A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)
Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!
A sorozat előző részeit itt olvashatja.
Algériában az általános gyakorlat, hogy az áfa bevallására havi rendszerességgel történik. Az áfa adóalanyoknak a G50 formanyomtatványt kell benyújtaniuk a következő hónap 20. napjáig, amely tartalmazza az időszaki adóköteles tranzakciókat. Azonban bizonyos kisvállalkozások, valamint egyéb adózói körök jogosultak arra, hogy az áfát negyedéves alapon jelentsék a havi helyett. Ez az algériai adóhatóságok által meghatározott specifikus kritériumoktól függ, mint például az éves forgalom szintje vagy az adott szektorra vonatkozó ágazati szabályozások.
Amennyiben az adóalany nem fizeti meg időben a befizetendő adóját, akkor büntetésre számíthat, amelynek mértéke a késedelem időtartamától függ. Amennyiben egy hónapon belül rendezi a tartozását, akkor a büntetés a befizetendő adó 10%-a lesz, amennyiben hónapon túl is fennáll a tartozás, akkor minden egyes hónapban további 3%-kal nő a büntetés, egész addig amíg el nem éri a maximális 25%-os mértéket.
Korábban már említettük, amennyiben a levonható adó meghaladja az időszaki fizetendő adó összegét, akkor azt, mint következő időszakra átvihető követelés veheti figyelembe, és befizetendő adó terhére számolhatja el. Mivel ezt nem minden adóalany tudja kihasználni, ezért nagyon szigorú kereteket között az adóalany kezdeményezheti annak visszatérítését is. Ez azonban egy külön eljárás keretében történik.
Nézzük meg milyen áfa-visszaigénylési indokok állnak az adóalanyok rendelkezésére, amennyiben az áfát visszakérik. Ha az európai logikának akarjuk megfeleltetni az első indokot, akkor úgy fordíthatjuk le, hogy a nulla százalékos körbe (pl. export) tartozó tevékenységet végzők igényelhetik vissza az áfát.
A második visszaigénylési ok az a gazdasági szektorra fókuszál, és olyan adóalanyoknak teszi lehetővé a visszaigénylést, akik jellemzően mentes körben tevékenykednek, illetve a már korábban említett adómentes beszerzői körbe tartozó adóalanyok. Utóbbiak természetesen azokra a beszerzéseikre alapozhatnak visszaigénylést, amelyeket nem tudtak mentesíteni az áfa áthárítása alól. A harmadik lehetőség a tevékenység befejezése, ők a bennragadt áfájuk tudják visszaigényelni. A negyedik visszaigénylési indok az alkalmazott áfa-kulcsok eltérése miatt létrejövő visszaigénylős pozíció. Az indok kézenfekvő, akiknek a bevétele kedvezményes kulcs alá tartozik, azonban a beszerzései döntően általános kulccsal adóznak.
Végül nézzük meg, milyen egyéb feltételei vannak a visszaigénylésére irányuló eljárásnak. Az első a könyvek szabályos vezetése, de ide tartozik a nullás adószámla, valamint ha korábban befizetendő adója volt, akkor azt időben teljesítette. A levonási jog a törvény szerint illesse meg az adóalanyt. A visszaigénylést a negyedévet követő hónap 20-áig kell elindítani, illetve bizonyos adózói kör évente csak egyszer kezdeményezheti a visszaigénylést. A minimálisan visszaigényelhető áfa el kell hogy érje az 1 millió dinárt, ez alatt nem lehet az eljárást megindítani, kivéve ha az adóalany a tevékenységét fejezi be, illetve itt is van kedvezményezett adózói kör, aki ez alatt az összeghatár alatt is kérhet vissza áfát.
Végül a bizonylatmegőrzési időtartam Algériában 10 évig terjed.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.
