A mesterséges intelligencia kiválthatja-e az adótanácsadói tevékenységet?


„Egy hús-vér adótanácsadó ügyfélközpontúsága és személyre szabott kommunikációja olyan értéket ad az üzletmenethez, amelyet az MI nem tud pótolni” – ez áll a ChatGPT fenti kérdésre adott válaszában.

A „mesterséges intelligencia” (röviden MI) kifejezést John McCarthy használta először az 1950-es években. Az akkor még gyerekcipőben járó MI az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már számos iparágban, illetve tevékenységi körben, így az adótanácsadás területén is hasznosítják. A mindennapos használatban persze az igazi áttörést a ChatGPT megjelenése hozta el számunkra – akár úgy is mondhatnánk, hogy 2022. november 30-a óta kissé felfordult velünk a világ… (Ugyanakkor fontos tudni, hogy a ChatGPT nem rendelkezik hozzáféréssel valós idejű információkhoz. Jelenleg a 2021 szeptemberéig feltöltött adatokból dolgozik, és azok alapján tanul. Természetesen könnyen elképzelhető, hogy mindez a közeljövőben gyökerestől meg fog változni.)

Jelen cikkem megírásakor teljesen kézenfekvő volt számomra, hogy a ChatGPT „véleményét” is kikérjem a téma kapcsán.

A chatben az alábbi kéréssel fordultam a ChatGPT-hez:

„Írj egy cikket a mesterséges intelligencia és az adótanácsadói tevékenység kapcsolatáról. Mennyire képes helyettesíteni az adótanácsadókat a mesterséges intelligencia?”

Az általa készített cikk összefoglalása a következő:

A mesterséges intelligencia kétségkívül forradalmasítja az üzleti világot, ideértve az adótanácsadói szakmát is. Az MI rendszerek gyorsasága, pontossága és adatfeldolgozási képességei hasznos segítséget nyújthatnak az adózási tevékenységben. Ugyanakkor egy hús-vér adótanácsadó ügyfélközpontúsága és személyre szabott kommunikációja olyan értéket ad az üzletmenethez, amelyet az MI nem tud pótolni. A jövőben az MI és az adótanácsadó egyre szorosabb együttműködésére számítok, hiszen így lehet majd biztosítani az ügyfél számára a lehető legjobb eredményeket.

A ChatGPT válaszából tehát látszik, hogy az adótanácsadók előnyét az MI-vel szemben elsődlegesen az emberi mivoltukból eredő tulajdonságokra vezeti vissza.

A legfontosabb ilyen tulajdonságok:

– az empátia;

– az ügyfélre szabott kommunikáció;

– és a megoldandó probléma alapos megismerésére irányuló tanácsadói igény.

Ezt követően az alábbi kérdéssel fordultam még a ChatGPT-hez:

„A ChatGPT képes-e konkrét adózási kérdésekre egzakt válaszokat adni?”

A reakciója:

„Az adózási kérdések gyakran bonyolultak és specifikusak lehetnek az országonként eltérő adórendszer miatt. Az adózással kapcsolatos konkrét és pontos tanácsadást mindig egy szakértő, például adótanácsadó vagy könyvelő adhat, aki naprakész információkkal rendelkezik az adott ország adórendszeréről és az aktuális szabályokról.

Ha bármilyen adózási kérdése merül fel, mindig érdemes szakértőhöz fordulni, aki a legfrissebb információkkal és személyre szabott tanácsokkal tud segíteni a helyes döntések meghozatalában. Az interneten és hivatalos adóhatóságok honlapjain is megtalálhatók általános adózási útmutatók és információk, de minden egyedi helyzet egyedi megoldásokat igényelhet.”

A fentiekből az látszik, hogy a ChatGPT – véleményem szerint helyesen – nem kívánja átvenni és nem is veheti át az adótanácsadók szerepét a gazdaságban, csupán az információszerzés teszi hatékonyabbá, s ezzel segíti majd a szakembereket és a laikusokat.

A cikk folytatásából megtudhatja, hogy egy mesterséges intelligencia szoftver Magyarországon miért nem végezhet adótanácsadói tevékenységet.

A cikk szerzője Dzsudzsák Zsolt okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.