A mezőgazdasági őstermelők járulékkötelezettsége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2007. január 1-jétől biztosított a mezőgazdasági őstermelő is. Bevallási és járulékbefizetési kötelezettségének a 08058-as bevalláson, elektronikus úton negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig köteles eleget tenni – olvasható az adóhatóság napokban közzétett tájékoztatójában.

A mezőgazdasági őstermelők biztosítottként teljes körű társadalombiztosítási ellátásra jogosultakká váltak. Nem biztosított ugyanakkor ezen a jogcímen (de más jogcímen jogosult térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra) a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy, a gazdálkodó család kiskorú tagja, az egyéb jogcímen – ide nem értve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, valamint a választott tisztségviselői jogviszonyban – biztosított, a saját jogú nyugdíjas, valamint az, az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A biztosítási jogviszony létrejöttének további feltétele, hogy a mezőgazdasági őstermelő az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – összesen – legalább 20 év szolgálati időt szerezzen, vagyis a 2007. január 1-je előtt megszerzett és az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig még hátralévő idő együttesen elérje a 20 évet.

Bejelentési kötelezettség

A mezőgazdasági őstermelő a biztosítás létrejöttéről az őstermelői igazolvány igénylésével, illetőleg a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalnak. A biztosítási kötelezettséget érintő adatokról a 08T1041-es nyomtatványon kell bejelentést tenni a biztosítási jogviszony létrejöttét megelőző napon, a biztosítási jogviszony megszűnését, a biztosítás szünetelését, illetve a szünetelés befejező időpontját 8 napon belül, szintén a 08T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni.

A járulékfizetés alapja

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a 6 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja a 8 százalékos mértékű tagdíjat és a 1,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot).

Más a helyzet akkor, ha e tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétel nem haladja meg a hétmillió forintot. Ilyenkor havonta az őstermelői tevékenységből származó tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százalékának egytizenketted része után 9,5 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló nyugdíjjárulékot, valamint 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. A magánnyugdíjpénztári tag mezőgazdasági őstermelő a természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

Nyilatkozattal lehet a magasabb összeget vállalni
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a 6 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja a 8 százalékos mértékű tagdíjat és a 1,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot) az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. Az idei évre vonatkozóan a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban lehetett nyilatkozni.

Bevallás, befizetés
A mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) elektronikus úton a 0858-ös bevalláson negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Akinek pénzforgalmi bankszámlája van, az átutalással, a többi adózó készpénz-átutalási megbízással, vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással teljesíthet a Magyar Államkincstárnál megnyitott 10032000-06056229. számú APEH Egészségbiztosítási Alapot, valamint a 10032000-06056236. számú APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek elnevezésű beszedési számlára.

A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett a bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt. Azaz, ha például 2007. évben nem volt ebből a tevékenységből bevétele, akkor 2008. évben sem bevallást benyújtania, sem járulékot fizetnie nem kell (kivéve, ha magasabb összeg után vállalta a járulékok megfizetését), az egészségügyi ellátásra úgy is jogosult.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.