A szokásos piaci ár nyilvántartása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2010 januártól hatályos a 22/2009. (X. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről. A nyilvántartási kötelezettség azokat a társasági adóról szóló törvény szerinti adóalanyokat terheli, amelyeknek a kapcsolt vállalkozásukkal hatályos szerződésük alapján az adott adóévben teljesítés történik.

A jogszabály a szokásos piaci ár megállapítása érdekében meghatározza a megállapításhoz szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartás készítésének szabályait.
Nem terheli nyilvántartási kötelezettség az adózót magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján, és ha a Tao. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő középvállalkozás. Szintén nem kell nyilvántartást vezetni a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet, továbbá meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetében.

Az adózó a nyilvántartást szerződésenként készíti el. Összetett nyilvántartás is készíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy egymással szorosan összefüggnek. A nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk nem magyar nyelven is elkészíthetőek.
A rendelet részletesen meghatározza az önálló, a közös és az egyszerűsített nyilvántartás feltételeit és tartalmi elemeit.

Egyszerűsített nyilvántartás akkor készíthető, ha a szerződés alapján történő teljesítések általános forgalmi adó nélkül számított értéke szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban. Az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – a rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni.

A jogszabály 2010. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy előírásait a 2010. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.