A közösségen belüli termékértékesítés teljesítési helye


A közösségen belüli termékértékesítések teljesítési helyét ügylettípusonként kell meghatározni, ezek közül ebben a cikkben a „sima”, azaz nem láncértékesítés keretében megvalósuló, fuvarozással érintett termékértékesítés legfontosabb szabályait ismertetjük.

Abban az esetben, ha az ügylet tárgyát képező terméket Közösségen belül elfuvarozzák a teljesítés helye ott lesz, ahol a termék a feladás vagy fuvarozás megkezdésének időpontjában található. A szabályok szerint nincs annak jelentősége, hogy a fuvarozást ki végzi, ki rendeli meg, illetve a fuvarozás paritásának sincs hatása az ügylet teljesítési helyének meghatározására. Egy kisegítő szabályra érdemes figyelemmel lenni, amely kimondja, ha a fuvarozás megkezdésekor a termék a Közösség területén kívül van, az importáló által végzett termékértékesítés teljesítési helye az EU azon tagállama, ahol az import teljesül.

Az előbbi szabályoknak azért van különös jelentősége, mert a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés egyik feltétele az áru elszállítása belföldről. Ahogy az a jogi nyelvezetben már megszokhattuk azt a kitételt, hogy ez a feltétel szükséges, de önmagában még nem elégséges az adómentesség gyakorlására, ugyanis szintén további feltétel, a termék elszállításán felül, hogy a terméket másikat másik tagállamba szállítsák el.

Harmadik feltétel, hogy az eladó, aki az adómentességet gyakorolja, rendelkezzen olyan dokumentummal, okmánnyal, igazolással, amely igazolni tudja, hogy a terméket másik tagállamba elszállították. Természetesen a dokumentum-okmány-igazolás hármasból nem kell mindegyikkel rendelkezni, elég csak az, amely hitelt érdemlően igazolja az áru elszállítását.

Negyedik feltétel az eladó adóalanyisága lesz, viszont ki kell emelni azt, hogy nem lehet alanyi adómentes státusban, ugyanis ezt a típusú adóalanyiságot nem ismeri el a jogalkotó olyannak, mint amely mellett gyakorolható lenne az adómentes értékesítés.

Ötödik feltétel, hogy a vevő más tagállamban érvényes közösségi adószámmal rendelkező adóalany vagy nem adóalany jogi személy legyen, és az adószámát közölje is az eladóval.

Utolsó előtti, azaz hatodik feltétel lesz, hogy a termék a szóban forgó termékértékesítés közvetlen következményeként kerüljön ki másik tagállamba, míg a hetedik feltétel az lesz, hogy a termékértékesítés pontos adatokkal szerepeljen az eladó összesítő jelentésében.

Mint a fenti felsorolás is mutatja, az adómentesség gyakorlása nagyon komoly feltételeket támaszt az eladó irányába, hiszen az összes feltételnek maradéktalanul teljesülnie kell, amennyiben akár csak egy is megdől, az adómentesség elvész, és olyan helyzetben találja magát az eladó is, illetve a vevő is, amely egyikük számára sem előnyös.

Fontos kiemelni, hogy bár a fenti szabályok szinte hazánk uniós csatlakozása óta ismertek, azonban itt sem érdemes rutinból megközelíteni a kérdés, ugyanis a közelmúltban két ponton is változtak a szabályok. Így 2020. január 1-jétől feltétel, hogy a vevőnek az indulási tagállamtól eltérő tagállamban kell érvényes közösségi adószámmal rendelkeznie, valamint az összesítő nyilatkozatban pontosan kell szerepeltetni a termékértékesítést.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 29.

Figyelem: szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Péntekig van lehetőségük az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2021-es vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.