A magánszálláshely-szolgáltatás adózása – jogszabályi fogalmak, adókötelezettségek (1. rész)


Elsősorban a turisztikai régiókban jellemző, hogy magánszemélyek a tulajdonukban lévő ingatlant magánszálláshelyként üzemeltetik. A szállásadók az őszi kiránduló szezonban is készülnek a vendégek fogadására. Sorozatunk első részében a jogszabályi fogalmakat és az adókötelezettségeket tekintjük át.

Releváns jogszabályok:

Elsősorban a turisztikai régiókban jellemző, hogy magánszemélyek a tulajdonukban lévő ingatlant magánszálláshelyként üzemeltetik. A szállásadók az őszi kiránduló szezonban is készülnek a vendégek fogadására.

  1. Szálláshely-szolgáltatás, magánszálláshely definíciója

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23. pontja szerint szálláshely-szolgáltatásnak minősül üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása. Ugyanezen § 39. pontja szerint magánszálláshely az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó követelményeket a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás fogalmat használja, míg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) fizetővendéglátó tevékenységről beszél bizonyos feltételek fennállása esetén.

  1. Adóhatósági bejelentkezés

A kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás kötelezően adóköteles szolgáltatásnyújtás az Áfa tv. alapján, így az adóalanynak az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szabályai alapján bejelentkezési és adószám-kiváltási kötelezettsége van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység – az adózó választásának megfelelően – adószámos magánszemélyként vagy egyéni vállalkozás keretében is folytatható. Írásunkban a magánszálláshelyet adószámos magánszemélyként kiadó adózókra koncentrálunk.

A magánszemély az adószám megállapítását (vagy, ha már rendelkezik adószámmal, úgy az ahhoz tartozó tevékenységi körének a magánszálláshely-szolgáltatással való bővítését) a 2023-as évben a 23T101 jelű nyomtatványon kérheti a NAV-tól.

A magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység végzését a területileg illetékes önkormányzat jegyzője felé is be kell jelenteni, aki a bejelentés megtételéről, a tevékenység nyilvántartásba vételéről igazolást állít ki, ez tartalmazza a magánszemély által üzemeltetett szálláshely típusát is. A nyilvántartásba vétel számát a NAV bejelentésre szolgáló nyomtatványán nem kell feltüntetni.

  1. Adókötelezettségek

Az adózót a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosításából keletkező jövedelme után – a konkrét eset függvényében – a következő adókötelezettségek terhelik:

  • személyi jövedelemadó,
  • szociális hozzájárulási adó,
  • általános forgalmi adó,
  • turizmusfejlesztési hozzájárulás,
  • idegenforgalmi adó.

Magánszálláshely-szolgáltatás esetén a magánszemély a személyi jövedelemadóban többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhat. Az adózó – a feltételeknek való megfelelés esetén – fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyként tételes átalányadózást választhat, míg, ha nem felel meg a vonatkozó jogszabályi feltételeknek (vagy saját döntése alapján nem szeretné a tételes átalányadózást választani), az Szja tv. önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályait alkalmazza (10 százalékos költséghányad, vagy tételes költségelszámolás).

Az önálló tevékenységek azonos elszámolási módjának kötelezettsége nem jelenti azt, hogy a magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység tekintetében tételes átalányadózást alkalmazó adózó más önálló tevékenységére vagy tevékenységeire ne alkalmazhatná a tételes költségelszámolást vagy a 10 százalékos költséghányadot.

A magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység után felmerülő személyi jövedelemadó-kötelezettséggel részletesebben cikksorozatunk II. részében foglalkozunk, míg az általános forgalmi adó-szabályokat a III. részben ismertetjük.

A felsorolt egyéb adókötelezettségek tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 1. §-a sorolja fel mindazon Szja tv. szerinti jövedelmeket, amelyek szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá esnek. A tételes átalányadózást választó, fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek jövedelmei nem tartoznak az adóköteles körbe, így a tételes átalányadó megfizetése esetében az adózó mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetése alól. Ha a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a jövedelmére a személyi jövedelemadóban az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazza – akár választása szerint, akár annak okán, hogy nem felel meg a fizetővendéglátó fogalmának –, abban az esetben szociális hozzájárulási adó megfizetésére kötelezett. Ha az önálló tevékenységből származó jövedelem kifizetőtől származik, az adó megfizetésére a kifizető kötelezett. Ha az önálló tevékenységből származó jövedelem nem kifizetőtől származik, az adót a természetes személynek kell megfizetnie.

A magánszálláshely hasznosítással foglalkozó magánszemély köteles idegenforgalmi adót fizetni az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak.

Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részének 5. pontja szerinti kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás ellenérték fejében történő nyújtása turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.