők esetében egy hatékony hulladékgazdálkodási ellenőrzés alapjait teremti meg.

Az állami adóhatóság és a hulladékgazdálkodási hatóság közötti együttműködés szabályait 2023. július 1-jei hatálybalépéssel tovább pontosította a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XLV. törvény, amely meghatározta a termékdíj-kötelezettséggel, valamint a hulladékgazdálkodási kötelezettségekkel összefüggő, a kötelezettségek ellenőrzése érdekében átadásra kerülő adatok pontos körét, lehetővé téve az adózói szintű adatok átadását, ezzel biztosítva az ellenőrzések hatékonyságának növelését.

2. A környezetvédelmi termékdíj mértéke

A Ktdt. 2. melléklet 1. pontjának 2023. július 1-jétől hatályos rendelkezése szerint a fizetendő környezetvédelmi termékdíjat úgy kell kiszámítani, hogy a termékáramra vonatkozó 2. pont alatt található általános termékdíjtétel összegét csökkenteni kell az adott termékáramra vonatkozó – a környezetvédelmi termékdíj megállapítási időszak első napján hatályos – kiterjesztett gyártói felelősségi díj összegével. A csomagolószer és a csomagolás közötti különbség miatt a Ktdt. 2. melléklet 1. pontja azt is kimondja, hogy csomagolószer esetén az abból előállításra kerülő csomagolás után fizetendő, Ht. szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell figyelembe venni a levonás során (például fém csomagolószer esetén a fém csomagolásét).

A termékdíj meghatározására szolgáló általános formula a kiterjesztett gyártói felelősségi díj levonásának lehetőségét a mindkét szabályozás hatálya alá tartozó termékáramok esetén a forgalomba hozókat terhelő díjak duplikációjának elkerülése érdekében biztosítja.

A környezetvédelmi termékdíjköteles termékeket és a körforgásos termékeket az alábbi táblázat foglalja össze:

Termékdíjköteles termékek

(Ktdt. 1. melléklet)

Körforgásos termékek

[80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 1. melléklet]

a) akkumulátor

kivételek: Ktdt. 1. mellékletében megjelölt kivételek

1.4. elem és akkumulátor

kivételek: Akr. tárgyi hatálya alóli kivételek

b) csomagolószer

kivételek: Ktdt. 1. mellékletében megjelölt kivételek

1.1. csomagolás

kivételek: Cskr. tárgyi hatálya alóli kivételek

c) egyéb kőolajtermék

kivételek: Ktdt. 1. mellékletében megjelölt kivételek

d) egyéb műanyag termék
e) egyéb vegyipari termék
f) elektromos, elektronikus berendezés

kivételek: Ktdt. 1. mellékletében megjelölt kivételek

1.3. elektromos, elektronikus berendezés

kivételek: Ekr. tárgyi hatálya alóli kivételek

g) gumiabroncs

kivétel: kerékpár gumiabroncs, futófelület, tömlővédő szalag

1.6. gumiabroncs

kivétel: futófelület, tömlővédő szalag

h) irodai papír 1.7. irodai papír
i) reklámhordozó papír 1.8. reklámhordozó papír

(az időszaki lapok nincsenek a fogalommeghatározásban)

1.2. egyes egyszer használatos és egyéb műanyag termékek
1.5. gépjárművek
1.9. sütőolaj és -zsír
1.10. textiltermék
1.11. bútorok fából

