A közvetett adózás rendszere Nigériában (2. rész)
Nigéria Afrika legnépesebb országa, több mint 250 etnikai népcsoporttal; hivatalos nyelve az angol. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a gazdaság motorja a kőolaj-kitermelés. A kormány az elmúlt időszakban a közvetett adóztatásra fókuszált, így az áfa kulcsa 5%-ról 7,5%-ra nőtt. Következnek az érdekes részletek.
A sorozat előző részét itt találja.
Az adószám kiváltására vonatkozó szabályok jól tükrözik, hogy Nigéria gazdasága alapvetően a kőolaj-kitermelésre épül, ugyanis alapszabály, ha egy adóalany a kőolaj-iparban kíván működni, akkor függetlenül a várható éves forgalom nagyságától, köteles adószámot kiváltani. A többi adóalany azonban döntést hozhat az adószám kiváltása tekintetében, ha az éves forgalma 25 millió nigériai naira alatt maradna. 25 millió naira kb. 5,8 millió forintnak felel meg. A 25 milliós küszöb 2019 óta hatályos.
Az adóalanyt a törvény „olyan egyénként vagy egyének csoportjaként, családként, egyéni vállalkozásként, vagyonkezelőként vagy végrehajtóként határozza meg, aki vagy amely egy helyen gazdasági tevékenységet folytat, vagyontárgyakat hasznosít jövedelemszerzés céljából kereskedelem vagy üzletvitel révén, vagy egy kormányzati ügynökségként eljáró személyként.”
Az az adóalany, aki elmulasztja az adószám kiváltását büntetésre számíthat, amelynek mértéke az első hónapban 50,000 naria (10,000 Ft), majd minden ezt követő hónapban havonta 25,000 naria (5000 Ft).
Azon adóalanyok, akiknek tehát az éves forgalma 25 millió naria alatt marad, azok élhetnek az önkéntes adószámkiváltás lehetőségével, amely igazából akkor éri meg, ha az adóalany levonható adóját szeretné visszaigényelni.
A nigériai áfa-rendszer nem ismeri a csoportos adóalanyiság intézményét, ezért ilyen típusú adószám kiváltására nincs is lehetőség.
Külföldön letelepedett adóalanyok, amelyek adóköteles árukat és szolgáltatásokat értékesítenek Nigériában, szintén kötelesek regisztrálni az áfára és adóazonosító számot kiváltani. Az ilyen adóalanyok is kötelesek minden adóköteles áru vagy szolgáltatásról szóló számlán feltüntetni az adót, illetve az adószámukat.
Drákói szabályok vannak érvényben Nigériában a tekintetben, hogy a külföldi adóalanyok ne mulasszák el befizetni az áfát, illetve amennyiben nem tüntetik fel a számlán az áfát, pedig szükséges lett volna, akkor se sérüljön a költségvetés. Így például, az a nigériai partner, aki gazdasági tevékenységet folytat külföldi adóalannyal, illetve az adóhatóság által kinevezett személy köteles az áfát visszatartani (beszedni), majd azt befizetni az adóhatóságnak. Amennyiben a külföldi adózó vagy az adóhatóság által kinevezett személy adóköteles ügyletet nyújt egy nigériai adóalany számára, akkor a nigériai megrendelőnek nem kell visszatartania az adót annak érdekében, hogy azt befizesse az adóhatóságnak, azt az egy esetet kivéve, amikor a külföldi adóalany vagy a kinevezett személy elmulasztja az adó feltüntetését a számláján.
A külföldi adóalanyok a fentieken túl kötelesek pénzügyi képviselőt is kinevezni az áfával kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésére, illetve a nigériai adóhatóság a külföldi adóalanyokat kötelezi a határon átnyúló digitális szolgáltatások után fizetendő áfa beszedésére és megfizetésére.
Amennyiben egy adóalany a tevékenységét beszünteti Nigériában (tekintet nélkül arra, hogy helyi vagy külföldi illetőségű), köteles az adószámát visszaadni. Amely adóalany ennek nem tesz eleget, az köteles a fentebb már ismertetett bírságot havonként megfizetni.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.
