A mentesség nem varázsszó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kamatadó bevezetésekor többen is attól tartottak, hogy a hagyományos megtakarítási konstrukciók helyett azon termékek kerülnek előtérbe, ahol nem kell ezzel az adónemmel a magánszemélyeknek számolniuk. Az elmúlt esztendő tendenciái azonban korántsem ezt jelzik.

Amennyiben az adókikerülés szándéka vezeti az ügyfelet, úgy a szakemberek szerint a unit-linked életbiztosítás kerülhet leginkább előtérbe. A konstrukciók ráadásul a kevésbé kockázatvállalók számára is kínálnak alternatívát: megjelentek a befektetési alapoknál már ismert, tőke- és hozamgaranciát nyújtó konstrukciók, csökkentve a kockázat mértékét. A kamatadó-mentesség egy másik befektetési terméket is a figyelem középpontjába állított: a nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz). Erre utal, hogy több befektető nem csupán az adóoptimalizálás erejéig használja ki ezt a megtakarítási lehetőséget, hanem jelentősebb öszszegek – akár milliós tételek – is megjelennek a számlán. Harmadik lehetőségként a lakás-takarékpénztárakat lehet említeni, ám nagyobb összeg felhalmozására korántsem alkalmas a termék, a hatékony befektetés mindössze évi százezer forint.

A kamatadómentes konstrukciók egyre sikeresebbek, átütő hatást azonban a kamatadó ilyen szempontból nem hozott, hiszen a megfizetése alóli mentesség általában speciális esetekre vonatkozik, amelyek a megtakarításoknak csak egy kisebb részét képesek felszívni, éppen a rájuk vonatkozó egyedi szabályok miatt – osztották meg eddigi tapasztalataikat a Budapest Banknál. Az Erste Banknál sem tapasztalták, hogy az elmúlt egy évben jelentős elszívó hatása lett volna az életbiztosításoknak és a lakás-takarékpénztáraknak. A CIB Banknál sem tapasztalták a kamatadómentes termékek elszívó hatását, mint fogalmaztak: az adó létezését elfogadták, pontosabban inkább megszokták a megtakarítók. Bár mint hozzátették: ez nem jelenti azt, hogy a lakossági ügyfelek megtakarítási szokásai ne változnának, de ez az általános pénzügyi kultúra fejlődésének köszönhető, s nem hozható szoros kapcsolatba a kamatadóval.

A K&H Banknál is úgy látják, az ügyfelekben teljes mértékben tudatosult a kamatadó ténye, befektetési döntéseik meghozatalánál már bekalkulálják a húszszázalékos ˝veszteséget˝. Hasonlóan fogalmaztak a Raiffeisen Banknál is: a magánszemélyekben már tavaly szeptemberben tudatosult a kamatadó bevezetése, és pénzügyeikben következetesen számolnak vele.

A befektetési alapok esetében sem lehetett tapasztalni az elmúlt egy esztendőben, hogy a unit-linked életbiztosítások vagy a nyesz komoly konkurenciát jelentene a számukra – mondta érdeklődésünkre Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára, s ő ezt az eltérő befektetési szemlélettel indokolta. A befektetési alapokat jellemzően néhány éves időtávra vásárolják a magánszemélyek, ezzel szemben a unit-linked esetében a kamatadó-mentesség tíz évre a konstrukcióhoz köti az illetőt, s a nyesz esetében is hosszú távú befektetésről van szó.

Forrás: Világgazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.

2022. június 30.

Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata

A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.