Annak megállapítása, hogy az adott termék mindkét szabályozás hatálya alá tartozik-e, általában nem okoz nehézséget, de azért e körben is találhatunk érdekes, nehezebben megítélhető eseteket. Jó példa erre a nedves törlőkendő. A Ktdt. hatálya alá tartoznak a Ktdt. 1. § (3) bekezdés h) pontja alapján az egyéb vegyipari termékek, amelyek vámtarifaszámait a Ktdt. 1. melléklet e) pontjában foglalt táblázat tartalmazza. A 3401 vámtarifaszám alá tartozik többek között a papír, vatta, nemez és nem szőtt textília szappannal vagy tisztítószerrel impregnálva, beborítva vagy bevonva. A nedves törlőkendők – anyaguktól függetlenül – ennek megfelelően a 3401 vámtarifaszám alá tartozó termékdíjköteles termékek és a szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek termékáram alá tartoznak.A körforgásos termékek között a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 1. melléklet 1.2. pontja alapján az egyszer használatos és egyéb műanyag termékek termékkörben az 1.2.6. alpontban szerepelnek a nedves törlőkendők, amelyek közé a megnevezett műanyag alapú egyszer használatos törlőkendők tartoznak.A fentiek alapján a Ktdt. hatálya alá tartozik – anyagától függetlenül – valamennyi nedves törlőkendő, míg a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet hatálya alá ezek közül csak a műanyag alapú egyszer használatos törlőkendők tartoznak. AKtdt.-ben és a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendeletben ugyan eltérő a műanyagból készült nedves törlőkendők termékáramának a megnevezése, azonban valójában azonos termékekről van szó, ezért alkalmazható a Ktdt. 2. mellékletében meghatározott levonás szabálya a műanyagból készült, egyszer használatos nedves törlőkendők esetében is.

A levonásos szabály kapcsán is érdemes megemlíteni az elektromos és elektronikus berendezések kérdését, amelyre már utaltunk a kiterjesztett gyártói felelősségi szabályozás ismertetése során a III. fejezet 3.1.3. pontjában. A levonásos szabály alkalmazható az olyan gépjárművekbe beépítésre kerülő elektromos és elektronikus berendezések esetén is, amelyek önmagukban, mint elektromos és elektronikus berendezések nem tartoznak a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet hatálya alá, azonban a gépjármű részeként mégis a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá esnek. Ebben az esetben tehát a termékdíj megállapításánál az elektromos és elektronikus berendezések után fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj a termékdíjtételből levonható, a kettős díjfizetés elkerülése érdekében.

A termékdíjtétel levonásos módszerrel történő megállapítása során nincs annak jelentősége, hogy az adott termékáramra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi díjat ki és mikor fogja megfizetni. Abban az esetben, ha egy termék mind a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet, mind a Ktdt. hatálya alá tartozik (ideértve a csomagolást és csomagolószert is), akkor az általános termékdíjtételből a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet alapján a díjrendeletben meghatározott egységnyi kiterjesztett gyártói felelősségi díjat automatikusan le kell vonni és csak a különbözetet kell termékdíjként megfizetni.

Amennyiben a kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértéke eléri vagy meghaladja az általános termékdíjtétel mértékét, akkor csak a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell megfizetni. Ezzel összefüggésben fokozott figyelemmel kell eljárni az állami adóhatósághoz benyújtott termékdíj-visszaigénylések során, mivel a visszaigénylő a ténylegesen befizetett termékdíjat igényelheti csak vissza.

Az egyes termékáramok esetén a Ktdt., valamint a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet által meghatározott díjtételeket az alábbi táblázat foglalja össze:

Ktdt.

termékáram

80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet

termékáram

Anyagáram/

kategória

Ktdt.

