A közvetett adózás rendszere Nigériában (4. rész)


Nigéria Afrika legnépesebb országa, több mint 250 etnikai népcsoporttal; hivatalos nyelve az angol. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a gazdaság motorja a kőolajkitermelés. A kormány az elmúlt időszakban a közvetett adóztatásra fókuszált, így az áfa kulcsa 5%-ról 7,5%-ra nőtt. Következnek az érdekes részletek.

Tovább haladva Afrika legnagyobb gazdaságának áfa-rendszerét bemutató cikksorozatban járjuk körbe, hogy a nemzetközi ügyletek szabályozása hogyan alakul Nigériában. Kezdjük az egyszerűbbel az exporttal. A hatályos jogszabály szerint az export adómentes, mind a termékek, mind a szolgáltatások tekintetében. Az export-szolgáltatás meghatározása az alábbiak szerint alakul: „Nigériában lakóhellyel rendelkező (jogi) személy által Nigérián belül vagy kívül nyújtott szolgáltatások nem rezidens személynek feltéve, hogy a nem rezidens személynek nincs állandó telephelye vagy állandó letelepedettsége Nigériában.”

A termékimport adóköteles Nigériában, amennyiben az áru az országon kívül készült, azonban Nigériába szállítják. Az áfa-t minden adóköteles áru esetén meg kell fizetni, függetlenül attól, hogy az áru vámköteles-e, illetve, hogy az importáló személy regisztrált áfaalany-e. Az így megfizetett áfa levonható és visszaigényelhető, illetve jogosult az adóalany a fizetendő áfa-jával szemben is elszámolni. Az importáfa alapjának meghatározása során a behozni kívánt áru piaci értékéből indulnak ki Nigériában is. Ezen felül azonban magába foglalja még az összes adót, vámot és egyéb díjakat, amelyek akár külföldön, akár az országba történő importálás miatt vetnek ki; valamint minden ezzel összefüggő költséget, mint például a jutalékokat, parkolást, szállítást, biztosítást, amelyek a kikötőig vagy az importálás helyéig felmerülnek. Az importált áruk adóztatási pontja a vonatkozó kikötő vagy határállomás. Amennyiben az árukat postán keresztül importálják, az import adóztatási pontja a postahivatal vagy az a hely Nigériában, ahol az árukat átveszik. Végül immateriális javak esetében az áfa pontja az a hely, ahol Nigériában az ellenérték esedékes.

Az import-szolgáltatások Nigériában is áfa-kötelesek. Az áfatörvény előírja, hogy minden Nigériában tevékenykedő külföldi vállalatnak regisztrálnia kell az áfára, és számla-adásra kötelezettek a nigériai ügyfelek részére. Azok az áfa-regisztrációval rendelkező adóalanyok, amelyek digitális szolgáltatásokat nyújtanak Nigériában lévő ügyfeleiknek, az adóhatóság által áfa ügynökökké vannak kinevezve, amely azt jelenti, hogy az ilyen adóalanyok, amelyek digitális szolgáltatásokat nyújtanak Nigériában lakó ügyfeleknek, kötelesek áfát felszámítani, begyűjteni majd azt az adóhatóságnak megfizetni. Amennyiben a regisztrált adóalany áfa-köteles szolgáltatásokat nyújt, és nem tartalmazza az áfát, a szolgáltatás nigériai igénybevevője köteles saját magának megfizetni a fordított adózás mechanizmusa révén. Az áfa akkor is érvényes, ha a szolgáltatásokat egy Nigériában lévő személy részére nyújtják, függetlenül attól, hogy a szolgáltatásokat Nigérián belül vagy kívül nyújtják. Ez összhangban van a célország elvével.

Az import-szolgáltatások teljesítési hely szabályairól pedig azt érdemes tudni, hogy a nigériai személynek nyújtott szolgáltatásokat úgy kell tekinteni, mint amelyeket Nigériában teljesítették, függetlenül attól, hogy a szolgáltatásokat Nigérián belül vagy kívül nyújtották.

Molnár Péter független adótanácsadó


Kapcsolódó cikkek

2024. október 21.

Több száz kilogrammnyi vágott dohányt és hamis parfümöt találtak a pénzügyőrök

Több száz kilogrammnyi vágott dohányt és 430 doboz magyar zárjegy nélküli cigarettát találtak a pénzügyőrök egy pécsi garázsban. Csaknem ezer üveg hamis parfümöt találtak egy Németországba tartó bolgár furgonban az M5-ös autópálya hetényi pihenőhelyén; az okozott kár majdnem 17 millió forint – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn.

2024. október 21.

Belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése az önkormányzati szférában

A helyi önkormányzatok, az irányításuk vagy felügyeletük alatt álló költségvetési szervek, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek, gazdasági társaságok számára fontos határidő közeleg, hiszen 2025. január 1-től ezen szervek is kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: bejelentőrendszer) létrehozni.