A NAV lépéseit a könyvelők és a vállalkozók egyre kevésbé bírják követni
Követhetetlenné vált az adók fizetésének rendszere azzal, hogy az adóhatóság bejelentés nélkül is levonhat köztartozásokra összegeket az akár más adóra szánt pénzünkből. Ezen a gyakorlaton változtatna a MINKE (Minősített Könyvelők Egyesülete) javaslata.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évente több mint 20 ezer milliárd forintnyi adót szed be az állampolgároktól és a vállalkozásoktól. A közel hatvan féle adónemet 110 számlára kell a magyarországi adózóknak elutalni. Különösen nagyobb vállalatoknál a könyvelők számára fontos feladat, hogy az adók befizetési határideje előtt minden egyes számlára időben ott legyen a megfelelő összeg.
Nem volt könnyű feladat a sok számla között az átláthatóság: ha egyik adószámlán túlfizetés volt, akkor az adózónak vagy könyvelőjének egy külön nyomtatványon kellett kérni az átvezetést, vagy a többlet kiutalását. Jó elképzelésnek tűnt az az újítást, hogy most már a NAV automatikusan átvezeti az összegeket, ha látja, hogy egyik számlán többlet, a másikon hiány van.
Mindez a gyakorlatban mégis nagyon rosszul működik. „A legnagyobb probléma, hogy nem rendeltek határidőket ahhoz, hogy mikor történhet meg az automatikus átvezetés. Hiába ellenőrzi a könyvelő, hogy van elég pénz egy adószámlán, lehet a NAV önkényesen átvezeti egy másik számlára” – emelte ki Harkai István, a Minősített Könyvelők Egyesületének (MINKE) elnöke.
Mindez azért igen bosszantó, mert amikor az adózók szeretnének a saját számláik között átvezetni, annak 30 napos ügyintézési határideje van. Ez igencsak nehezen érthető, amikor a bankszámlák között azonnal át lehet vezetni összegeket. Pont ebből a lassú ügyintézésből is adódnak problémák: az adózó vagy könyvelője megkéri az átvezetést, de mire az megtörténhetne, a NAV már automatikusan is átvezethet a számlák között, és még az is lehet, hogy duplán vezetik így át a pénzeket.
Bürokratikus befizetés
Magyarországon nem is olyan egyszerű tehát az adók megfizetése sem. A száznál is több adófolyószámla közül a legtöbben csak legfeljebb néhány tucatot használnak, de a nehézkesen használható informatikai rendszerekben ezek nyomonkövetése is kihívásos. Felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán mi szükség van ezekre, hiszen más országokban akár egyetlen számlára utalva is lehet az adókat sokkal könnyebben rendezni.
Az automatikus átvezetés ráadásul már nem csak a NAV-nál vezetett adószámlákon lévő előírások megfizetésére használható fel. Ma már más közterhekre is le tudja vonni az adóhatóság a folyószámla többletét. Ebben pedig az a legnagyobb kihívás, hogy ezek a tartozások meg sem jelennek a NAV-os folyószámla felületen.
A NAV az önkormányzati adóhatóságok kérésére a helyi adókra is levonhatja a túlfizetést – de itt is felmerül, hogyha időközben elutalják a pénzt, akkor duplán jelenik meg az önkormányzatnál, onnan viszont nem lehet a NAV felé átvezetni.
Nem nyer az állam se igazán az automatikus átvezetésekkel, hiszen eddig sem lehetett az adószámláról kiutalni, ha más számlán hiány volt. Azonban ezt az ellenőrzést 30 napos határidővel, manuálisan végezték el, pedig ez is automatizálható és gyorsítható lenne.
Nagyobb átláthatóságra van szükség
Sokat javítana a helyzeten, ha több információ lenne elérhető. A legnagyobb probléma, hogy ma nem kapnak a könyvelők és az adózók arról értesítést, hogy a NAV átvezetett összegeket a számlák között. Így sok esetben elutasítják az átvezetési kérelmeket, mert ők már időközben maguktól cselekedtek.
A jelenlegi rendszer kaotikus helyzetet teremt, követhetetlen a számlák változása, nem lehet kiszámolni, hogy az egyes adók határidejére mikor melyik számlán mekkora összeg lesz.
„Sokat segítene, ha az átvezetésről kapnának az adózók értesítést, és lenne például nyolc napjuk a tartozása rendezésére, mielőtt a NAV önállóan átvezeti az összegeket, vagy ne történhessen NAV általi átvezetés egy folyamatban lévő, adózótól érkező kérelem könyveléséig” – emelte ki a MINKE javaslatát Harkai István.
Igen bosszantó a jelenlegi rendszerben, hogy akár néhány ezer forintot is átvezethet a NAV, ésszerű lenne egy minimum értékhatár bevezetés, ami lehetne például egymillió forint. Már csak azért is lenne mindez ésszerű, mert a költségvetés helyzetét mindez nem befolyásolná. A könyvelők gyakorlati tapasztalatainak beépítésével azonban sokkal hatékonyabbá tehető lenne az adószámlák kezelése.
A Minősített Könyvelők Egyesülete (MINKE) hivatalosan is eljuttatta javaslatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) az automatikus átvezetések átláthatóságának javítása érdekében. A szervezet reméli, hogy az adóhatóság figyelembe veszi a szakmai szempontokat, és a közeljövőben pozitív változásokat eszközöl az értesítési rendszerben, valamint az automatikus átvezetések gyakorlati kivitelezésében. Céljuk, hogy a vállalkozások és könyvelők számára egy követhetőbb és igazságosabb rendszert biztosítsanak, amelyben minden fél tisztában lehet a pénzmozgásokkal és azok határidejével.
Forrás: Minősített Könyvelők Egyesülete (MINKE)