díjtétel

Kiterjesztett gyártói felelősségi díj 2024. évi

díjtétel

Ft/kg
akkumulátor akkumulátor hordozható 57 160
ipari 57 239
gépjármű 57 238
elem hordozható 160
ipari 239
gépjármű 238
csomagolószer csomagolás műanyag 57 219
műanyag hordtasak hagyományos műanyagból1 1900 219
műanyag hordtasak biológiailag lebomló műanyagból1 500 219
társított 57 168
rétegzett italkarton2 19 168
fém 19 186
papír 19 173
fa, természetes alapú anyag3 19 19
üveg 19 77
egyéb 57 129
egyéb kőolajtermék 114
egyéb műanyag termék 1900
egyéb vegyipari termék szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek 11
szépség- vagy testápoló készítmények 57
elektromos, elektronikus berendezés elektromos, elektronikus berendezés hőcserélő berendezések 57 116
képernyők, monitorok 57 362
nagygépek 57 124
fotovoltaikus panel 57 63
kisgépek 57 261
kisméretű számítástechnika 57 261
lámpák4 306
gumiabroncs gumiabroncs 57 137
irodai papír irodai papír 19 128
reklámhordozó papír reklámhordozó papír5 85 94
gépjármű 21
sütőolaj és -zsír 36
textiltermékek 145
bútorok fából 17

 1A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben nem különül el a műanyag hordtasak a műanyag csomagoláson belül.

2A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a rétegzett italkarton nem különül el a társított csomagoláson belül.

3A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a természetes alapú anyag nem része a fa csomagolás megnevezésnek.

4A lámpák kategória nem tartozik a Ktdt. szerinti elektromos, elektronikus berendezések közé.

5Eltér a Ktdt. és a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet reklámhordozó papír fogalmának meghatározása (az időszaki lapokat csak a Ktdt. szerinti forgalommeghatározás tartalmazza).

 PÉLDÁK

  1. Egy műanyag hordtasak például mindkét rendszer hatálya alá tartozik, és egységnyi termékdíjtétele 1900 Ft/kg, a kiterjesztett gyártói felelősségi díja 219 Ft/kg, így a gyártó az általános forgalmi adót nem számítva kilogrammonként kiterjesztett gyártói felelősségi díjként 219 forintot fizet a koncessziós társaságnak, 1681 forintot pedig adók módjára az állami adóhatóságnak. Nem fizetés esetén a behajtásról előbbi esetben a koncessziós társaság, utóbbi esetben az állami adóhatóság gondoskodik a rendelkezésére álló eszközök útján.
  2. Egy hőcserélő berendezés esetén, amelynek a termékdíja 57 Ft/kg, a kiterjesztett gyártói felelősségi díja pedig 116 Ft/kg, a gyártó az általános forgalmi adót nem számítva 116 forintot fizet kilogrammonként a koncessziós társaságnak, termékdíjat pedig nem fizet.Ugyanez a helyzet akkor is, ha mindkét díj azonos mértékű, mint például a fa csomagolások esetén, amelyeknél a gyártónak nincs termékdíj-fizetési kötelezettsége, hanem kiterjesztett gyártói felelősségi díjként az általános forgalmi adót nem számítva kilogrammonként 19 forintot fizet a koncessziós társaságnak.

A hatályos díjrendeletek alapján elmondható, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak mértéke a termékek többsége esetében magasabb a termékdíj mértékénél, így ezeknél a termékeknél csak a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell megfizetni, a termékdíj-kötelezettséget 0 Ft/kg-os díjtétellel kell teljesíteni. Kivételt képez a műanyag hordtasak, amelynek a fenti példában láthatóan a termékdíjtétele magasabb, mint a rá vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi díj, ezért műanyag hordtasakok esetében a különbözet összegével kell a termékdíjat megfizetni.

  1. A Ktdt. átmeneti rendelkezései

A Ktdt. módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezések megteremtik a jogalapját annak, hogy a korábbi szabályok alapján tudja az állami adóhatóság a feladatait ellátni, továbbá az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet feladatait a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter is még kifutó jelleggel elláthassa.

Átmeneti rendelkezések megállapítására volt szükség az egyéni hulladékkezelők kötelezettségeivel kapcsolatban is, mivel a kötelezettek a 2023. június 30. napjáig hatályos szabályozás alapján tárgyévre választhatták a teljesítés módját. A 2023. július 1-jei módosításra tekintettel az átmeneti szabályok biztosították 2023. első félévéhez igazodva a bevallási és megfizetési határidő, a hasznosításról szóló igazolás kiadásának (és egyben a hasznosítás időszakának) határideje, az adómegállapítási időszak és az alapul vett kibocsátási mennyiség tekintetében a szükséges módosításokat.

