A lakásbérbeadás adóvonzatai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre többen vásárolnak lakást befektetési célból, s azt bérbe adva igyekeznek hasznosítani. Nyáron pedig az üdülőövezetekben növekszik meg az otthonukat bérbe adók száma. Az ezen műveletet terhelő közterhek állandó növelése – adószakértők szerint – azonban egyre inkább oda vezet, hogy sokan illegálisan adják ki ingatlanjukat.

Ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy az állami adóhatóság vizsgálatai során nagy hangsúlyt helyez a bejelentési kötelezettség teljesítésére, illetve arra is, hogy a hasznosításból származó jövedelmet hogyan számolják el az adózók. Bár – mint az APEH-ban megtudtuk – az utóbbi két évben az egyéb ingatlanok, köztük a lakások bérbeadása nem szerepelt a kiemelt ellenőrzési feladatok között.

A lakás bérbeadásából származó jövedelem terhe egyébként
kétféleképpen állapítható meg: vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy 25 százalékos lineáris adót kell utána fizetni. Ez utóbbi esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem része az összevont adóalapnak, a megszerzett bevétel – a rezsiköltséget is beleértve – jövedelemnek számít, vagyis a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető.

Az adózó dönthet úgy – ezt egyébként az adóbevallásában évente teheti meg –, hogy az előző módszer helyett az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat választja. Ebben az esetben is két lehetősége van: voksolhat a tételes költségelszámolás vagy a 90 százalékos jövedelemhányad mellett. Mindkét esetben a bérbeadásból származó adóévi összes bevétele az öszszevont adóalap részeként, az adótábla kulcsainak figyelembevételével adózik.

Bármelyik módszert választja is a bérbeadó, év közben a teljes bérleti díj után 25 százalék személyi jövedelemadót kell leróni vagy a kifizetőnek, vagy – ha a bérlő magánszemély – a bérbeadónak.

Ma már ennyi közteherrel nem lehet minden esetben megúszni a bérbeadást, hiszen tavaly bevezették, majd az idén a múlt évi több mint háromszorosára emelték a százalékos egészségügyi hozzájárulást. Az ehóról szóló törvény szerint ugyanis a magánszemély külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelme után, 2006. január elsejétől a teljes összeg után 4, 2007. január elsejétől pedig 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett. Mint az APEH június elején kiadott közleményéből kiderül: a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetén – ha a törvényi feltételek fennállnak – mindenképpen meg kell fizetni, függetlenül attól, hogy az adózó a bevallásában utólag esetleg úgy dönt: az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint teljesít.

S hogy a magánszemélynek melyik adózási módszert érdemes választani, az az adózó jövedelmétől, másrészt a fizetett bérleti díj nagyságától függ. Érdemes számolgatni, mert nagyobb összeget is meg lehet takarítani. Általában igaz, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemként való elszámolás előnyös lehet azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíja éves szinten 700 ezer forintnál kevesebb, illetve azoknak a magánszemélyeknek, akiknek a más forrásból származó jövedelme kevesebb ennél az összegnél, s mindkét esetben a bérbeadásból származó jövedelmük nem haladja meg az egymillió forintot. Ez esetben ugyanis a magánszemélynek csak az adótábla szerinti 18 százalékos adót kell megfizetni a 25 százalékos forrásadó helyett. A magasabb jövedelműeknek érdemesebb lehet a 25 százalékos forrásadós adózási módot választani, különösen abban az esetben, ha a magánszemély nem gyűjtötte a költségszámlákat. Ha viszont megvannak a költségszámlák, s azok igen magasak, akkor már érdemes kiszámolni a kétféle módszer szerinti adókötelezettséget is, s az alacsonyabb mellett dönteni. Éppen ezért mindenképpen hasznos lehet év közben gyűjteni a költségszámlákat.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.

2024. május 24.

A közvetett adózás rendszere Egyiptomban (1. rész)

Egyiptom modern áfa-szabályozása 2016-ra datálható, ekkor lépett életbe az új áfa-törvény, amely felváltotta a korábbi termék-szolgáltatás jellegű adót. A törvény két jelentős módosításon esett át, először 2020-ban, majd 2022-ben.