A közreműködői díj és a vállalkozói kivét kiegészítése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társas és az egyéni vállalkozóként jövedelmet szerzők esetében január 1-jétől változnak az adó- és járulékalap-megállapítására vonatkozó szabályok. Az Adó szaklap hamarosan megjelenő 2009/13. számában Surányi Imréné szakértői véleményben foglalja össze az új rendelkezések összefüggéseinek lehetséges értelmezését konkrét példákkal alátámasztva.
Az Szja törvény és az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény jövő évi szabályai szerint az eva hatálya alá nem tartozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának és az egyéni vállalkozónak az adóév során felvett személyes közreműködői díját, illetve az elszámolt vállalkozói kivétjét – ha az nem éri el a főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő éves keresetnek megfelelő összeget – a felvett osztalékból, illetve a vállalkozói osztalékalapból ki kell majd egészíteni. Amennyiben a kiegészítésre szükség lesz, úgy azt az ehokötelezettség megállapításánál is figyelembe kell majd venni.
Emellett a társas vállalkozásnál ehoalapnak minősülhet a személyesen közreműködő tag részesedésére jutó, osztalékként, részesedésként megállapítható mérleg szerinti eredmény meghatározott – szintén a tevékenység piaci értékéhez igazodó – része is. További változás, hogy új előírás a biztosított társas vállalkozónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a tevékenysége piaci értékéhez igazodó járulékfizetési kötelezettség.
Mihez képest merülhet fel a kiegészítés?
Ha a személyes közreműködői díj-kiegészítés, illetve vállalkozói kivét-kiegészítés megállapítása válik szükségessé, annak összegét a főtevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás mértékétől függően rendelik meghatározni, továbbá ettől a mértéktől függhet a járulékfizetési kötelezettség is. A magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás azonos meghatározása az Szja-tv. szerinti „tevékenységre jellemző kereset”, illetve a Tbj. szerinti „tevékenység piaci értéke” fogalmaknak, és az e törvények szabályaihoz történő kapcsolódás által az Eho-tv. rendelkezéseinek alkalmazásában is azonos a jelentése.
Mit jelent a főtevékenység?
Az említett törvények nem tartalmaznak a főtevékenység fogalmára vonatkozó külön értelmező rendelkezést. Az előírások összevetéséből megállapítható, hogy a magánszemély egy-egy jogviszonyában külön-külön az a ténylegesen folytatott (akár többféle) tevékenység minősülhet főtevékenységnek, amely az adott jogállásában a személyes közreműködéssel, illetve az egyéni vállalkozói személyes munkavégzéssel történő jövedelemszerzést döntően meghatározza. Ha például a vállalkozás tevékenysége többek között éttermi, cukrászdai szolgáltatás, magánszállásadás, és a személyesen közreműködő tag (vagy az egyéni vállalkozó) szakácsként a hajnali anyagbeszerzési, a délelőtti főzési feladatok mellett, délután a takarításban, este a felszolgálásban is részt vesz, a főtevékenysége szükségszerűen ezek együttes elvégzésével a szálláshely-szolgáltatásban, étkezőhelyi vendéglátásban való részvétel.
Surányi Imréné írása részletesen ismerteti, hogy kire vonatkozhat a személyes közreműködés, mit jelenthet a tevékenység piaci viszonyoknak megfelelő díjazása, mit jelent a személyes közreműködői díj-kiegészítés és az egyéni vállalkozó kivét-kiegészítése. Kitér továbbá arra is, hogy milyen ehokötelezettség kapcsolódik majd a tevékenység piaci viszonyoknak megfelelő díjához és mi lesz a teendő több jogviszony esetén.