A Ktdt. a készletre vétellel keletkező fizetési kötelezettséget választók esetében lehetővé teszi a kötelezettek részére az általános forgalomba hozatali vagy a saját célú felhasználás időpontjától eltérő ún. előrehozott fizetési kötelezettség keletkezésének a választását, amikor is a készletre vétel időpontjában keletkezik a kötelezettség, és a beszerzés időpontja szerint tesz eleget környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettségének a gazdálkodó.

A készletre vétellel keletkező fizetési kötelezettséget választók esetében az átmeneti rendelkezés nélkül kettős fizetési kötelezettség keletkezne a kiterjesztett gyártói felelősségi díj vonatkozásában, mivel ők a 2023. július 1-jét megelőzően keletkező termékdíj-fizetési kötelezettség alapján a teljes termékdíj megfizetésével már teljesítették hulladékgazdálkodási kötelezettségüket, ugyanakkor a termék első belföldi forgalomba hozatalára 2023. július 1-jét követően kerül sor, és ennek eredményeként kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kellene fizetniük a koncessziós társaság részére.

A csomagolás termékáramnál a termékdíjas szabályozás és a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségről szóló szabályozás tárgyi hatálya eltér egymástól. Abban az esetben, ha a termékdíjköteles csomagolószer után jogszerűen megfizetésre került a termékdíj a csomagolószer első belföldi forgalombahozatalával 2023. június 30. napja előtt, majd 2023. július 1-je után hozta abból létre a csomagolást a gazdálkodó, majd azt elsőként belföldi forgalomba hozta, kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettsége keletkezik a csomagolás forgalomba hozójának. Ezt a kettős díjfizetési problémát kezeli a Ktdt. 40. § (6) bekezdésében foglalt, 2023. július 1. napjától hatályos átmeneti rendelkezés, amely szerint a körforgásos termék után 2023. július 1-jét követő belföldi forgalomba hozatal alapján kiterjesztett gyártói felelősségi díjat igazoltan megfizető gazdálkodó visszaigényelheti a termékdíjköteles termék után az általa vagy a csomagolószer kötelezettje által 2023. július 1-jét megelőzően megfizetett termékdíj azon összegét, amely az igazoltan megfizetett kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal megegyezik.

  1. AKtdt. végrehajtási rendeletének módosítása

A Ktdt. módosításával összhangban a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktdt. vhr.) módosítása – 2023. július 1-jei hatálybalépéssel – a környezetvédelmi termékdíjjal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 633/2022. (XII. 30.) Korm. rendelettel szintén megtörtént, ennek megfelelően a Ktdt. vhr. módosítása követi a törvénymódosítást a technikai részletszabályok módosításával.

A hulladékgazdálkodás ellenőrzésével összefüggő technikai részletszabályok hatályon kívül helyezése mellett módosult a termékdíj-kötelezettség keletkezésének bejelentésére és bevallására szolgáló nyomtatványcsomagok tartalma is. A környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség bevallására szolgáló KTBEV nyomtatványban a kezdeti időszakban a termékdíjtételek Ktdt. 2. melléklete szerinti formulával történő kiszámítását a kötelezetteknek kellett elvégezniük, és a kapott díjtételt kellett a nyomtatvány által felajánlott lehetőségekből kiválasztani. Ez a termékdíjtétel-kiválasztási módszer nem tette lehetővé az automatizálást és számos hibalehetőséget hordozott magában.

