Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAV nyomozóhatósága ötödével kevesebb bűnügyben kezdeményezett eljárást az idei első félévben, mint tavaly ugyanilyenkor. A fő ok: a kisebb ügyekről mindinkább átkerül a fókusz a szervezetten elkövetett súlyosabb bűncselekmények felderítésére. Az InfoTandem infografikája.
Érdemben csökkent 2016. első félévében azon büntetőügyek száma, amelyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozóhatósága indított. Míg a Bűnügyi Főigazgatóság az idei első hat hónapban 3120 ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt kezdeményezett eljárást, addig a tavalyi hasonló időszakban 18,8 százalékkal több, összesen 3843 esetnél jutottak el eddig a pontig. Ezzel párhuzamosan az ügyekhez kapcsolódó elkövetési érték is mérséklődött 12,3 százalékkal, 60,1 milliárd forintra.
Mindezek hátterében az indoklás szerint az áll, hogy egyfelől kevesebb feljelentés érkezett a bevételi szakterületről és a felszámolóktól, másfelől kezd beérni az a stratégia, miszerint az erőforrásokat a kisebb súlyú – s nagyobb számban előforduló – ügyek helyett egyre inkább a súlyosabb, szervezetten elkövetett bűncselekmények felderítésére igyekeznek koncentrálni. Az első félévében – az újakat, illetve a korábban kezdetteket, de mostanra lezártakat együtt számítva – 35 nagyobb ügy végére került pont (ebből 22-t bűnszervezetben, 13-at pedig bűnszövetségben követtek el). Ez két és félszerese a bázisidőszaki 14-nek, 30 milliárd forintos elkövetési értékük pedig közel háromszorosa annak.
Ami nem változott, az az, hogy a bűnesetek legnagyobb része – ezúttal 43,8 százaléka – az összefoglalóan költségvetési csalásnak nevezett (jelentős részben különféle adócsalás-fajtákat magában foglaló) körből került ki. Az esetszám itt is visszaesett, ám viszonylag kevésbé: 14 százalékkal. A második leggyakoribbnak számító – ám jóval kisebb súlyú – csődbűncselekmények száma szintén átlag alatt, 17 százalékkal zsugorodott, míg például a számvitel rendjét bő harmadával, az iparvédelmi jogokat pedig csaknem fele annyi esetben sértették meg, mint 2015. első felében – legalábbis ami a felderített eseteket illeti. A költségvetési csalás az elkövetési értéket tekintve abszolút meghatározó: a maga 56,4 milliárdjával a teljes összeg 93,9 százalékáért felelős.
Fontos adat még a témakörben, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárások során mekkorára rúg az úgynevezett vagyonbiztosítás – lefoglalás, zár alá vétel, önkéntes megtérítés – összege. E mutatónál javulás tapasztalható: a 23,9 milliárd forintos érték 39,7 százalékos rátának fel meg, szemben a korábbi 28,4 százalékkal.
Az idei első félévben ismertté vált 60 milliárdos összelkövetési értékből 25 milliárd forintot titkos információgyűjtésekkel sikerült felderíteni (a teljes vagyonbiztosításnak pedig a kétharmada köszönhető ezeknek). A Bűnügyi Főigazgatóság és az irányítása alatt álló szervek 83 titkos akciót indítottak a vizsgált periódusban, illetve 88 korábban megkezdett eljárást fejeztek be.
Egy érdekesség: június végéig 350 bűncselekmény kapcsán 165 millió szál dohányterméket foglaltak le, 5,6 milliárd forint értékben, holott a tavalyi első hat hónapban közel ennyi (310) eset kapcsán még mindösszesen 21 millió szálról és 806 millió forintról beszélhettünk. A drasztikus megugrás valószínű oka: a menekülthullám kapcsán bevezetett fizikai határzár és a fokozottabb hatósági jelenlét miatt az illegális cigarettaszállítmányok zöme a zöldhatárról áttevődött a nagyobb mennyiségek mozgatására alkalmas kamionos forgalomba…
