A közvetett adózás rendszere Nigériában (6. rész)
Nigéria Afrika legnépesebb országa, több mint 250 etnikai népcsoporttal; hivatalos nyelve az angol. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a gazdaság motorja a kőolaj-kitermelés. A kormány az elmúlt időszakban a közvetett adóztatásra fókuszált, így az áfa kulcsa 5%-ról 7,5%-ra nőtt. Következnek az érdekes részletek.
A sorozat előző részeit itt találja.
A Nigériáról szóló cikksorozat utolsó részében már nem a tárgyi jogról fog szólni, hanem sokkal inkább az áfa keretrendszeréről: milyen módon tesznek eleget az adóalanyok a bevallási, adófizetési kötelezettségeiknek.
A törvény szerint Nigériában az áfa pénzforgalmi szemléletben működik. A bevallási kötelezettségnek havonta kell eleget tenni, amelynek határideje a bevallási időszakot követő hónap 21. napja. Abban nincs különbség az európai rendszertől, hogy az adott időszaki fizetendő és a levonható áfát kell összevetnie az adóalanynak, amennyiben ez fizetendőre jön ki, akkor azt be kell fizetnie, ellenkező esetben visszaigényelheti. A fizetendő áfa esedékessége egybeesik a bevallás benyújtásával, de legkésőbb a következő hónap 21. napjáig azt meg kell fizetni.
A bevallási kötelezettség kiterjed magának a nyomtatványnak a kitöltésére, csatolni kell hozzá áfa-analitikát, amely tartalmazza az adóazonosító számot, nevet és címet, tranzakció dátumát, számla számát, szerződés összegét, alkalmazott áfakulcsot, befizetett adót és a bevallás hónapját, valamint annak igazolását, hogy a befizetendő adót az adóalany megfizette. Amennyiben az adóalany nem folytatott gazdasági tevékenységet adott hónapban, akkor nullás bevallást kell beadnia, tehát mindenképpen kell bevallást adni, még akkor is, ha nem volt tevékenysége az adóalanynak.
A mulasztási bírság is ismert a nigériai rendszerben. Egy korábbi cikkben már említettük, hogy milyen bírságot kell fizetnie annak, aki elvéti az adószám kiváltásának, vagy visszaadásának kötelezettségét, most nézzünk néhány másik példát is. Amennyiben késedelmesen fizeti meg az adóalany a befizetendő áfa összegét, akkor 10% éves kamatot, valamint a központi bank által meghatározott extra kamatot is köteles fizetni. Amennyiben a számlaadási kötelezettség ellen vét az adóalany, az ügylet nettó összegének a felét köteles megfizetni bírságként. Amennyiben az áfa-analitika vezetési kötelezettségnek nem tesz eleget az adóalany, akkor havi 2000 naria bírságot kell fizetnie, amíg azt el nem készíti, illetve a hibát ki nem javítja. Végül, ha az adóalany áfa beszedésére kötelezett, és annak nem tesz eleget, akkor a be nem szedett áfa 150%-át kell büntetésként megfizetnie, valamint a központi bank alapkamatán felül további 5% bírságot.
Az áfa visszaigénylésére is van lehetőség a következő esetekben: véletlenül történt áfa-túlfizetés, vagy amikor a levonható adó meghaladja a fizetendő adót, illetve amikor a nulla százalékos körbe tartozó tevékenységet folytató adóalany visszaigényli a levonható adóját. A visszatérítés történhet adószámlán történő jóváírás formájában, konkrét visszautalás formájában, vagy a kettő kombinációjaként. Az adóalanyok többnyire az adószámlán történő jóváírást szokták választani, ugyanis ez az összeg elszámolható későbbi fizetendő adóval szemben.
Az adóalanyok iratmegőrzési kötelezettsége hat évig áll fenn. Amennyiben adóellenőrzésre kerülne sor, akkor az ellenőrzés által lefedett időszak nem haladhatja meg a hat évet, az adóellenőrzés dátumától számítva.
Végül zárjuk a Nigériáról szóló sorozatot a számla kötelező tartalmi elemeivel, amelyek tehát: a szállító neve, címe és adószáma (adóazonosító száma), a teljesítés időpontja, a vevő neve és címe, az ügylet bruttó összege, a felszámított áfa összege és kulcsa, valamint természetesen az ügylet tárgya.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.