A Ktdt. vhr.-t 2024. január 1-jei hatállyal módosította a 674/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet, mégpedig a termékdíjköteles termékek azonosítására szolgáló környezetvédelmi termékdíjkódokat (a továbbiakban: KTkód) és a csomagolószer-katalógus kódokat (a továbbiakban: CsKkód) érintően. A módosítások a kötelezettek adminisztrációs feladatainak könnyítését célozták és alapvetően az alábbi három csoportba sorolhatók.

a) A reklámhordozó papírok KT kódjainak változása

A Ktdt. vhr. módosítását megelőzően a reklámhordozó papír termékáram alá tartozó termékek KT kódjának 1–3. karaktereként a 900-as kódot kellett alkalmazni. A termékáramon belül nem különültek el az időszaki lapok egyes számai az egyéb nyomtatott anyagoktól. A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet módosításának eredményeként nem tartoznak a reklámhordozó papír körforgásos termékek közé az időszaki lapok egyes számai. A termékdíjas szabályozás tárgyi hatálya és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer tárgyi hatálya tehát ebben a termékáramban az egyes időszaki lapok vonatkozásában nem azonos, ezért a termékdíjköteles reklámhordozó papírok KT kódja 1–3. karakterét két csoportra volt célszerű bontani az egyértelmű azonosítás és a Ktdt. 2. mellékletében a termékdíjtétel meghatározására szolgáló formula automatizált alkalmazhatósága érdekében.

Ennek megfelelően a 900-as KT kód alá tartoznak a módosítás alapján az egyéb nyomtatott anyagok, amelyek azonos tárgyi hatállyal kerültek meghatározásra a termékdíjas és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben, és ennek következtében ezeknél a termékeknél a termékdíjtétel meghatározása során alkalmazni kell a Ktdt. 2. melléklete szerinti levonásos szabályt. A 901-es KT kód alá pedig a reklámhordozó papírnak minősülő időszaki lapok egyes számai tartoznak, amelyek nem találhatók meg a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer reklámhordozó papír fogalma alatt, és ezért esetükben a termékdíjtételből nem vonható le a kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértéke.

b) A pénzügyi státuszkódok kiegészítése

A fentiekben leírt reklámhordozó papír termékáramon túl más termékáramok esetében is találunk példákat a két szabályozás eltérő tárgyi hatályára. Egyes termékdíjköteles termékáramok nem találhatók meg a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben, és fordítva is igaz ez, egyes körforgásos termékáramok nem tartoznak a termékdíjas szabályozás hatálya alá. Arra is találunk példát, hogy mindkét szabályozásban megtaláljuk az adott termékáramot, de azon belül egy-egy konkrét termék esetében eltérő meghatározással.

A Ktdt. vhr. módosítását megelőzően ezeket az eltéréseket úgy kellett a kötelezetteknek a termékdíj-bevallásban jelölniük, hogy a bevallás nyomtatvány termékdíjtétel mezőjében kellett egy lenyíló ablakban kiválasztani a megfelelőtermékdíjtételt. A módosítás eredményeként az azonos tárgyi hatály alá tartozó és a Ktdt. 2. mellékletében a levonás módszerével számított termékdíjtételek alkalmazását fejezik ki a CsK kódok 4–5. karaktereként az eddig is alkalmazott 10, 30 és 50-es kódok, míg a KT kódok 4–5. karaktereként ezt a 01-es kód fejezi ki. Az újonnan bevezetett 1D és 3D pénzügyi státuszkódok a CsK kódok esetében, a 0D pénzügyi státuszkód a KT kódok esetében akkor alkalmazandó, amikor a termékdíjköteles termék nem tartozik egyben a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá is. Például a reklámhordozó papírok esetében a 901-es KT kód 1–3. karakterével azonosított időszaki lapok nem tartoznak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá, ezért a KT kód 4–5. karaktereként teljes díjtétel alkalmazása esetén 0D kódot kell alkalmazni megfizetendő termékdíj bevallása során.

c) A gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket kibocsátó kötelezett termékdíjátalány fizetése során alkalmazandó KT kódok kiegészítése

