A nászajándék az idén 285 ezerig vámmentes


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság közzétette azon euróban rögzített értékhatárok aktuális forintösszegeit, amelyeknél egyes termékek vám- és adómentesen behozhatók az unió területére, illetve kivihetők onnét. Az InfoTandem heti infografikája ezeket a limiteket veszi sorra.


Az Európai Unió országaiban különböző jogszabályok rendelkeznek arról, hogy a közösség területére behozott, illetve azt elhagyó árucikkek, javak milyen esetekben élveznek vám-, illetve adómentességet. Bizonyos szituációkban ezeket a mentességeket olyan értékhatárokhoz kötik, amelyeket az adott törvény megalkotásakor euróban rögzítettek. Azokban a tagországokban, ahol még nem a közös pénzt használják – így nálunk is –, az illetékes hatóság az esztendő vége felé rendre hivatalos tájékoztatást ad arról, hogy az egyes értékhatárok a helyi fizetőeszközben kifejezve mekkorák a következő naptári évben.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője is közzétette az euróban megadott értékhatárok 2013. január 1-je és december 31-e között érvényes, aktuális forintösszegeit. Az átszámítás a 2012. októberi első munkanap hivatalos – mintegy 285 forintos – árfolyamán történt, ezer forintra kerekítve. Az euróban rögzített limitek három jogszabályt érintenek: a vámmentességi rendeletet (1186/2009/EK tanácsi rendelet), az utasforgalmi törvényt, valamint az áfa-törvényt. Infografikánk ezeket az értékhatárokat az egyes jogszabályok alapján csoportosítva, s azon belül jogcímenként szemlélteti.

A legmagasabb nevesített limit a házasságkötéshez kapcsolódik. Vegyünk egy példát. Ha egy unión kívüli országban született hölgy egyik honfitársunkhoz megy férjhez, s ennek kapcsán ideköltözik, akkor a kelengyéjét és a háztartási célú ingóságait vámmentesen hozhatja be, ám az otthoni barátaitól kapott nászajándékokra ez csak akkor igaz, ha az egyes tárgyak értéke nem haladja meg az 1000 eurót, illetve magyar pénzben kifejezve az idén a 285 ezer forintot.

Szintén a vámmentességi rendelet szabályozza, hogy az unión kívülről egy itteni címzettnek behozatali vámoktól mentesen adhatók fel az elhanyagolható értékű áruk. A jogszabály azokat sorolja e körbe, amelyek tényleges belső értéke küldeményenként 150 eurós összérték alatt marad, de kivételeket is nevesít: alkoholtartalmú és dohánytermékekre, parfümökre például nem vonatkozik a mentesség. (A kiviteli plafon jóval alacsonyabb, csupán 10 eurós.) Külön kezeli a rendelet azt az esetet, amikor a küldő és a címzett is magánszemély. Itt kisebb összértékig – az idén 13 ezer forintig – él a vámmentesség, viszont mennyiségi korlátozásokkal az amúgy vámköteles cikkek is feladhatók, például 10 szivar, 2 liter bor vagy 50 grammnyi parfüm is lehet a csomagban. Természetesen a kereskedelmi mennyiségek bármilyen árucikk esetében kizártak, csak személyes használatra szolgáló, pénzbeli ellenszolgáltatás nélkül küldött dolgokról lehet szó.

A közösségen kívüli területről érkező utasok által a személyi poggyászban behozott termékeknél a személyenként meghatározott együttes értékhatár eltér a szerint, hogy az illető repülővel avagy más módon érkezik az országba, továbbá betöltötte-e már a 15. életévét. Az árcikkek vámértéke nem osztható meg, s itt is vannak mennyiségi korlátozások. A dohánytermékeknél a légi utasokat (akiknél az értékhatár eleve magasabb) sokkal nagyvonalúbban kezelik, cigarettából például 200 darabot hozhatnak be, míg a többiek csak 40-et.

Végül az áfa-törvény is tartalmaz euróban kifejezett adómentességi értékhatárt olyan esetre, amikor egy külföldi utas a személyi vagy útipoggyászában visz ki a közösségen kívülre valamely itt vásárolt árut. A megfelelő igazolások beszerzésével és a kilépéskor történő bemutatásával a 175 eurónál (50 ezer forintnál) nagyobb bruttó összellenértékű terméknél a forgalmi adó visszaigényelhető.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.