Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nem támogatja a népegészségügyi termékadó (neta) kiterjesztését.
A köztestület tájékoztatása szerint a magyar élelmiszeripar adó- és járulékterhei jelenleg is messze meghaladják az európai versenytársak hasonló költségeit, és az elmúlt évek során azok mértéke jelentősen emelkedett.
Mindezek eredményeként a magyar fogyasztó jelenleg is az EU-átlagot meghaladó adótartalom mellett juthat hozzá az élelmiszerekhez. A népegészségügyi termékadót ezért nem növelni, hanem csökkenteni kellene – állapítja meg az agrárkamara.
Az elmúlt időszakban a kormányzati szakmapolitikai nyilatkozatok – a NAK szerint helyesen – az élelmiszeripar stratégiai ágazatként való kezeléséről szóltak. A kormányzati szakmai anyagok is elismerik, hogy „az éveken keresztül csökkenő fogyasztás és az egyre növekvő állami elvonások a szükséges beruházások elmaradását, vállalkozások csődjét és több ezer munkahely megszűnését eredményezték”.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
|
 |
Nemzetközi szinten is kiemelkedő mértékű az élelmiszerek többsége esetén alkalmazott 27 százalékos magyar általános forgalmi adó (áfa), csakúgy, mint az élelmiszer termékpálya szereplőire kirótt élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a neta – írták. Az élelmiszeripari ágazatot az elmúlt három évben egyre növekvő mértékben terhelték a különféle extraadók, ezek összesen ötvenmilliárdos többletköltséget okoztak a szektornak – figyelmeztetnek.
A NAK egyetért azzal, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás és az aktív életmód előmozdítása, valamint a népegészségügyi mutatók javítása kiemelt fontosságú társadalmi feladat. „Ezt azonban nem az egyes termékcsoportok megadóztatásával kell megoldani, hanem valamennyi érintett közreműködésével létrehozott társadalmi összefogással”.
Ezért is támogatta a NAK az „Együtt a fogyasztókért” elnevezésű kezdeményezést, amely a magyar élelmiszeripari cégeket arra ösztönzi, hogy tevékenységük során fordítsanak kiemelt figyelmet a népegészségügyi szempontokra – tartalmazza a NAK írásban rögzített véleménye.
Surján László a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke a hónap elején arról beszélt, hogy pártja a népegészségügyi termékadó kiszélesítését javasolta. Az MTI kérdésére akkor azt mondta: konzultálni szeretnének arról, hogy ez a jelenlegiek mellett pontosan mely termékeket érinthetne, illetve, hogy a mértéke adott esetben hogyan változhat. Megjegyezte: tavaly ebből a tételből 19 milliárd forint folyt be, és elindított egy jó irányba mutató folyamatot.
Március elején az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) is azt közölte, hogy a népegészségügyi termékadót nem növelni, hanem csökkenteni kellene.
A kormány 2011 nyarán döntött a népegészségügyi termékadóról, közismert nevén a chipsadóról, amelyet szeptembertől vetettek ki az egészségtelen élelmiszerekre. Így az év szeptember 1-jétől adót kell fizetni azon élelmiszerek után, amelyeknek a fogyasztása bizonyítottan egészségtelen, így a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételek, italok után. Például idetartoznak az energiaitalok, az előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snackek és az ételízesítők is.
(Forrás: MTI)
