A közösségi finanszírozás adózási buktatói


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A start-up vállalkozások esetében egyre inkább bevált forrásszerzési mód a különböző platformok (így például Indiegogo, Kickstarter és Patreon) által kínált crowfunding, vagy „közösségi finanszírozás” igénybevétele. Ezzel a módszerrel amellett, hogy a vállalkozás a termékét vagy szolgáltatását bemutatva felméri annak piaci igényét, az érdeklődőktől tőkét is bevonhat, hogy elképzelését megvalósítsa. Arra azonban a vállalkozók ritkán gondolnak, hogy az ilyen crowfundingnak lehetnek, sőt sokszor vannak adózási következményei…

Azon túllépve, hogy az adórendszerek előírásai országról országra, de főleg kontinensről kontinensre változnak, sok start-up vállalkozás egyértelműnek gondolja, hogy a crowfunding részeként bevont tőke „ingyenesen kapott” pénz vagy adomány. Aki azonban a finanszírozás körülményeit alaposan szemügyre veszi, az észre veheti, hogy az adományra jellemző önkéntesség valójában nem érvényesül.

A támogató az esetek nagy részében azzal a céllal biztosít forrást, hogy azért megkapja a start-up vállalkozás piacra szánt termékét vagy szolgáltatását. Innentől kezdve pedig az „adomány” már a cserébe biztosított termék, szolgáltatás ellenértékének minősül, s ez így már különböző adókötelezettségek keletkezését vetíti előre – elsősorban az általános forgalmi adó tekintetében. Igen, jellemzően itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, amikor a sikeres crowfunding-ban érintett legtöbb magyar vállalkozás megtérülési számítása felborul. Abban az esetben ugyanis, ha a termék, szolgáltatás után áfafizetési kötelezettsége keletkezik, jelentősen kevesebb pénzből tud majd gazdálkodni, mint azt előzetesen számolta. Mindemellett még számos olyan adminisztrációs teherrel is szembesülni kell (külföldi áfaregisztráció vagy számlázás), amely megemeli a működési költségeket, nem is beszélve annak lehetőségéről, hogy akár a cégstruktúrát is újra kell gondolni. Kiemelten fontos ezért, hogy amennyiben a start-up vállalkozás crowfunding-ban gondolkozik, akkor még a kalkulációk véglegesítését megelőzően meg kell vizsgálni az elképzelések adózási következményeit!

Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a finanszírozók Európai Unión belüliek, úgy a termék, szolgáltatás után keletkezni fog valamilyen áfakötelezettség. Míg céges vevők viszonylatában inkább adminisztratív előírásokat kell teljesíteni, amennyiben az ügyfelek magánszemélyek, akkor pénzügyileg is zsebükbe kell nyúlnia a vállalkozásoknak. Hiába gyűjtötte ugyanis a magyar start-up a finanszírozást külföldi, esetleg amerikai platformon keresztül, ha a belföldön előállított termékét mondjuk német magánszemélyek részére értékesíti, úgy az eladási ár után magyar áfát (27%) vagy bizonyos értékhatár fölött német áfát (19%) meg kell fizetnie, tehát a begyűjtött tőke egy része az áfa finanszírozására megy el.

A helyzet még tovább bonyolódhat, amennyiben a cégcsoporton belül eltérő vállalkozás gyártja a terméket és gyűjti a finanszírozást; ennek részleteiről itt olvashat.

közösségi finanszírozás és adózás

A cikk szerzője Nyári Zsolt okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.