A legtöbb adószigorítás kikerülhető

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövőre életbe lépő adótörvényekben megjelenő szigorítások rejtenek magukban lehetőséget a szabályok kicselezésére, más kérdés, hogy a jogszabály szellemiségének megkerülése kockázatos lehet, illetve olyan pluszfeladatokat is el kell végezni ezekhez, hogy elsősorban a nagy ügyeknél éri meg a fáradságot

Az ingatlanos cégek esetében például azt köti ki a törvény, hogy egy ügylet akkor lesz illetékköteles, ha az ingatlannal rendelkező cég vagyoni betétjének legalább 75 százaléka közvetve vagy közvetlenül egy társaság vagy magánszemély tulajdonába kerül. A 75 százalék úgy értendő, hogy ha apránként kerül át a vagyoni betét, akkor a 75 százalék elérte után (egyben) a teljes hányadra meg kell fizetni az illetéket, ráadásul a közvetett kapcsolat kiterjed a kapcsolt vállalkozásokra és közeli hozzátartozók érdekeltségeire is. Kikerülhető azonban az illeték, ha nem adják át a vagyoni betét 75 százalékát, csak például a felét. A tagok jogait ugyanis nemcsak a tulajdonosi hányaddal lehet meghatározni, erre alkalmas lehet egy szindikátusi szerződés is. Még egyszerűbb a helyzet akkor, ha az ingatlannal rendelkező cég tulajdonjoga bemutatásra szóló részvényekben testesül meg – ilyen céget, jóllehet egyre kevesebb államban, de például Liechtensteinben és Luxemburgban is lehet még alapítani. Ebben az esetben valójában ki sem derülhet, ha a cég 75 százaléka tulajdonost cserél.

A forrásadó kikerüléséhez több merészség kell. A szabályok szerint az ellenőrzött külföldi társaságoknál keletkezett jövedelem után 30 százalékos forrásadót kell fizetni azon társaságoknak nyújtott kamat, jogdíj, bizonyos szolgáltatás után, amely cégek illetősége olyan államban van, amellyel nincs Magyarországnak kettős adóztatásról szóló egyezménye.

Mentesség akkor járhat, ha a cég uniós tagállamban van vagy olyan országban, amely az OECD-egyezménynek eleget tesz vagy Magyarországgal a székhelye szerinti államnak kettős adóztatás elkerülését célzó egyezménye van és ott valós gazdasági jelenléttel bír. Utóbbi lehet akár egy cégben való részesedés is. Vagyis csak át kell folyatni egy ilyen társaságon a menteni kívánt pénzt. Az azonban fontos, hogy ha a pénz az ellenőrzött társasághoz ér, adófizetési kötelezettség keletkezik, legfeljebb az adóhatóság nem megy el érte, vagyis ez adócsalás.

Egyszerű marad az is, ahogyan apporttal ki lehet vinni a vagyont egy cégből. Jövőre transzferár-dokumentációt kell készíteni az ilyen ügyletekről, akkor is, ha kapcsolt, akkor is, ha apporttal alapított cégbe vinnék a vagyont, vagyis csak piaci áron lehet ezt megvalósítani. Az azonban kimaradt a szigorításból, ha egy független, működő cég válik kapcsolttá a bevitt apport által. Ez jövőre is dokumentáció nélküli, vagyis akár piaci ár alatti ügylet maradhat, írja a Napi Gazdaság.

Forrás: Menedzsment Fórum

---