A Kúria megtiltotta a XVIII. kerületi légiutas-adó alkalmazását


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria megtiltotta a XVIII. kerületi légiutas-adó alkalmazását – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala. Azt írták: a fővárosi kormányhivatal kezdeményezésére a Kúria a végleges döntésének meghozataláig, azonnali jogvédelem keretében megtiltotta a XVIII. kerületi önkormányzat által kivetett légiutas-adó alkalmazását.

Emlékeztettek: a kormányhivatal azért fordult a Kúriához, mert a Szaniszló Sándor (DK) vezette önkormányzat „a légiutas-adóról szóló rendelkezéseivel jogszabályellenes helyzetet teremtett, és azt a törvényességi felhívásban szabott határidőn belül nem szüntette meg, sőt, jelezte, hogy alapvetően nem ért egyet a kormányhivatal álláspontjával”.

Budapest Főváros Kormányhivatala február 1-jén jelentette be, hogy a Kúriához fordultak a légiutas-adó miatt. A kormányhivatal az önkormányzati rendelet kifogásolt rendelkezéseinek felülvizsgálatát és megsemmisítését, valamint azonnali jogvédelem keretében a rendelet alkalmazásának ideiglenes tilalmát kérte a Kúriától.

A XVIII. kerületi önkormányzat tavaly októberben döntött arról, hogy ez év január 1-jével új települési adót vezet be, ennek értelmében minden, 18 évesnél nem fiatalabb, nem kerületi lakosnak, aki magánszemélyként és nem cég által utazik, ezer forintot kell fizetnie légi utazásonként. A légiutas-adót a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet és a személyszállítást végző légifuvarozó együtt szedi be.

A Kúria honlapján olvasható, február 7-én született végzés szerint a Kúria önkormányzati tanácsa megállapította, hogy az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésére vonatkozó kérelem megalapozott. Úgy ítélte meg, hogy az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésének elmaradása súlyosabb hátrányt okozna, mint az azonnali jogvédelem biztosítása.

Azt írták: az adó tárgyát képező légi utazási tevékenység folyamatos, annak következményeként számos magánszemély adóalanyt érint a január 1-től bevezetett adófizetési kötelezettség. Ezzel együtt fennáll az adófizetésre és az adó beszedésére kötelezettek önkéntes jogkövetésének – a szabályozás végrehajthatóságának kifejtett hiányosságain alapuló – elnehezülése.

A bíróság szerint a hatályos szabályozás alkalmazásából fakadó jogkövetkezmények utólagos helyreállítása nem vagy csak aránytalan nehézségek árán lehetséges, annak elkerüléséhez jelentős közérdek fűződik, figyelemmel az érintett jogalanyok kiemelkedő számára is, ezért döntöttek az ügydöntő határozat közzétételét követő napig szóló ideiglenes alkalmazási tilalomról – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.