A szokásos piaci ár nyilvántartása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2010 januártól hatályos a 22/2009. (X. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről. A nyilvántartási kötelezettség azokat a társasági adóról szóló törvény szerinti adóalanyokat terheli, amelyeknek a kapcsolt vállalkozásukkal hatályos szerződésük alapján az adott adóévben teljesítés történik.

A jogszabály a szokásos piaci ár megállapítása érdekében meghatározza a megállapításhoz szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartás készítésének szabályait.
Nem terheli nyilvántartási kötelezettség az adózót magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján, és ha a Tao. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő középvállalkozás. Szintén nem kell nyilvántartást vezetni a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet, továbbá meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetében.

Az adózó a nyilvántartást szerződésenként készíti el. Összetett nyilvántartás is készíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy egymással szorosan összefüggnek. A nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk nem magyar nyelven is elkészíthetőek.
A rendelet részletesen meghatározza az önálló, a közös és az egyszerűsített nyilvántartás feltételeit és tartalmi elemeit.

Egyszerűsített nyilvántartás akkor készíthető, ha a szerződés alapján történő teljesítések általános forgalmi adó nélkül számított értéke szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban. Az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – a rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni.

A jogszabály 2010. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy előírásait a 2010. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 2.

NAV-ellenőrzési trendek 2024-ben: A transzferár-adatszolgáltatás tanulságai és fókuszterületei

A transzferárazás szabályozási és gyakorlati kihívásai kerültek elemzésre a Deloitte legutóbbi webináriumán, ahol az adótanácsadó szakértői és a NAV képviselője osztották meg tapasztalataikat a témában. Az online esemény vendége volt, Maqsoudi Ali, a NAV Ellenőrzési Kapcsolattartó és Információhasznosítási Főosztály Transzferár Osztályának vezetője, aki betekintést nyújtott az adóhatóság ellenőrzési stratégiájába és aktuális fókuszpontjaiba.