A Ktdt. 2. § 14b. pontjában meghatározott gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett termékdíjátalány-fizetéssel is teljesítheti termékdíj-fizetési kötelezettségét. A gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíjköteles termékek tömegét és a fizetendő termékdíjátalány összegét a Ktdt. 4. melléklete tartalmazza. Az egyes vámtarifaszám és HR alszám alá tartozó gépjárművekhez a Ktdt. vhr. 1. melléklet 2.1.1.9. pontjában foglalt táblázat meghatározza a KT kód 1–3. karaktereként alkalmazandó kódokat. A Ktdt. 4. mellékletében vámtarifaszámmal és HR alszámmal azonosított gépjárművek vámtarifaszámai és HR alszámai a Kombinált Nómenklatúra módosítása következtében megváltoztak, amely változás az alkalmazandó KT kód 1–3. karaktereinek változását, kiegészítését is maga után vonta.

Az Adó-kódex friss számában olvasható cikk, amely már elérhető a Jogtáron, kitér az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatos további gyakorlati tudnivalókra is.


Kapcsolódó cikkek

2023. július 18.

Adó Online podcast: a 2024-es költségvetés és annak adózási kihatásai

A 2024-es költségvetést a szokásos menetrendnek megfelelően még a nyári szabadságok előtt elfogadták. Bár még az idei költségvetéshez is kapcsolódnak jelentős kockázatok, a jövő évi, szintén bizonytalanságokkal övezett költségvetéshez kapcsolódó adócsomagot is ismerjük már. Ezeket az adózási szabálymódosításokat járjuk körül.
2022. január 28.

A műanyagokhoz kapcsolódó termékdíjszabályok

Az Európai Unió műanyag stratégiájának egyik sarkalatos pontja a műanyagból készült termékek tervezésének, gyártásának és felhasználásának körforgásközpontú szemlélete. E szerint gondoskodni kell arról, hogy egyre nagyobb mértékben legyen a műanyag újrahasználható, hasznosítható, feldolgozható és mindez ne csak lehetőség legyen, hanem azt valóban használják többször, hasznosítsák, illetve dolgozzák fel, továbbá, hogy az ennek a szemléletnek meg nem feleltethető műanyag termékek szoruljanak ki a piacról, és a csomagolásra, a tárolásra jelenjenek meg a környezetet kímélő valós alternatívát nyújtó egyéb anyagok, megoldások. Ennek a tagadhatatlanul hasznos szemléletnek nemcsak a jogalkotás, hanem a társadalom, az egyén szintjén is meg kell jelennie, fontos, hogy ne csak akkor fejezzük ki az ellenérzésünket, amikor látjuk a felvételeket arról, hogy az óceánok mennyire szennyezettek műanyaggal, hanem a mindennapokban is kerüljük a használatát, keressük a tartós, környezetkímélő megoldásokat; ha használnunk kell, használjuk a műanyagokat többször, illetve gyűjtsük azokat szelektíven. A továbbiakban azt fogjuk áttekinteni, hogy a jogalkotás a jogszabályi környezet megváltoztatásával közvetlenül és közvetetten miként járul hozzá mind a piac átalakulásához, mind a szemléletformáláshoz. Az Adó szaklap írása.
2023. november 13.

Alapvető információk a kötelező visszaváltási rendszerről

Alig vagyunk túl az EPR rendszer első adatszolgáltatásán, de már is itt van a következő szabályozás: a kötelező visszaváltási rendszer, másnéven DRS rendszer. Az egész szabályozás célja, hogy pár éven belül Magyarország elérje a 90%-os visszaváltási arányt a PET-palackok területén. Számos kérdés merül fel a DRS rendszerrel kapcsolatban, így például többek között, hogy milyen termékekre terjed ki a szabályozás, kiket és milyen módon érint, illetve milyen viszonyban áll az EPR rendszerrel. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, Barta Péter ismerteti a részleteket.